Ízletes, mutatós, mégis ritkán élünk vele: a spárga

Mint más hasonló évelő növény telepítésénél, itt is fontos, hogy a hely kiválasztása után alaposan készítsük elő a talajt, mélyen lazítsuk fel, és jól kiérett istállótrágyával vagy kerti komposzttal javítsunk állagán és tápanyagtartalmán, szükség esetén ássunk nagyobb méretű gödröt, amiben teljesen kicseréljük a földet. A legjobb az, ha a gödör aljába érett istállótrágyát teszünk, majd ezt öt–nyolc centiméter vastagon befödjük morzsalékos talajjal. 

Helyes ültetése

A spárga szaporítására előnevelt tövet kell használni, amelyet április végén, május folyamán ültetünk el. A töveket vagy  magunknak kell nevelni magról vagy valahonnan beszereznünk. Ezeknek a töveknek jellegzetesen szétágazó gyökérzete van, és a helyes ültetéshez a gödröt úgy kell előkészíteni, hogy a középen a morzsalékos talajból kis halom legyen kialakítva, erre helyeződik rá a polipra hasonlító tő, a gyökerek pedig minden irányban lefele, lazán helyezkednek el. Ezután a tövet laza homokos vagy tőzeges talajjal födjük be. Az ültetési gödröt elég mélyre kell ásni ahhoz, hogy miután a tövet elföldeltük, még mindig maradjon félarasznyi hely a talaj felszínéig, amit a későbbiekben fogunk feltölteni.

Az első években nem érdemes hajtásokat szüretelni, nem is jelennek meg nagy számban, és levágásukkal nagyon gyengítenénk a növényt.

A halom alatt fejlődött hajtások halványak, roppanósak, zsengék lesznek, míg ha nem töltjük fel a töveket, akkor megzöldülnek és szálasabbá válli a szövetük. Ha a tövek elültetésénél alaposan jártunk el és megfelelő helyet választottunk, akkor egy-egy tőről húsz éven keresztül is szüretelhetünk hajtásokat minden tavasszal és még érdekes, akár virágcsokorban is felhasználható dísznövény is lesz a virágágyásban a nyár folyamán.