
A fiatal hiszi, hogy a zene képes felszabadítani a megnevezhetetlen érzéseket is
Fotó: Haáz Vince
Igazi művészlelkű fiatal érkezik hozzám, zöld szemei mögött nyugalom és talán valamilyen felismerhetetlen szomorúság is meghúzódik, mint annyi embertársunkban mostanában. Kedves mosolya azonban elárulja: nem csak látja a világot, hanem hallja is annak dallamait. A marosvásárheyi Borsos Hunor a kolozsvári zeneakadémia zongora-előadóművészi szakán végzett öt évvel ezelőtt, és most zeneterapeutának tanul. Az abszolút hallással rendelkező fiatal hiszi, hogy a zene képes felszabadítani a megnevezhetetlen érzéseket is, képes gyógyítani a lelket.
2022. március 22., 18:202022. március 22., 18:20
Azt eddig is tudtuk a zenéről, hogy nonverbális kifejező eszközként új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek megéléséhez, de mi is az a zeneterápia, amellyel a 29 éves Borsos Hunor is foglalkozni szeretne egy olyan térségben, ahol még gyerekcipőben jár a lélekgyógyítás zenei eszköze?
1996-ban Hamburgban a Zeneterápiás Világkongresszuson úgy fogalmazták meg, hogy a zeneterápia során
Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen. Azóta eltelt több mint két évtized, térségünkben azonban még nem terjedt el ez a terápiás módszer, bár valamennyien megtapasztaltuk már, hogy milyen hatással van az emberi lélekre a zene.
Borsos Hunor 2017-ben szerzett zongora-előadőművészi oklevelet a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, és azóta is klasszikus zenével, előadóművészettel, zeneszerzéssel foglalkozik.
Egy ideig tanított egy magyarországi vidéki zeneiskolában Karcagon, majd 2021 végén hazaköltözött Marosvásárhelyre, azóta magán-zongoraórákat ad. Mint mondja, van igény erre, de a járványhelyzet miatt háttérbe szorultak a művészetek, az emberek nehezen szánják rá magukat, hogy erre pénzt adjanak. Érdektelenebbé váltak az emberek művészetek irányában 2020 óta – nyugtázza magában. Ezzel szemben
a zene által megszólaltatott hangok különböző érzéseket, érzelmeket és hangulatokat váltanak ki az emberekből, és a foglalkozások során ezeket megbeszélik. Így válik ez egy élő kapcsolattá, amely az élő zene segítségével jön létre két ember között – meséli nekünk Hunor, aki beiratkozott egy zeneterápiás kurzusra Pécsett, de a zenei diplomájával már most elkezdené a terápiákat, egy egyesületet is létrehoztak a családdal ennek érdekében.
Van egy honlapom, egy zenei naplószerű oldal, a www.therapiano.com, amelyre hetente töltök fel zenéket, és sok pozitív visszajelzést kaptam idegenektől is. Leginkább rögtönzésekben, improvizációkban érzem magam otthon” – vallja a fiatal zenész.
„A gyakorlatban úgy néz ki egy zeneterápiás foglalkozás, hogy van egy elektromos zongora vagy pianinó – talán a pinaninó jobb, mert az élőbb frekvenciákon szólal meg –, és amikor megérkezik a kliens, azzal kezdjük a beszélgetést, hogy milyen nap, hónap, év van ma, milyen napon született, és akkor ezeket a számokat összekombinálva próbálok olyan hangokat, hangulatokat kicsalni a hangszerből, amely sajátossá teszi ezt az órát. Végtére a zene is egyfajta matematika” – teszi hozzá mosolyogva. Ennek kapcsán pedig felszabadulhatnak bennünk érzések, amelyekről beszélhetünk, ez is a lényege, hogy a dallam felszabadít szorongásokat, így kellemes élményt élhet át a kliens.
Nem csak látja a világot, hanem hallja is annak dallamait.
Fotó: Haáz Vince
Elmeséli, van egy olyan tapasztalat Magyarországon
A zenejátszás az agyban nagyon összetett folyamatokat hoz létre, de maga a zenehallgatás is hasonlóképpen tud működni – meséli a Ligetnek a fiatal marosvásárhelyi zenész.
Leginkább a felnőtt korosztályt célozná meg, vagy a tiniket. A kisgyerekeket az elején talán nem, vagy ha igen, csakis szülői jelenléttel, de fontosnak tartja, hogy legyen előbb tapasztalata ezen a téren. Bárkit fogad zeneterápiás foglalkozásra, olyant is, aki még életében nem ért zongorabillentyűkhöz. A hangsúly azon lenne, hogy a zenéhez értő terapeuta játszik a hangszeren, de fontos, hogy aki ott van mellette, az is megértse az összefüggést a hangzatokban, számokban, akár ki is próbálhatja a hangszert.
Magyarországon van már ebben gyakorlat, ott orvosok, zenészek vagy tarapeuták végezhetnek egy három trimeszteres, posztgraduális képzést, és ezzel foglalkoznak például kórházakban: pszichés betegek egyszerű kis hangszereket kapnak, például egy triangulumot, és ezáltal egy közösségi élmény alakul ki. „Én személyre szabottan szeretném ezt csinálni, csak egy valakivel foglalkoznék egyszerre.
– adja át a zeneterápia lényegét Borsos Hunor.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
szóljon hozzá!