Ha fiatal lenne, bevallása szerint idegenvezetőnek állna Izlandon a szerző
Fotó: Pexels.com
A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.
2018. február 28., 16:302018. február 28., 16:30
„Egyesek szerint nem lehet szeretni Izlandot. Én nem így vagyok vele, első pillanattól beleszerettem, amikor megláttam. Egyszerre szelíd és durva arca teljesen elvarázsolt, s ha fiatal volnék, odaköltöznék, és idegenvezető lennék” − írja a szigetországról megjelentetett útikönyvében a csíkszeredai Zsigmond Enikő.
A geológus és turisztikai szakíró Izlandról szóló könyve a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. Zsigmond Enikő nyugdíjba vonulása után kezdett írni, számos turisztikai könyve jelent már meg, de mint mondta, a térképekre a legbüszkébb. Ezekből is többet rajzolt, szerkesztett már, 1990 után hiánypótló jelleggel, a régi magyar helynevek visszahonosításának céljával is, a térképek hátoldalain pedig teljes útikalauzok is vannak, az aktuális tudnivalók mellett többek között történelmi vonatkozású információkkal is.
2010-ben egykori egyetemi évfolyamtársaival jutott el Zsigmond Enikő Izlandra, a csodák földjére, ahogy még nevezi könyvében ezt a szigetországot, amely manapság egyre inkább felkelti a turisták kíváncsiságát. Az évfolyamra három lány járt, kapcsolatuk barátsággá kovácsolódott, így együtt indultak el erre az útra, amelyre még két férfi évfolyamtársuk is elkísérte őket. Az utat Kolozsváron egy közös fotókiállítás követte, erre Zsigmond Enikő írta úti jegyzetei alapján a kísérőszöveget, ami annyira jól sikerült, hogy barátai arra biztatták, könyvet is írjon.
A tűz szülte és a jég próbálja megszelídíteni a szigetet
Fotó: Pexels.com
A könyv megszületett, azóta viszont a szerzőt betegség is hátráltatta, a kiadó keresésével, a megjelenés anyagi feltételeinek biztosításával is telt az idő, így végül tavaly jelent meg. A kiadvány nem turistakalauz annak a megszokott értelmében, hiszen a különböző utazási, szállással kapcsolatos tudnivalókat úgyis eléri bárki az interneten, hanem inkább útleírás, amelyben a szerző ismerteti Izland történelmi, földrajzi sajátosságait is, ugyanakkor pedig élménybeszámolót közöl kilencnapos, a szigetországot körülölelő autós útjukról.
Egy geológus számára valóságos paradicsom az ilyen hely
Fotó: Pexels.com
A könyvben pontos adatok, leírások is vannak a különböző látnivalókról. Izlandot „a tűz szülte, de a jég próbálja megszelídíteni, hasztalanul” − egy geológus számára egy ilyen táj valóságos paradicsom, de Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja az izlandi kirándulást.
− mondta.
A vízesések, gejzírek, gleccserek, meleg fürdők, vulkáni kráterek és kúpok által díszített szigeten a tengerpartokon vannak állattenyésztésre, élelmiszerek termesztésére is alkalmas helyek, de a sziget közepén, a felföldön, ahogy ott nevezik, nincs élet, több száz kilométeres szürke-fekete lávasivatag, „vulkánkiállítás” van, ahol télen nagyon hideg van – mesélte az utazó.
Csodálatos természeti jelenségek sorjáznak a szigeten
Fotó: Pexels.com
Megtudtuk, az időjárás is szélsőséges, ők nyáron voltak ott, és előfordult, hogy egyik percben gyönyörű idő volt, ragyogó napsütés, másik percben pedig már beborult az ég és hideg-hideg eső esett, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, és mindez akár naponta tízszer is ismétlődött.
– mondta Zsigmond Enikő. A sziget sajátosságait annak köszönheti, hogy hatalmas törésvonal-rendszer húzódik alatta, „amely az észak-amerikai kontinentális lemez és az eurázsiai pajzs között helyezkedik el”.
Szerző és könyve. Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja Izlandot
Fotó: Gecse Noémi
„Határtalan tisztaság uralkodik a szigeten, az emberek tisztelik a természetet, együtt élnek vele” − emelte még ki a szerző. Zsigmond Enikő könyve utószavában úgy fogalmaz:
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!