
A harcművészet révén talált rá önmagára Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.
2021. szeptember 08., 19:292021. szeptember 08., 19:29
2021. szeptember 08., 19:402021. szeptember 08., 19:40
Noha kevesen tudnak róla, térségünkben is vannak aktív művelői az itt talán kevésbé ismert japán kardforgatási harcművészetnek, a kendónak. A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják, két bambusz kardot forgatva. Csíkszeredában 1994 óta van jelen ez a sportág – fogalmazott beszélgetésünk kezdetekor Csibi Zsolt, aki már több mint tíz éve gyakorolja ezt, és, mint fogalmazott, számos pozitív hatást gyakorolt az életére.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – válaszolt is rögtön a pozitívumokkal kapcsolatos kérdésemre. „Mielőtt elkezdtem volna ténylegesen is művelni a kendót, gyerekkoromban nagyon csodáltam a harcművészeteket. Fiatal felnőtt koromra jött el az a pont, hogy körülnéztem a városban, milyen választék is van ilyen téren, így találtam rá a kendóra, mondhatni, ebben találtam meg leginkább, amire szükségem van.
Ezek a félelem, az önbizalomhiány és még sorolhatnám. Nem tévedtem sokat, nagyon sokat segített, az önbizalom kérdésében leginkább, de még ide sorolhatnám a határozottságot is” – magyarázta.
Alapállás a kendóban
Fotó: Veres Nándor
Mint fogalmazott, miközben zajlik az edzés, a küzdelem, végig az a gondolat jár a fejében, hogy ez félelmetes, de épp erre van szüksége. „Ez az érzés egy évtized távlatából sem múlt el.
Ez a hétköznapokban sem működik másképp. A sok gyakorlás oda vezetett, hogy ugyanezt a hozzáállást kezdtem átvinni a hétköznapi dologba is. Ehhez óriási ráadás az is, hogy látván, mekkora tudás és mennyi munka van a harcművészetben, folyamatosan emlékeztet: mindig van, ahová lehet és kell fejlődni” – emelte ki Zsolt.
A szamurájoktól eredeztethető vívási technikát hagyományosan védőöltözetben gyakorolják
Fotó: Veres Nándor
Mivel a küzdelem nem éles karddal zajlik, hanem bambuszkardokkal – folytatta –, nagyon fontos, hogy az ellenféllel azt tudjuk éreztetni, hogy le van győzve. „Ehhez óriási elszántság és határozottság szükséges minden egyes vágásnál. Ez a határozottság hiánycikk volt az életemben azelőtt, ezért ezt elsajátítani a mesterem tanítása és a kendó által talán az egyik legnagyobb érték, amit itt kaptam” – mondta.
Bambusz kardokat forgatva zajlik a küzdelem és a gyakorlás
Fotó: Veres Nándor
Mesterét, Búzás Csabát, a kendó csíkszeredai meghonosítóját megemlítve Csibi Zsolt úgy fogalmazott, hogy leginkább a filmekben látott – mint például A karate kölyök – mesterekhez tudná őt hasonlítani. „Egy igazi harcművész mester. Soha életemben olyan tanácsot nem kaptam tőle, ami ne lett volna releváns, vagy nem állta volna meg a helyét. Emellett iszonyatosan erős mint ember és mint karakter, végtelen egyenes és határozott. Már 60 éves, de még mindig rettenetesen fiatal” – mesélte a csíkszeredai mesteréről.
Csapás fölülről. A kendó sok mindenre megtanította portrénk alanyát
Fotó: Veres Nándor
Megtudtuk, a kendót viszonylag kevesen művelik Csíkszeredában, de vannak köztük kamaszok és harminc éven felüliek is. Minden évben megszervezik az országos bajnokságot, ennek eddig kétszer Csíkszereda adott otthont.
Nagyvolumenű versenyeket is szerveznek, legutóbb Csíkszeredában volt az országos bajnokság
Fotó: Veres Nándor
Zsolt egyébként a középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte, Brassóban és Csíkszeredában is járt egyetemre, jelenleg pedig egy csíkszeredai IT-cégnél dolgozik. Egyetemi tanulmányait követően többször is megfordult külföldön dolgozni. „Ösztönösen kirugdostam magam a komfortzónámból ezen kiszállások alkalmával, bármilyen nehéz is volt, de valahogy mindig jó helyre sodort az élet. Jól beszélek nyelveket, dolgoztam fordítás és tolmácsolás területén is, de az elmúlt 15 évben sok helyen megjártam magam, a mosogatástól a projektvezetésig sok mindennel foglalkoztam már, az utam mégis visszahozott Csíkszeredába” – zárta a beszélgetést portrénk alanya.
„Hogy mit adott ez pluszba nekem? Egyszerűbb lenne úgy fogalmazni, hogy mit nem” – mondta Csibi Zsolt
Fotó: Veres Nándor
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!