Indul a 450. búcsúba István pap serege

tehát több mint kétezer évre, amikor Babba Mária az égi istennőt jelentette. „Ilyen körülmények között igazuk van azoknak a ferenceseknek, akik hangsúlyozzák, hogy korábban, nem 1567-ben kezdődött a csíksomlyói búcsújárás, és azoknak a csíkiaknak is, akik neheztelve fogadják el, hogy ez a búcsú Gyergyó nevéhez fűződik. Mindenkinek egy kicsit igaza van, sorjában, de az idén Alfalu és István pap kerül a fénybe.”

Házaikat, mindenüket odahagyván

A 450 éve történtekről sok elmélet született. Az alfalvi zarándoklatvezető azt mondja, számos olyan részlet került napvilágra, melyek igaz voltában ő kételkedik. Sokat olvasott, ennek alapján igyekszik felvázolni azt az időszakot, melynek folytán a gyergyóiak elindultak Somlyó irányába, hátrahagyva minden vagyonukat, és készebbek voltak meghalni, minthogy elszakadjanak ősi szent hitüktől.

– eddig az idézet.

A következményekről, Mikes tettéről pedig így szól a szerzőpáros Boldizsár Dénest idézve: „Mikor mind a kilencet kihallgatta, egyenként négyfogatú kocsiszánon röpítette a kijelölt községekbe, ott tett és cselekedett. Kezdette tetteit Gyergyóalfaluban.

az összeült híveket lelkesítette, hogy apáik hite mellett maradjanak szilárdak, és a tévtant ne engedjék be a vármegye területére. Az új palántát jól megöntöztette. Mikor ily módon mind a kilenc el volt palántálva, jelentette János Zsigmondnak, hogy ő maga szállította a palántákat a kijelölt községekbe, bár öntözve lettek,

A fejedelem nem vette jó néven a tréfát, a kapitány Mikest távollétében halálra ítélték, és „nyílt parancsba volt adva, hogy mikor a fejedelmi had Csíkba beér, Mikest el kell fogni, Udvarhelyre vinni és ott pünkösdkor nyilvánosan kivégezni – így szólnak Benedek Fidél gondolatai. Ennek vették hírét a gyergyóalfalviak is, asszonyokkal, gyermekekkel együtt Csík felé indulva.

A legnagyobb győzelem

Kicsitől nagyig mindenki útnak indult. Tervük az volt, hogy ha nem sikerül hitüket megvédeni, haza nem térnek, Moldvában kezdenek új életet. Balázs József megkérdőjelezi az állítást, hogy kibontott hajú asszonyok is a csatamezőre mentek volna. A székely katonanép volt, „az székely nemes atyafiak” tehát fegyverrel felszerelten, nem kiegyenesített kaszákkal, villákkal indultak az ellenséggel szemben. Volt annyi tudásuk és bizalmuk erejükben, szégyen is lett volna, hogy fehérnépet maguk közé engedjenek.

A kibontott haj pedig ez esetben az elszántságot jelentette: vagy győznek, vagy meghalnak, elmenekülnek.

Hogy nem vették fel a harcot tekinthető bölcsességnek, de Mária csodájának is, melyet a kibontott hajú asszonyok kiesdekeltek. Ettől kezdve nevezik a Szűzanyát segítő Máriának” – mondta el Balázs József, és a búcsúkban mindig meglévő nyírfaág jelentésére is rávilágított: a győzelem után a hírnök katona, szokás szerint, nyírfaágat lobogtatva kezébe érkezett a jó hírrel az imádkozó asszonyokhoz.

Hálaadni indul a nép

„Amikor István pap seregével visszaért a kegytemplomhoz, ott találta a fehérnépeket, gyermekeket, és akkor a segítő Máriának megígérte, hogy minden pünkösd szombatján hálaadni bevezeti ezt a népet Máriához. Mi most, a 450. évben ennek az ígéretnek teszünk eleget” – összegzi a közel fél évezredes hagyomány eredetét a zarándoklatvezető.

Hűek akarunk lenni István paphoz is, aki híveinek tartjuk magunkat. Ebben kérjük Mária segítségét.”

korábban írtuk

Liget-napló: véget ért az alfalviak pünkösdi zarándoklata

Csütörtökön reggel nyolckor indultak, s hétfőn értek vissza szülőfalujukba a gyergyóalfalvi pünkösdi zarándokok, sorukban Balázs Katalin munkatársukkal. Gyalogszerrel megtett útjukról egy webes naplóban számoltunk be.