
A győztes csapat játékosai a kupával – két év múlva a középen lévő Marcel Desailly a Milan színeiben is megszerezte a trófeát
Fotó: uefa.com
Idén sem a román, sem a magyar bajnok nem lesz a csoportkörben, ám a sorozat újult erővel dübörög tovább: a labdarúgó Bajnokok Ligája jubileumi, azaz harmincadik kiadásához érkezett, ugyanis az 1992–93-as idény volt az első, amelyben már nem a BEK, hanem a BL meccs-sorozatát nézhettük. De hogyan született meg a labdarúgás legnépszerűbb sorozata, pontosabban hogyan alakították Bajnokok Ligájává? – erre a kérdésre keresi a választ a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2022. augusztus 16., 12:262022. augusztus 16., 12:26
Az 1955 óta futó Bajnokcsapatok Európa Kupája igen nagy népszerűségnek örvendett, ám a kilencvenes évek elején az azt működtető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) teljesen megreformálta és átalakította a kiírást.
A kilencvenes évek eleje-közepe nagy fordulópont volt az emberiség történetében, és ez a sportban is megérződött – az 1992-es és 1996-os olimpiák az előzőktől számottevően más dimenziókban zajlottak le, az 1994-es focivébé, valamint az 1992- es és 96-os Európa-bajnokságok is etalonok voltak a maguk nemében.
Basile Boli a felugró Rijkaard és Baresi felett fejeli be a győztes gólt a Milannak, a szintén felugró Völler és Costacurta előtt
Fotó: uefa.com
Az angol labdarúgó-bajnokság megreformálása, a Premier League elindítása, a televíziós közvetítések elterjedése (onnantól gyakorlatilag szinte minden meccset lehetett nézni), a brit stadionok átépítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Nem csoda, hogy az UEFA illetékesei már évek óta azt tervezték, hogy megreformálják, átalakítják a menetrendet, sőt a sorozat új nevet is kap. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!