A betegségre nagyon érzékeny a rózsa, egyes almafajták, az orgona, a tökfélék, az uborka, szőlő, ribizli, egres, zöldborsó
A kertészkedésben és növénytermesztésben az egyik kihívás a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezés. A növényeken megjelenő és hirtelen elterjedő betegségek sok kárt okozhatnak, legyengítik a növényt, veszélyeztetik a későbbi szüretet, vagy akár a növény elpusztulását is okozhatják.
2017. május 22., 12:442017. május 22., 12:44
A növényi betegségek egy részét valamilyen gomba okozza. Ilyen a rozsdásodás, varasodás, ragyásódás, üszkösödés, szürke penész és a lisztharmat.
A lisztharmat a kiskertek egyik leggyakoribb növényi betegsége. Gyakoriságának egyik oka, hogy több növény is igencsak érzékeny a betegséggel szemben. A másik oka pedig az, hogy lisztharmat név alatt nemcsak egy bizonyos kórokozó gomba által előidézett betegséget értünk, többféle gomba is okozhat különböző növényeken olyan megbetegedést, amelynek tünetei hasonlóak. Ez a tünet
ami maga a gomba micéliuma. Megfigyelhető a megtámadott levelek eltorzulása, a hajtások elgörbülése, elszáradása is.
A betegségre nagyon érzékeny a rózsa, egyes almafajták, az orgona, a tökfélék, az uborka, szőlő, ribizli, egres, zöldborsó. Tehát megjelenhet a lisztharmat a kert bármelyik részében, a gyümölcsfákon ugyanúgy, ahogyan a virágágyásban vagy zöldségeskertben.
Rózsáról például nem terjed át a betegség zöldborsóra vagy az almára
Fotó: Szepzold.hu
A betegség a gomba spóráival terjed, amit a szél, a vízcseppek szállítanak egyik helyről a másikra, és amint megfelelő körülmények közé kerül, megtelepszik. Mivel különböző növényeken különböző gombák okozzák a lisztharmat betegséget, ezért rózsáról például nem terjed át a zöldborsóra vagy az almára. A gomba a meleg, nedves, páradús környezetben terjed és főleg a lédús, laza szövetű leveleken telepszik meg.
Mint minden betegség megelőzésénél, itt is elmondható, hogy nagyon fontos a növényeket megfelelő körülmények között nevelni, mert így egészségesek és ellenállóbbak lesznek, kevésbé fogékonyak a betegségekre. Megfelelő körülmény például a kiegyensúlyozott tápanyagellátás.
A túlzott öntözés is lédús laza szöveteket eredményez, ráadásul a növény is páradúsabb környezetben lesz, késő esti öntözés esetén egész éjszakára nedvesek maradnak a levei. Ha viszont vízhiányban szenved a növény, ez olyan stresszhatással van rá, ami szintén legyengíti, fogékonnyá teszi. A túl sűrűn ültetett zöldségek (uborka, tök, zöldborsó) között megreked a nedves levegő, ha egyik növény a csoportban megbetegszik, akkor a betegség könnyen átterjed a többire, ezért a megfelelő ültetési távolságra is figyelni kell.
Ugyanez mondható el az érzékeny almafák, ribizli- és egresbokrok koronájáról is. Ha nem eléggé szellős, laza, akkor könnyebben megjelenik a betegség rajtuk. Gyümölcsfáknál gyakori, hogy a betegség spórái a rügy pikkelyei között telel át, és a rügyek kipattanásával egyszerre már meg is telepszik a fiatal leveleken és a virágzaton.
Ha már lisztharmatot észlelünk a növényeken, akkor
Ez főleg kis termetű növényekénél ajánlott, és ide tartoznak a még fiatal gyümölcsfák is. Mivel a lisztharmatot okozó gombák többnyire a növény felületén terjednek el, és egyáltalán nem vagy csak kis mértékben szövődnek bele a növény szöveteibe, ezért a vegyszeres védekezés is egyszerű és hatékony. Ha nagy mértékben jelentkezik a lisztharmat nagyobb koronájú gyümölcsfákon, akkor már csak azért is ajánlott a vegyszeres védekezés, hogy megfékezzük a betegséget, és megmentsük a még meg nem fertőzött fákat. De ilyen esetekben mindig tisztában kell lenni a fajták érzékenységével, mert néhány almafajta vegyszerezés nélkül is ellenálló, mások pedig vegyszerezés mellett is nagyon fogékonyak maradnak a lisztharmatra. Töknél, uborkánál az idősebb levelek levágásával szellősebbé tehetjük a bokrokat. A mezei zsurlóból készített permetlé magas szilikát tartalmú, és ez az anyag a növények levelén mintegy pajzsot képez, így védve azt a spórák megtapadásától. A kén tartalmú permetlevek vagy permetező porok is hatékonyan elpusztítják a lisztharmatgombát, így felszívódó gombaölő-szereket csak nagyon különleges esetekben érdemes használni, és akkor is csak dísznövényeken vagy erősen megbetegített gyümölcsfákon.
Örömteli kertészkedést!
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!