
A spárgát gyógynövényként is számon tartják
Fotó: Haáz Vince
Ha szeretjük az új, különleges, kevésbé elterjedt dolgokat, akkor a növények közül is kipróbálhatunk egy-két újdonságnak vagy kevésbé elterjedtnek számító dolgot.
2017. május 08., 14:182017. május 08., 14:18
2017. május 08., 19:042017. május 08., 19:04
Éppen szüretelési szezonjához közelít az egyik zöldségínyencség, a spárga. Európában őshonos, és így nagyon régről, még időszámításunk előtti időkből ismert és fogyasztott növényről van szó, mégis a mai napig is ritkán termesztik a kiskertben fogyasztás céljából. Nyári hajtásait érdekes levélzete miatt virágcsokrokban szokták felhasználni, vagy mint dísznövényt nevelni a virágágyásokban, néhány rokonát pedig szobanövényként tartjuk.
Nevét, az asparagust még az ókori görögöktől kapta, ez a szó görögül fiatal hajtást jelent, célozva arra, hogy a spárgának a kora tavasszal megjelenő fiatal hajtásait, úgynevezett sípját fogyasztották, de nem csak zöldségként, hanem gyógynövényként is számon tartották. Vízhajtóként, vesekő-eltávolítóként és méregtelenítőként ma is használatos.
Termesztéséhez türelmesnek kell lennünk, mert, bár sok gondozást nem igényel a növény, komolyabb szüretre csak az ültetéstől számított harmadik, negyedik évtől lehet számítani.
Bár a spárga melegebb, főleg a mediterrán éghajlatú vidékeken él vadon, ennek ellenére a csíki hideg teleket is jól átvészeli. Mivel évelő növény, ezért már az ültetésnél is egy olyan helyet kell neki kiválasztani,
A hely kiválasztásában viszont segít az, hogy mivel egyben dísznövény is, így telepítéséhez nem csak kizárólag a zöldségeskert jöhet szóba, jól fog mutatni néhány tő a virágágyásokban is. A talaj tápanyag ellátottságával szemben igényes, a laza, homokos, tavasszal hamar felmelegedő talajokon fejlődik jól és szüretelhető könnyen.
Ritkán élünk vele, pedig ízletes és mutatós
Fotó: Haáz Vince
Mint más hasonló évelő növény telepítésénél, itt is fontos, hogy a hely kiválasztása után alaposan készítsük elő a talajt, mélyen lazítsuk fel, és jól kiérett istállótrágyával vagy kerti komposzttal javítsunk állagán és tápanyagtartalmán, szükség esetén ássunk nagyobb méretű gödröt, amiben teljesen kicseréljük a földet. A legjobb az, ha a gödör aljába érett istállótrágyát teszünk, majd ezt öt–nyolc centiméter vastagon befödjük morzsalékos talajjal.
A spárga szaporítására előnevelt tövet kell használni, amelyet április végén, május folyamán ültetünk el. A töveket vagy magunknak kell nevelni magról vagy valahonnan beszereznünk. Ezeknek a töveknek jellegzetesen szétágazó gyökérzete van, és a helyes ültetéshez a gödröt úgy kell előkészíteni, hogy a középen a morzsalékos talajból kis halom legyen kialakítva, erre helyeződik rá a polipra hasonlító tő, a gyökerek pedig minden irányban lefele, lazán helyezkednek el. Ezután a tövet laza homokos vagy tőzeges talajjal födjük be. Az ültetési gödröt elég mélyre kell ásni ahhoz, hogy miután a tövet elföldeltük, még mindig maradjon félarasznyi hely a talaj felszínéig, amit a későbbiekben fogunk feltölteni.
Az első években nem érdemes hajtásokat szüretelni, nem is jelennek meg nagy számban, és levágásukkal nagyon gyengítenénk a növényt.
hogy az előtörő fiatal hajtások, a sípok, ebben növekedjenek. Amikor a hajtások csúcsa megjelenik a töltés oldalán, akkor oldalról megbonthatjuk a töltést és egy éles késsel leszüretelhetünk néhány hajtást.
Nem csak a zöldségesbe, virágágyásba is telepíthetjük
A halom alatt fejlődött hajtások halványak, roppanósak, zsengék lesznek, míg ha nem töltjük fel a töveket, akkor megzöldülnek és szálasabbá válli a szövetük. Ha a tövek elültetésénél alaposan jártunk el és megfelelő helyet választottunk, akkor egy-egy tőről húsz éven keresztül is szüretelhetünk hajtásokat minden tavasszal és még érdekes, akár virágcsokorban is felhasználható dísznövény is lesz a virágágyásban a nyár folyamán.
A szerző kertészmérnök.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!