
A spárgát gyógynövényként is számon tartják
Fotó: Haáz Vince
Ha szeretjük az új, különleges, kevésbé elterjedt dolgokat, akkor a növények közül is kipróbálhatunk egy-két újdonságnak vagy kevésbé elterjedtnek számító dolgot.
2017. május 08., 14:182017. május 08., 14:18
2017. május 08., 19:042017. május 08., 19:04
Éppen szüretelési szezonjához közelít az egyik zöldségínyencség, a spárga. Európában őshonos, és így nagyon régről, még időszámításunk előtti időkből ismert és fogyasztott növényről van szó, mégis a mai napig is ritkán termesztik a kiskertben fogyasztás céljából. Nyári hajtásait érdekes levélzete miatt virágcsokrokban szokták felhasználni, vagy mint dísznövényt nevelni a virágágyásokban, néhány rokonát pedig szobanövényként tartjuk.
Nevét, az asparagust még az ókori görögöktől kapta, ez a szó görögül fiatal hajtást jelent, célozva arra, hogy a spárgának a kora tavasszal megjelenő fiatal hajtásait, úgynevezett sípját fogyasztották, de nem csak zöldségként, hanem gyógynövényként is számon tartották. Vízhajtóként, vesekő-eltávolítóként és méregtelenítőként ma is használatos.
Termesztéséhez türelmesnek kell lennünk, mert, bár sok gondozást nem igényel a növény, komolyabb szüretre csak az ültetéstől számított harmadik, negyedik évtől lehet számítani.
Bár a spárga melegebb, főleg a mediterrán éghajlatú vidékeken él vadon, ennek ellenére a csíki hideg teleket is jól átvészeli. Mivel évelő növény, ezért már az ültetésnél is egy olyan helyet kell neki kiválasztani,
A hely kiválasztásában viszont segít az, hogy mivel egyben dísznövény is, így telepítéséhez nem csak kizárólag a zöldségeskert jöhet szóba, jól fog mutatni néhány tő a virágágyásokban is. A talaj tápanyag ellátottságával szemben igényes, a laza, homokos, tavasszal hamar felmelegedő talajokon fejlődik jól és szüretelhető könnyen.
Ritkán élünk vele, pedig ízletes és mutatós
Fotó: Haáz Vince
Mint más hasonló évelő növény telepítésénél, itt is fontos, hogy a hely kiválasztása után alaposan készítsük elő a talajt, mélyen lazítsuk fel, és jól kiérett istállótrágyával vagy kerti komposzttal javítsunk állagán és tápanyagtartalmán, szükség esetén ássunk nagyobb méretű gödröt, amiben teljesen kicseréljük a földet. A legjobb az, ha a gödör aljába érett istállótrágyát teszünk, majd ezt öt–nyolc centiméter vastagon befödjük morzsalékos talajjal.
A spárga szaporítására előnevelt tövet kell használni, amelyet április végén, május folyamán ültetünk el. A töveket vagy magunknak kell nevelni magról vagy valahonnan beszereznünk. Ezeknek a töveknek jellegzetesen szétágazó gyökérzete van, és a helyes ültetéshez a gödröt úgy kell előkészíteni, hogy a középen a morzsalékos talajból kis halom legyen kialakítva, erre helyeződik rá a polipra hasonlító tő, a gyökerek pedig minden irányban lefele, lazán helyezkednek el. Ezután a tövet laza homokos vagy tőzeges talajjal födjük be. Az ültetési gödröt elég mélyre kell ásni ahhoz, hogy miután a tövet elföldeltük, még mindig maradjon félarasznyi hely a talaj felszínéig, amit a későbbiekben fogunk feltölteni.
Az első években nem érdemes hajtásokat szüretelni, nem is jelennek meg nagy számban, és levágásukkal nagyon gyengítenénk a növényt.
hogy az előtörő fiatal hajtások, a sípok, ebben növekedjenek. Amikor a hajtások csúcsa megjelenik a töltés oldalán, akkor oldalról megbonthatjuk a töltést és egy éles késsel leszüretelhetünk néhány hajtást.
Nem csak a zöldségesbe, virágágyásba is telepíthetjük
A halom alatt fejlődött hajtások halványak, roppanósak, zsengék lesznek, míg ha nem töltjük fel a töveket, akkor megzöldülnek és szálasabbá válli a szövetük. Ha a tövek elültetésénél alaposan jártunk el és megfelelő helyet választottunk, akkor egy-egy tőről húsz éven keresztül is szüretelhetünk hajtásokat minden tavasszal és még érdekes, akár virágcsokorban is felhasználható dísznövény is lesz a virágágyásban a nyár folyamán.
A szerző kertészmérnök.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
szóljon hozzá!