
A fiatal hiszi, hogy a zene képes felszabadítani a megnevezhetetlen érzéseket is
Fotó: Haáz Vince
Igazi művészlelkű fiatal érkezik hozzám, zöld szemei mögött nyugalom és talán valamilyen felismerhetetlen szomorúság is meghúzódik, mint annyi embertársunkban mostanában. Kedves mosolya azonban elárulja: nem csak látja a világot, hanem hallja is annak dallamait. A marosvásárheyi Borsos Hunor a kolozsvári zeneakadémia zongora-előadóművészi szakán végzett öt évvel ezelőtt, és most zeneterapeutának tanul. Az abszolút hallással rendelkező fiatal hiszi, hogy a zene képes felszabadítani a megnevezhetetlen érzéseket is, képes gyógyítani a lelket.
2022. március 22., 18:202022. március 22., 18:20
Azt eddig is tudtuk a zenéről, hogy nonverbális kifejező eszközként új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek megéléséhez, de mi is az a zeneterápia, amellyel a 29 éves Borsos Hunor is foglalkozni szeretne egy olyan térségben, ahol még gyerekcipőben jár a lélekgyógyítás zenei eszköze?
1996-ban Hamburgban a Zeneterápiás Világkongresszuson úgy fogalmazták meg, hogy a zeneterápia során
Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és/vagy interperszonális integrációt tegyen lehetővé, s a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében a személy minőségileg jobb életet élhessen. Azóta eltelt több mint két évtized, térségünkben azonban még nem terjedt el ez a terápiás módszer, bár valamennyien megtapasztaltuk már, hogy milyen hatással van az emberi lélekre a zene.
Borsos Hunor 2017-ben szerzett zongora-előadőművészi oklevelet a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, és azóta is klasszikus zenével, előadóművészettel, zeneszerzéssel foglalkozik.
Egy ideig tanított egy magyarországi vidéki zeneiskolában Karcagon, majd 2021 végén hazaköltözött Marosvásárhelyre, azóta magán-zongoraórákat ad. Mint mondja, van igény erre, de a járványhelyzet miatt háttérbe szorultak a művészetek, az emberek nehezen szánják rá magukat, hogy erre pénzt adjanak. Érdektelenebbé váltak az emberek művészetek irányában 2020 óta – nyugtázza magában. Ezzel szemben
a zene által megszólaltatott hangok különböző érzéseket, érzelmeket és hangulatokat váltanak ki az emberekből, és a foglalkozások során ezeket megbeszélik. Így válik ez egy élő kapcsolattá, amely az élő zene segítségével jön létre két ember között – meséli nekünk Hunor, aki beiratkozott egy zeneterápiás kurzusra Pécsett, de a zenei diplomájával már most elkezdené a terápiákat, egy egyesületet is létrehoztak a családdal ennek érdekében.
Van egy honlapom, egy zenei naplószerű oldal, a www.therapiano.com, amelyre hetente töltök fel zenéket, és sok pozitív visszajelzést kaptam idegenektől is. Leginkább rögtönzésekben, improvizációkban érzem magam otthon” – vallja a fiatal zenész.
„A gyakorlatban úgy néz ki egy zeneterápiás foglalkozás, hogy van egy elektromos zongora vagy pianinó – talán a pinaninó jobb, mert az élőbb frekvenciákon szólal meg –, és amikor megérkezik a kliens, azzal kezdjük a beszélgetést, hogy milyen nap, hónap, év van ma, milyen napon született, és akkor ezeket a számokat összekombinálva próbálok olyan hangokat, hangulatokat kicsalni a hangszerből, amely sajátossá teszi ezt az órát. Végtére a zene is egyfajta matematika” – teszi hozzá mosolyogva. Ennek kapcsán pedig felszabadulhatnak bennünk érzések, amelyekről beszélhetünk, ez is a lényege, hogy a dallam felszabadít szorongásokat, így kellemes élményt élhet át a kliens.
Nem csak látja a világot, hanem hallja is annak dallamait.
Fotó: Haáz Vince
Elmeséli, van egy olyan tapasztalat Magyarországon
A zenejátszás az agyban nagyon összetett folyamatokat hoz létre, de maga a zenehallgatás is hasonlóképpen tud működni – meséli a Ligetnek a fiatal marosvásárhelyi zenész.
Leginkább a felnőtt korosztályt célozná meg, vagy a tiniket. A kisgyerekeket az elején talán nem, vagy ha igen, csakis szülői jelenléttel, de fontosnak tartja, hogy legyen előbb tapasztalata ezen a téren. Bárkit fogad zeneterápiás foglalkozásra, olyant is, aki még életében nem ért zongorabillentyűkhöz. A hangsúly azon lenne, hogy a zenéhez értő terapeuta játszik a hangszeren, de fontos, hogy aki ott van mellette, az is megértse az összefüggést a hangzatokban, számokban, akár ki is próbálhatja a hangszert.
Magyarországon van már ebben gyakorlat, ott orvosok, zenészek vagy tarapeuták végezhetnek egy három trimeszteres, posztgraduális képzést, és ezzel foglalkoznak például kórházakban: pszichés betegek egyszerű kis hangszereket kapnak, például egy triangulumot, és ezáltal egy közösségi élmény alakul ki. „Én személyre szabottan szeretném ezt csinálni, csak egy valakivel foglalkoznék egyszerre.
– adja át a zeneterápia lényegét Borsos Hunor.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!