
Ha fiatal lenne, bevallása szerint idegenvezetőnek állna Izlandon a szerző
Fotó: Pexels.com
A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.
2018. február 28., 16:302018. február 28., 16:30
„Egyesek szerint nem lehet szeretni Izlandot. Én nem így vagyok vele, első pillanattól beleszerettem, amikor megláttam. Egyszerre szelíd és durva arca teljesen elvarázsolt, s ha fiatal volnék, odaköltöznék, és idegenvezető lennék” − írja a szigetországról megjelentetett útikönyvében a csíkszeredai Zsigmond Enikő.
A geológus és turisztikai szakíró Izlandról szóló könyve a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. Zsigmond Enikő nyugdíjba vonulása után kezdett írni, számos turisztikai könyve jelent már meg, de mint mondta, a térképekre a legbüszkébb. Ezekből is többet rajzolt, szerkesztett már, 1990 után hiánypótló jelleggel, a régi magyar helynevek visszahonosításának céljával is, a térképek hátoldalain pedig teljes útikalauzok is vannak, az aktuális tudnivalók mellett többek között történelmi vonatkozású információkkal is.
2010-ben egykori egyetemi évfolyamtársaival jutott el Zsigmond Enikő Izlandra, a csodák földjére, ahogy még nevezi könyvében ezt a szigetországot, amely manapság egyre inkább felkelti a turisták kíváncsiságát. Az évfolyamra három lány járt, kapcsolatuk barátsággá kovácsolódott, így együtt indultak el erre az útra, amelyre még két férfi évfolyamtársuk is elkísérte őket. Az utat Kolozsváron egy közös fotókiállítás követte, erre Zsigmond Enikő írta úti jegyzetei alapján a kísérőszöveget, ami annyira jól sikerült, hogy barátai arra biztatták, könyvet is írjon.
A tűz szülte és a jég próbálja megszelídíteni a szigetet
Fotó: Pexels.com
A könyv megszületett, azóta viszont a szerzőt betegség is hátráltatta, a kiadó keresésével, a megjelenés anyagi feltételeinek biztosításával is telt az idő, így végül tavaly jelent meg. A kiadvány nem turistakalauz annak a megszokott értelmében, hiszen a különböző utazási, szállással kapcsolatos tudnivalókat úgyis eléri bárki az interneten, hanem inkább útleírás, amelyben a szerző ismerteti Izland történelmi, földrajzi sajátosságait is, ugyanakkor pedig élménybeszámolót közöl kilencnapos, a szigetországot körülölelő autós útjukról.
Egy geológus számára valóságos paradicsom az ilyen hely
Fotó: Pexels.com
A könyvben pontos adatok, leírások is vannak a különböző látnivalókról. Izlandot „a tűz szülte, de a jég próbálja megszelídíteni, hasztalanul” − egy geológus számára egy ilyen táj valóságos paradicsom, de Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja az izlandi kirándulást.
− mondta.
A vízesések, gejzírek, gleccserek, meleg fürdők, vulkáni kráterek és kúpok által díszített szigeten a tengerpartokon vannak állattenyésztésre, élelmiszerek termesztésére is alkalmas helyek, de a sziget közepén, a felföldön, ahogy ott nevezik, nincs élet, több száz kilométeres szürke-fekete lávasivatag, „vulkánkiállítás” van, ahol télen nagyon hideg van – mesélte az utazó.
Csodálatos természeti jelenségek sorjáznak a szigeten
Fotó: Pexels.com
Megtudtuk, az időjárás is szélsőséges, ők nyáron voltak ott, és előfordult, hogy egyik percben gyönyörű idő volt, ragyogó napsütés, másik percben pedig már beborult az ég és hideg-hideg eső esett, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, és mindez akár naponta tízszer is ismétlődött.
– mondta Zsigmond Enikő. A sziget sajátosságait annak köszönheti, hogy hatalmas törésvonal-rendszer húzódik alatta, „amely az észak-amerikai kontinentális lemez és az eurázsiai pajzs között helyezkedik el”.
Szerző és könyve. Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja Izlandot
Fotó: Gecse Noémi
„Határtalan tisztaság uralkodik a szigeten, az emberek tisztelik a természetet, együtt élnek vele” − emelte még ki a szerző. Zsigmond Enikő könyve utószavában úgy fogalmaz:
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!