Kietlenségében csodálatos, egyszerre szelíd és durva: Izland
Ha fiatal lenne, bevallása szerint idegenvezetőnek állna Izlandon a szerző
Fotó: Pexels.com
A „csodák földje”, hihetetlen természeti látványosságokkal, a természetet messzemenően tisztelő és vele együtt élő emberekkel. Egy székelyföldi geológus ilyennek írja le Izlandot. És nem csak a barátainak. A szigetország annyira megragadta, hogy ottani úti élményeit könyvbe öntötte.
R. Kiss Edit
2018. február 28., 16:302018. február 28., 16:30
„Egyesek szerint nem lehet szeretni Izlandot. Én nem így vagyok vele, első pillanattól beleszerettem, amikor megláttam. Egyszerre szelíd és durva arca teljesen elvarázsolt, s ha fiatal volnék, odaköltöznék, és idegenvezető lennék” − írja a szigetországról megjelentetett útikönyvében a csíkszeredai Zsigmond Enikő.
A geológus és turisztikai szakíró Izlandról szóló könyve a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. Zsigmond Enikő nyugdíjba vonulása után kezdett írni, számos turisztikai könyve jelent már meg, de mint mondta, a térképekre a legbüszkébb. Ezekből is többet rajzolt, szerkesztett már, 1990 után hiánypótló jelleggel, a régi magyar helynevek visszahonosításának céljával is, a térképek hátoldalain pedig teljes útikalauzok is vannak, az aktuális tudnivalók mellett többek között történelmi vonatkozású információkkal is.
A csodák földje
2010-ben egykori egyetemi évfolyamtársaival jutott el Zsigmond Enikő Izlandra, a csodák földjére, ahogy még nevezi könyvében ezt a szigetországot, amely manapság egyre inkább felkelti a turisták kíváncsiságát. Az évfolyamra három lány járt, kapcsolatuk barátsággá kovácsolódott, így együtt indultak el erre az útra, amelyre még két férfi évfolyamtársuk is elkísérte őket. Az utat Kolozsváron egy közös fotókiállítás követte, erre Zsigmond Enikő írta úti jegyzetei alapján a kísérőszöveget, ami annyira jól sikerült, hogy barátai arra biztatták, könyvet is írjon.
A tűz szülte és a jég próbálja megszelídíteni a szigetet
Fotó: Pexels.com
A könyv megszületett, azóta viszont a szerzőt betegség is hátráltatta, a kiadó keresésével, a megjelenés anyagi feltételeinek biztosításával is telt az idő, így végül tavaly jelent meg. A kiadvány nem turistakalauz annak a megszokott értelmében, hiszen a különböző utazási, szállással kapcsolatos tudnivalókat úgyis eléri bárki az interneten, hanem inkább útleírás, amelyben a szerző ismerteti Izland történelmi, földrajzi sajátosságait is, ugyanakkor pedig élménybeszámolót közöl kilencnapos, a szigetországot körülölelő autós útjukról.
Egy geológus számára valóságos paradicsom az ilyen hely
Fotó: Pexels.com
A könyvben pontos adatok, leírások is vannak a különböző látnivalókról. Izlandot „a tűz szülte, de a jég próbálja megszelídíteni, hasztalanul” − egy geológus számára egy ilyen táj valóságos paradicsom, de Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja az izlandi kirándulást.
− mondta.
Mintha egy másik bolygón lenne
A vízesések, gejzírek, gleccserek, meleg fürdők, vulkáni kráterek és kúpok által díszített szigeten a tengerpartokon vannak állattenyésztésre, élelmiszerek termesztésére is alkalmas helyek, de a sziget közepén, a felföldön, ahogy ott nevezik, nincs élet, több száz kilométeres szürke-fekete lávasivatag, „vulkánkiállítás” van, ahol télen nagyon hideg van – mesélte az utazó.
Csodálatos természeti jelenségek sorjáznak a szigeten
Fotó: Pexels.com
Megtudtuk, az időjárás is szélsőséges, ők nyáron voltak ott, és előfordult, hogy egyik percben gyönyörű idő volt, ragyogó napsütés, másik percben pedig már beborult az ég és hideg-hideg eső esett, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, és mindez akár naponta tízszer is ismétlődött.
– mondta Zsigmond Enikő. A sziget sajátosságait annak köszönheti, hogy hatalmas törésvonal-rendszer húzódik alatta, „amely az észak-amerikai kontinentális lemez és az eurázsiai pajzs között helyezkedik el”.
Szerző és könyve. Zsigmond Enikő mindenkinek ajánlja Izlandot
Fotó: Gecse Noémi
„Határtalan tisztaság uralkodik a szigeten, az emberek tisztelik a természetet, együtt élnek vele” − emelte még ki a szerző. Zsigmond Enikő könyve utószavában úgy fogalmaz:
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!