
A győztes csapat játékosai a kupával – két év múlva a középen lévő Marcel Desailly a Milan színeiben is megszerezte a trófeát
Fotó: uefa.com
Idén sem a román, sem a magyar bajnok nem lesz a csoportkörben, ám a sorozat újult erővel dübörög tovább: a labdarúgó Bajnokok Ligája jubileumi, azaz harmincadik kiadásához érkezett, ugyanis az 1992–93-as idény volt az első, amelyben már nem a BEK, hanem a BL meccs-sorozatát nézhettük. De hogyan született meg a labdarúgás legnépszerűbb sorozata, pontosabban hogyan alakították Bajnokok Ligájává? – erre a kérdésre keresi a választ a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2022. augusztus 16., 12:262022. augusztus 16., 12:26
Az 1955 óta futó Bajnokcsapatok Európa Kupája igen nagy népszerűségnek örvendett, ám a kilencvenes évek elején az azt működtető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) teljesen megreformálta és átalakította a kiírást.
A kilencvenes évek eleje-közepe nagy fordulópont volt az emberiség történetében, és ez a sportban is megérződött – az 1992-es és 1996-os olimpiák az előzőktől számottevően más dimenziókban zajlottak le, az 1994-es focivébé, valamint az 1992- es és 96-os Európa-bajnokságok is etalonok voltak a maguk nemében.
Basile Boli a felugró Rijkaard és Baresi felett fejeli be a győztes gólt a Milannak, a szintén felugró Völler és Costacurta előtt
Fotó: uefa.com
Az angol labdarúgó-bajnokság megreformálása, a Premier League elindítása, a televíziós közvetítések elterjedése (onnantól gyakorlatilag szinte minden meccset lehetett nézni), a brit stadionok átépítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Nem csoda, hogy az UEFA illetékesei már évek óta azt tervezték, hogy megreformálják, átalakítják a menetrendet, sőt a sorozat új nevet is kap. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!