
Vásáron az újvárosi-gyergyói faékszerek. Remélhetőleg hamarosan újra gyakrabban láthatjuk
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Egy kis színes szív, vagy nap, netán mandalaszimbólum, és máris kész a Muhl Kriszta-féle egyedi faékszer. Kíváncsi voltam, hogyan készül, de arra is, hogy készítőjük, aki Dunaújvárosban született, hogyan érzi magát Székelyföldön.
2020. november 19., 17:462020. november 19., 17:46
Alig van egy éve, hogy Muhl Kriszta és gyergyószéki párja faékszereket készít Gyergyószentmiklóson. Tulajdonképpen a fahulladék újrahasznosításának köszönhetően születnek meg ezek a különleges darabok – derül ki nagyon hamar a Krisztával folyó beszélgetésünk során.
„A párom édesapjának asztalosműhelye van, és ott nagyon sok fahulladék termelődik. És hát mit lehet csinálni a fahulladékkal? Lehet készíteni például belőlük szép ékszereket. Mi fenyő -, bükk- és tölgyfával dolgozunk. A párom, István festőrestaurátor és rajztanár, Budapesten végzett a képzőművészeti egyetemen, én meg lelkes amatőr vagyok, aki mindig is szeretett festeni, rajzolni. A képzőművészet nekünk közös pontunk, mindketten szeretünk alkotni” – meséli Kriszta, aki korábban építésztechnikusként dolgozott, de már évekkel ezelőtt is „kacérkodott” az ékszerkészítéssel.
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Egy idő után – meséli – egyre erősebben fogalmazódott meg benne a váltás gondolata, szívesen lecserélte volna az építészirodai munkáját egy olyanra, amely nagyobb szabadságot biztosít számára. Egyrészt többször tudna szüleihez Magyarországra hazalátogatni, másrészt a kreatív energiái sem vesznének kárba.
„Szerveztek Csíkszeredában egy pöttyözéses mandalafestő tanfolyamot a tavaly ősszel. Egy nagyon kedves kis közösségbe kerültünk, és pöttyözgettük az első mandalákat, ami nekem nagyon tetszett, mert nagyon vonzódom a mandalákhoz. Aztán kitaláltuk a párommal, hogy mi lenne, ha faékszerekre pöttyözgetnénk. Így indultunk el. És lassan kialakult, nem csak mandalákat festünk a kis ékszerekre, hanem minden más pozitív üzenetű szimbólumokat, mint például szívet, napot, vagy van, amikor csak absztrakt formákat” – meséli, és közben mutatja is a fülbevalóját. Természetesen saját munka. István készíti elő a falapokat, ami azt jelenti, hogy a fahulladékot apró, különböző formára vágja, majd egyenként mindegyiket kézzel megcsiszolja.
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
„Verejtékcseppünk, szívünk-lelkünk benne van. A csiszolás nagy munka, ebbe besegítek. Van, amelyik darab natúr marad, van, amelyik szép színt kap, majd visszacsiszolgatjuk, lakozzuk, van, amikor rusztikusabb lesz a hatása. A festést egyedül csinálom, aztán a szerelvényezés is a kettőn, munkája. Miután ráfestem a mintát, a végén kerül még rá egy lakkréteg, mert az védi a festéket. Ez nagyon szép fényt ad, kiemeli a színeket, és nem pattog le a festék sem róla” – mondja.
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Nevetve teszi hozzá, örömét leli a termékek fotózásában is, olyannyira, hogy lelkes amatőrként néhány fotó kedvéért egy egész napot is képes elbíbelődni velük. Az, hogy éppen milyen minta kerül egy-egy darabra, az a hangulattól illetve az alap adottságaitól függ. Több olyan darab is van ugyanis, amelyen jól látható a fa nagyon szép erezete, ilyenkor csak egy pici motívum kerül rá. Az alap súg – jegyzi meg Kriszta – hogy mi kerüljön rá.
Vannak csak fülbevalók, nyakláncok és vannak összeillő szettek is. Én nagyon megtaláltam benne magam, nagyon szeretem csinálni. Sajnos a járvány közbeszólt, mert nagyon sok vásárra bejelentkeztünk itthon és Magyarországon is, de lemondták őket. Nem baj, én annyira szeretem ezt csinálni, hogy azt mondtam, ha minden nap más ékszert tudok viselni, akkor azért is megéri készíteni ezeket. Imádom. Nekem ez egy meditáció, teljesen belefeledkezek. Nagyon örülünk mindketten a pozitív visszajelzéseknek, vagy annak, ha kiderül, hogy valakinek nagy örömet tudtunk okozni vele”.
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Mindegyik darab egyedi, erre törekszenek is, hiszen nem szeretnének sorozatgyártásra átállni. Egy pár fülbevaló esetében is néha becsúszik egy-egy apró eltérés, de Kriszta szerint nem is kell tökéletesnek lenniük, hiszen ez adja meg a báját a kézzel készített dolgoknak.
Aztán a beszélgetésünk során az is lassan-lassan körvonalazódik, hogy Krisztát a szerelem hozta Székelyföldre. Borszéken nyaralt – meséli – és festőtanárt keresett, így ismerkedett meg Istvánnal. Két évvel ezelőtt aztán Gyergyószentmiklósra is költözött, és azt mondja, szereti itt, bár bevallja, megvoltak a kezdeti nehézségek is. Túl van rajtuk – mondja nevetve –, most már Székelyföldön otthon van, szereti Erdélyt, de szereti Dunaújvárost is.
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
Amikor szárnyal a fantázia: Muhl Kriszta
Fotó: Muhl Kriszta személyes archívuma
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!