
Ha fiatal lenne, bevallása szerint idegenvezetőnek állna Izlandon a szerző
Fotó: Pexels.com
A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.
2018. február 28., 16:302018. február 28., 16:30
„Egyesek szerint nem lehet szeretni Izlandot. Én nem így vagyok vele, első pillanattól beleszerettem, amikor megláttam. Egyszerre szelíd és durva arca teljesen elvarázsolt, s ha fiatal volnék, odaköltöznék, és idegenvezető lennék” − írja a szigetországról megjelentetett útikönyvében a csíkszeredai Zsigmond Enikő.
A geológus és turisztikai szakíró Izlandról szóló könyve a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. Zsigmond Enikő nyugdíjba vonulása után kezdett írni, számos turisztikai könyve jelent már meg, de mint mondta, a térképekre a legbüszkébb. Ezekből is többet rajzolt, szerkesztett már, 1990 után hiánypótló jelleggel, a régi magyar helynevek visszahonosításának céljával is, a térképek hátoldalain pedig teljes útikalauzok is vannak, az aktuális tudnivalók mellett többek között történelmi vonatkozású információkkal is.
2010-ben egykori egyetemi évfolyamtársaival jutott el Zsigmond Enikő Izlandra, a csodák földjére, ahogy még nevezi könyvében ezt a szigetországot, amely manapság egyre inkább felkelti a turisták kíváncsiságát. Az évfolyamra három lány járt, kapcsolatuk barátsággá kovácsolódott, így együtt indultak el erre az útra, amelyre még két férfi évfolyamtársuk is elkísérte őket. Az utat Kolozsváron egy közös fotókiállítás követte, erre Zsigmond Enikő írta úti jegyzetei alapján a kísérőszöveget, ami annyira jól sikerült, hogy barátai arra biztatták, könyvet is írjon.
A tűz szülte és a jég próbálja megszelídíteni a szigetet
Fotó: Pexels.com
A könyv megszületett, azóta viszont a szerzőt betegség is hátráltatta, a kiadó keresésével, a megjelenés anyagi feltételeinek biztosításával is telt az idő, így végül tavaly jelent meg. A kiadvány nem turistakalauz annak a megszokott értelmében, hiszen a különböző utazási, szállással kapcsolatos tudnivalókat úgyis eléri bárki az interneten, hanem inkább útleírás, amelyben a szerző ismerteti Izland történelmi, földrajzi sajátosságait is, ugyanakkor pedig élménybeszámolót közöl kilencnapos, a szigetországot körülölelő autós útjukról.
Egy geológus számára valóságos paradicsom az ilyen hely
Fotó: Pexels.com
A könyvben pontos adatok, leírások is vannak a különböző látnivalókról. Izlandot „a tűz szülte, de a jég próbálja megszelídíteni, hasztalanul” − egy geológus számára egy ilyen táj valóságos paradicsom, de Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja az izlandi kirándulást.
− mondta.
A vízesések, gejzírek, gleccserek, meleg fürdők, vulkáni kráterek és kúpok által díszített szigeten a tengerpartokon vannak állattenyésztésre, élelmiszerek termesztésére is alkalmas helyek, de a sziget közepén, a felföldön, ahogy ott nevezik, nincs élet, több száz kilométeres szürke-fekete lávasivatag, „vulkánkiállítás” van, ahol télen nagyon hideg van – mesélte az utazó.
Csodálatos természeti jelenségek sorjáznak a szigeten
Fotó: Pexels.com
Megtudtuk, az időjárás is szélsőséges, ők nyáron voltak ott, és előfordult, hogy egyik percben gyönyörű idő volt, ragyogó napsütés, másik percben pedig már beborult az ég és hideg-hideg eső esett, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, és mindez akár naponta tízszer is ismétlődött.
– mondta Zsigmond Enikő. A sziget sajátosságait annak köszönheti, hogy hatalmas törésvonal-rendszer húzódik alatta, „amely az észak-amerikai kontinentális lemez és az eurázsiai pajzs között helyezkedik el”.
Szerző és könyve. Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja Izlandot
Fotó: Gecse Noémi
„Határtalan tisztaság uralkodik a szigeten, az emberek tisztelik a természetet, együtt élnek vele” − emelte még ki a szerző. Zsigmond Enikő könyve utószavában úgy fogalmaz:
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!