
Könczey Elemér nem fél a tabuktól, akár Allaht is lerajzolná – a lényeg a tálalás módja
Fotó: Haáz Vince
Bárki tud karikatúrát rajzolni – mondja Könczey Elemér, karikaturista, grafikus a Szférának otthont adó Aranykakas vendéglő árnyékos udvarán. Rajz, téma, poén – csupán ennyi szükséges a készítéshez. Azért engem nem győzött meg teljesen arról, hogy holnaptól bárki tudna karikatúrákat rajzolni. Mert ahogy Könczey Elemér Sigmund Freudot idézve kifejtette, a humor a világ normális működésének ártalmatlan megsértéséből fakad. Ártalmatlan. Ez a kulcsszó, sokan itt bukunk el.
2017. augusztus 21., 16:072017. augusztus 21., 16:07
2017. augusztus 21., 16:482017. augusztus 21., 16:48
Marosvásárhely egykori elegáns vendéglője mára egy sötét kort idéző, lepattant, már-már dekadens hellyé vált, és talán pont ezért volt annyira jó hangulata a kortárs művészetek terének, a Szférának, mert két véglet csapott össze itt: egy sötét korszakot idéző hely pozitív, laza, vagány hangulattal találkozott. A Kolozsvárról érkezett Könczey Elemér szerint is pontosan ezért zseniális ez a tér. Karikatúrái is itt kaptak helyet, és három napon keresztül bárki megtekinthette azokat. Sőt, el is gondolkodhatott rajtuk.
Téma van bőven, de a poént nem lehet kispórolni
Könczey Elemér Deadline, azaz Határidő című tárlatát mindennapi munkáinak mozgatórugója ihlette, azaz sajtókarikaturistaként határidőre dolgozik, de őt ez egyáltalán nem zavarja, sőt, motiválja. Szerinte a munkáinak tíz százaléka sem készült volna el, ha nem lenne mindennap lapzárta.
Az Eladó tábla eladóvá válása – túlzással érte el a karikaturista a kívánt hatást
Fotó: Haáz Vince
Az angol kifejezésben benne van a line, azaz a vonal szó is, egy erős kötéltáncról van szó, mint mondja, meg kell mutatni, hol a határ, amit a néző majd átlép.
– mesélte a karikaturista a szombati workshopja előtt. A rajztudás nem annyira fontos, téma, azaz „nyersanyag” van bőven, hiszen az emberi butaság végtelen, a poént viszont nem lehet kispórolni – hívta fel a figyelmet Könczey, de megnyugtatott, erre is vannak módszerek, amelyeket ő már kifejlesztett magának. Azt azért hozzátette, a karikatúra rajzoláshoz szükség van éleslátásra, kíváncsiságra, a megfigyelő státus kialakítására, érzékenységre és arra, hogy a hétköznapi banalitásokat 180 fokkal megfordítva bátor képi társításokkal kicsiholjuk azt a poént – magyarázta a Ligetnek. Sőt, azt is elárulta, hogy számára nincsenek tabutémák, akár magát Allahot is lerajzolná.
Sokan szerették volna megtudni, hogyan válhatnak karikaturistákká
Fotó: Haáz Vince
„Nincs tabutéma, a különbség a tálalás módja. Egy civilizált világban élünk, ha például az utcán nem tetszik valakinek az arca, nem megyek oda hozzá, hogy lenyomjak neki egy sapkát. A karikatúrában sem úgy van, ha nekem valami nem tetszik, akkor a lehető legdurvább módszerrel megmutatom, hogy nekem valami nem tetszik. Szeretek a rajzaimban az intelligenciára is építeni” – tette hozzá.
Túlzásokkal poént csiholni
Sokan szerették volna ellesni a karikaturista „kulisszatitkait”, amelyekről a szombat délutáni workshopján beszélt az érdeklődőknek. Azzal kezdte, hogy karikatúrát rajzolni a világ legegyszerűbb művelete. De ez nem azt jelenti, hogy nincs munka vele, hiszen valami minél egyszerűbb, annál több munka van mögötte, hogy a nézőnek evidensnek tűnjön.
Könczey Elemér Deadline, azaz Határidő című tárlatát mindennapi munkáinak mozgatórugója ihlette, azaz sajtókarikaturistaként határidőre dolgozik
Fotó: Haáz Vince
A karikatúra lényege tehát, hogy olyan témákat keresel a nagyvilágból, amelyeket megpróbálsz ábrázolni, és 180 fokos fordulatokkal, túlzásokkal poént csiholsz belőle. Nem kell Da Vincinek vagy Szalaynak lenned a karikatúra rajzoláshoz, hisz nem a rajztudásról szól, hanem arról, hogy miként tudjuk úgy összerakni az elemeket, hogy átüssön a poén – magyarázta az érdeklődőknek, közben pedig saját karikatúráival bizonyította mondandóját. Freudot idézve fejtette ki, hogy
pontosan az "ártalmatlan" jelző miatt fogadjuk be a karikatúrákat is, és nem viharzunk el azonnal egy érzékeny témát értintő karikatúra láttán.
Nem kell Da Vincinek vagy Szalaynak lenned a karikatúra rajzoláshoz, hisz nem a rajztudásról szól a karikatúra
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, csupán rajzra, témára és poénra van szükség ahhoz, hogy karikatúra szülessen. Azonban ha valaki karikatúrára adja a fejét, nem árt, ha van némi önkritikája és öniróniája, azaz figyelembe veszi saját gyengeségeit is. A sajtókarikatúrában pedig legfontosabb a közérthetőség, hiszen sosem tudni, hogy éppen ki fogja értelmezni azt, egy óvodás vagy éppen egy idős bácsi.
Ugyancsak fontos része az ellenzékiség, azaz a kritikának nem szabad gátat szabni, mert a karikatúra alaptulajdonsága pontosan a hatalom ellenőrzése – fejtette ki a karikaturista, aki bevallotta, a Ludas Matyi folyóiraton nevelkedett, amelyet a huszadik század legviccesebb humorlapjának tart. Nagy példaképe annak egyik alapítótagja, Kaján Tibor volt, aki mind a magyar, mind pedig az egyetemes karikatúra művészet meghatározó, iskolateremtő egyénisége volt.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!