
A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.
2021. szeptember 08., 19:292021. szeptember 08., 19:29
2021. szeptember 08., 19:402021. szeptember 08., 19:40
Noha kevesen tudnak róla, térségünkben is vannak aktív művelői az itt talán kevésbé ismert japán kardforgatási harcművészetnek, a kendónak. A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják, két bambusz kardot forgatva. Csíkszeredában 1994 óta van jelen ez a sportág – fogalmazott beszélgetésünk kezdetekor Csibi Zsolt, aki már több mint tíz éve gyakorolja ezt, és, mint fogalmazott, számos pozitív hatást gyakorolt az életére.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – válaszolt is rögtön a pozitívumokkal kapcsolatos kérdésemre. „Mielőtt elkezdtem volna ténylegesen is művelni a kendót, gyerekkoromban nagyon csodáltam a harcművészeteket. Fiatal felnőtt koromra jött el az a pont, hogy körülnéztem a városban, milyen választék is van ilyen téren, így találtam rá a kendóra, mondhatni, ebben találtam meg leginkább, amire szükségem van.
Ezek a félelem, az önbizalomhiány és még sorolhatnám. Nem tévedtem sokat, nagyon sokat segített, az önbizalom kérdésében leginkább, de még ide sorolhatnám a határozottságot is” – magyarázta.
Alapállás a kendóban
Fotó: Veres Nándor
Mint fogalmazott, miközben zajlik az edzés, a küzdelem, végig az a gondolat jár a fejében, hogy ez félelmetes, de épp erre van szüksége. „Ez az érzés egy évtized távlatából sem múlt el.
Ez a hétköznapokban sem működik másképp. A sok gyakorlás oda vezetett, hogy ugyanezt a hozzáállást kezdtem átvinni a hétköznapi dologba is. Ehhez óriási ráadás az is, hogy látván, mekkora tudás és mennyi munka van a harcművészetben, folyamatosan emlékeztet: mindig van, ahová lehet és kell fejlődni” – emelte ki Zsolt.
A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják
Fotó: Veres Nándor
Mivel a küzdelem nem éles karddal zajlik, hanem bambuszkardokkal – folytatta –, nagyon fontos, hogy az ellenféllel azt tudjuk éreztetni, hogy le van győzve. „Ehhez óriási elszántság és határozottság szükséges minden egyes vágásnál. Ez a határozottság hiánycikk volt az életemben azelőtt, ezért ezt elsajátítani a mesterem tanítása és a kendó által talán az egyik legnagyobb érték, amit itt kaptam” – mondta.
Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás
Fotó: Veres Nándor
Mesterét, Búzás Csabát, a kendó csíkszeredai meghonosítóját megemlítve Csibi Zsolt úgy fogalmazott, hogy leginkább a filmekben látott – mint például A karate kölyök – mesterekhez tudná őt hasonlítani. „Egy igazi harcművész mester. Soha életemben olyan tanácsot nem kaptam tőle, ami ne lett volna releváns, vagy nem állta volna meg a helyét. Emellett iszonyatosan erős mint ember és mint karakter, végtelen egyenes és határozott. Már 60 éves, de még mindig rettenetesen fiatal” – mesélte a csíkszeredai mesteréről.
Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát
Fotó: Veres Nándor
Megtudtuk, a kendót viszonylag kevesen művelik Csíkszeredában, de vannak köztük kamaszok és harminc éven felüliek is. Minden évben megszervezik az országos bajnokságot, ennek eddig kétszer Csíkszereda adott otthont.
Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság
Fotó: Veres Nándor
Zsolt egyébként a középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte, Brassóban és Csíkszeredában is járt egyetemre, jelenleg pedig egy csíkszeredai IT-cégnél dolgozik. Egyetemi tanulmányait követően többször is megfordult külföldön dolgozni. „Ösztönösen kirugdostam magam a komfortzónámból ezen kiszállások alkalmával, bármilyen nehéz is volt, de valahogy mindig jó helyre sodort az élet. Jól beszélek nyelveket, dolgoztam fordítás és tolmácsolás területén is, de az elmúlt 15 évben sok helyen megjártam magam, a mosogatástól a projektvezetésig sok mindennel foglalkoztam már, az utam mégis visszahozott Csíkszeredába” – zárta a beszélgetést portrénk alanya.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
szóljon hozzá!