
A győztes csapat játékosai a kupával – két év múlva a középen lévő Marcel Desailly a Milan színeiben is megszerezte a trófeát
Fotó: uefa.com
Idén sem a román, sem a magyar bajnok nem lesz a csoportkörben, ám a sorozat újult erővel dübörög tovább: a labdarúgó Bajnokok Ligája jubileumi, azaz harmincadik kiadásához érkezett, ugyanis az 1992–93-as idény volt az első, amelyben már nem a BEK, hanem a BL meccs-sorozatát nézhettük. De hogyan született meg a labdarúgás legnépszerűbb sorozata, pontosabban hogyan alakították Bajnokok Ligájává? – erre a kérdésre keresi a választ a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2022. augusztus 16., 12:262022. augusztus 16., 12:26
Az 1955 óta futó Bajnokcsapatok Európa Kupája igen nagy népszerűségnek örvendett, ám a kilencvenes évek elején az azt működtető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) teljesen megreformálta és átalakította a kiírást.
A kilencvenes évek eleje-közepe nagy fordulópont volt az emberiség történetében, és ez a sportban is megérződött – az 1992-es és 1996-os olimpiák az előzőktől számottevően más dimenziókban zajlottak le, az 1994-es focivébé, valamint az 1992- es és 96-os Európa-bajnokságok is etalonok voltak a maguk nemében.
Basile Boli a felugró Rijkaard és Baresi felett fejeli be a győztes gólt a Milannak, a szintén felugró Völler és Costacurta előtt
Fotó: uefa.com
Az angol labdarúgó-bajnokság megreformálása, a Premier League elindítása, a televíziós közvetítések elterjedése (onnantól gyakorlatilag szinte minden meccset lehetett nézni), a brit stadionok átépítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Nem csoda, hogy az UEFA illetékesei már évek óta azt tervezték, hogy megreformálják, átalakítják a menetrendet, sőt a sorozat új nevet is kap. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!