
Rákossy Zsigmond és a székely nyúl egy jellemző példánya
Fotó: Gecse Noémi
A beavatottakon kívül talán kevesen tudnak a székely nyúlról, a hobbi és haszonállat-tenyésztők körében azonban már egyre elterjedtebb ez az új nyúlfajta. Egy fiatal székelyföldi állatorvos, Rákossy Zsigmond tenyésztette ki, mint mondta, érzelmi okokból. A székely nyulat nemcsak kiállításokon lehet megcsodálni, haszonállatként is megállja a helyét.
2018. január 22., 16:262018. január 22., 16:26
Rákossy Zsigmond csíkpálfalvi portáján nyüzsögnek az állatok, a kapun belépve hatalmas kutya és kilenc kölyke szalad elénk, a szomszédos gazdaságban pedig újabb kutyák, cica, tyúkok, kakasok és a ketrecekben sok-sok nyúl fogad. A fiatalember állatorvosként dolgozik, de mint mondta, a genetika érdekli kiemelten, így nem is csoda, hogy új nyúlfajtát tenyésztett ki. Megtudtuk, a székely nyúl egy teljesen új fajta, kitenyésztését 2010-ben, az államvizsga-dolgozata megírásakor kezdte el, majd miután az egyetem után hazakerült, teljesedett ki a munka.
A székely nyúl jellemzője a szallander, hamuszürke szín vagy annak havanna-szallander és kék szallander változata. Ez egy középtestű nyúlfajta, öt-hat kilogramm az ideális testtömege, de vannak néha hét kilós példányok is.
„Jó húsformákra és jó anyai képességek kialakítására törekszünk, nagyon fontos, hogy ellenálló nyulak legyenek, nem szeretnék egy elkényeztetett nyúlfajtát, olyat akarok, ami egy egyszerű falusi gazdaságban is megállja a helyét. Bírja az itteni klímát, a hideggel szemben ellenálló és a kokcidiózissal sincs sok gondunk. Ez egy parazitáris betegség, amely nagyon sok nyulat elvisz az érzékenyebb fajtákból, mi most már oda jutottunk, hogy kiszelektálódott egy, a betegséggel szemben viszonylag ellenálló állomány. Az RHD nevű vírusos betegség ellen viszont oltani kell.
– sorolta fel Rákossy Zsigmond. A székely nyúl a tenyésztők körében mondhatni, hogy már befutott, első tenyésztője szerint van rá igény, érdeklődés, dicsérik és többen tartják is ezt a fajtát. Jelenleg közel ezer példányra tehető a fajta állománya, ennek nagy része Hargita és Kovászna megyében található.
Térségünkben a nyúlhús fogyasztásának nemigen van kultúrája, és a nyúltenyésztés is talán csökkenőben van az utóbbi években – mondta Rákossy Zsigmond. Kiemelte: a nyúlhús az egyik legegészségesebb húsfajta, magas fehérje- és alacsony zsírtartalma miatt.
Székely kisnyuszik az alomban. Jól tenyészthető fajta
Fotó: Gecse Noémi
„Mint háziállat odafigyelést és precizitást igényel, az ember nem akkor ad enni, amikor kedve vagy ideje van, ugyanazon időpontban kell etetni, de ez minden állatnál így van, ha minőséget akarunk, akkor precíznek kell lennünk. Ha be vannak oltva és rendesen enni kapnak, akkor nincs igazán gond” – válaszolta a tenyésztő arra a kérdésünkre, hogy nehéz-e nyulakat tartani.
Rákossy Zsigmond a Csíkszeredai Hobby Kisállattenyésztő Egyesület egyik alelnöke. Az egyesület tagjai nyulakat, tyúkokat, galambokat tartanak, kiállításokra járnak ezekkel. Időről időre Csíkszeredában is meg lehet csodálni állományaikat, legközelebb február harmadik hétvégéjére terveznek kisállatkiállítást a városban. Az egyesület jó eredményekkel vett részt tavaly decemberben a kisállatok országos seregszemléjén Bukarestben, tizenkét csíkszeredai tenyésztő összesen 36 tyúkot, 54 nyulat és 20 galambot állított ki, nyolc példány pedig országos bajnoki címmel tért haza, és sikerült egy aranyat szerezni kollekcióban is. A nyulak összetett éremtáblázatán harmadikok lettek a csíkiak, a székely nyulak közül pedig díjazták a legszebb bakot, a legszebb nőstényt, valamint a legnagyobb pontszámot elérő négyes kollekciót is, mindhárom díjat Rákossy Zsigmond hozta el.
Nem koronázza siker, ha csak pénzszerzési céllal tenyésztenénk a nyulakat, véli az állatorvos
Fotó: Gecse Noémi
Az egyesületnek jelenleg mintegy negyven tagja van, jó lenne, ha többen lennénk, de a mai fiatalságot annyira már nem fogja meg ez a tevékenység – mondta Rákossy Zsigmond. „Én tíz éves korom óta nyulat tartok. Igazán komolyan az egyetem elvégzése után fogtam neki, de most már lassan húsz éve foglalkozom ezzel. Tízéves koromban költöztünk falura, akkor tyúkokat, nyulakat is beszereztünk, de igazán a nyulakkal mélyült el úgymond a kapcsolatom. Szeretni kell, hobbi ez, mert ha csak racionálisan fog neki az ember, pénzszerzési céllal, akkor nem fog működni. Nem mondom, hogy nem lehet profitot szerezni belőle, de aki csak azért csinálja, az hamar fel fogja adni. Jó elfoglaltság, napi két-három órát köztük vagyok, plusz a többi állat, úgyhogy napi hat-hét órát az állatok között töltök a gazdaságban” – osztotta meg.
Rákossy Zsigmond mintegy 150 nyula sok tyúkkal, kakassal osztozik az udvaron és az istállón, a fiatal állatorvos pedig a székely nyúl után a székely tyúk fajtáját szeretné kitenyészteni. Amint azonban hozzátette, ez hosszú folyamat, körülbelül húsz év múlva lehet belőle valami.
– jegyezte meg az állatorvos. Egyik ilyen megfogyatkozott fajta a kovásznai sárgafejű berke, ami egy juhfajta, ennek vörös pofájú, illetve fekete színváltozatát tenyészti, belőlük 130 darab van a gazdaság egy másik istállójában.
Hobbiállatot tartani felelősség, de városi környezetben is lehet, például törpenyulakat sokan tartanak tömbházlakásban vagy garázsban. Rákossy Zsigmond szerint tíz évesnél kisebb gyermeknek nem való a nyúl, csak ha a szülő rendszeresen besegít a gondozásába. A nyulak könnyen megszoktathatók a szobatisztaságra, napi egyszer kell enni adni nekik. A vedlés, a szőrcsere zavaró lehet, de azt is lehet kezelni – ismertette a tudnivalókat a tenyésztő.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!