
A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.
2021. szeptember 08., 19:292021. szeptember 08., 19:29
2021. szeptember 08., 19:402021. szeptember 08., 19:40
Noha kevesen tudnak róla, térségünkben is vannak aktív művelői az itt talán kevésbé ismert japán kardforgatási harcművészetnek, a kendónak. A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják, két bambusz kardot forgatva. Csíkszeredában 1994 óta van jelen ez a sportág – fogalmazott beszélgetésünk kezdetekor Csibi Zsolt, aki már több mint tíz éve gyakorolja ezt, és, mint fogalmazott, számos pozitív hatást gyakorolt az életére.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – válaszolt is rögtön a pozitívumokkal kapcsolatos kérdésemre. „Mielőtt elkezdtem volna ténylegesen is művelni a kendót, gyerekkoromban nagyon csodáltam a harcművészeteket. Fiatal felnőtt koromra jött el az a pont, hogy körülnéztem a városban, milyen választék is van ilyen téren, így találtam rá a kendóra, mondhatni, ebben találtam meg leginkább, amire szükségem van.
Ezek a félelem, az önbizalomhiány és még sorolhatnám. Nem tévedtem sokat, nagyon sokat segített, az önbizalom kérdésében leginkább, de még ide sorolhatnám a határozottságot is” – magyarázta.
Alapállás a kendóban
Fotó: Veres Nándor
Mint fogalmazott, miközben zajlik az edzés, a küzdelem, végig az a gondolat jár a fejében, hogy ez félelmetes, de épp erre van szüksége. „Ez az érzés egy évtized távlatából sem múlt el.
Ez a hétköznapokban sem működik másképp. A sok gyakorlás oda vezetett, hogy ugyanezt a hozzáállást kezdtem átvinni a hétköznapi dologba is. Ehhez óriási ráadás az is, hogy látván, mekkora tudás és mennyi munka van a harcművészetben, folyamatosan emlékeztet: mindig van, ahová lehet és kell fejlődni” – emelte ki Zsolt.
A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják
Fotó: Veres Nándor
Mivel a küzdelem nem éles karddal zajlik, hanem bambuszkardokkal – folytatta –, nagyon fontos, hogy az ellenféllel azt tudjuk éreztetni, hogy le van győzve. „Ehhez óriási elszántság és határozottság szükséges minden egyes vágásnál. Ez a határozottság hiánycikk volt az életemben azelőtt, ezért ezt elsajátítani a mesterem tanítása és a kendó által talán az egyik legnagyobb érték, amit itt kaptam” – mondta.
Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás
Fotó: Veres Nándor
Mesterét, Búzás Csabát, a kendó csíkszeredai meghonosítóját megemlítve Csibi Zsolt úgy fogalmazott, hogy leginkább a filmekben látott – mint például A karate kölyök – mesterekhez tudná őt hasonlítani. „Egy igazi harcművész mester. Soha életemben olyan tanácsot nem kaptam tőle, ami ne lett volna releváns, vagy nem állta volna meg a helyét. Emellett iszonyatosan erős mint ember és mint karakter, végtelen egyenes és határozott. Már 60 éves, de még mindig rettenetesen fiatal” – mesélte a csíkszeredai mesteréről.
Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát
Fotó: Veres Nándor
Megtudtuk, a kendót viszonylag kevesen művelik Csíkszeredában, de vannak köztük kamaszok és harminc éven felüliek is. Minden évben megszervezik az országos bajnokságot, ennek eddig kétszer Csíkszereda adott otthont.
Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság
Fotó: Veres Nándor
Zsolt egyébként a középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte, Brassóban és Csíkszeredában is járt egyetemre, jelenleg pedig egy csíkszeredai IT-cégnél dolgozik. Egyetemi tanulmányait követően többször is megfordult külföldön dolgozni. „Ösztönösen kirugdostam magam a komfortzónámból ezen kiszállások alkalmával, bármilyen nehéz is volt, de valahogy mindig jó helyre sodort az élet. Jól beszélek nyelveket, dolgoztam fordítás és tolmácsolás területén is, de az elmúlt 15 évben sok helyen megjártam magam, a mosogatástól a projektvezetésig sok mindennel foglalkoztam már, az utam mégis visszahozott Csíkszeredába” – zárta a beszélgetést portrénk alanya.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!