
A győztes csapat játékosai a kupával – két év múlva a középen lévő Marcel Desailly a Milan színeiben is megszerezte a trófeát
Fotó: uefa.com
Idén sem a román, sem a magyar bajnok nem lesz a csoportkörben, ám a sorozat újult erővel dübörög tovább: a labdarúgó Bajnokok Ligája jubileumi, azaz harmincadik kiadásához érkezett, ugyanis az 1992–93-as idény volt az első, amelyben már nem a BEK, hanem a BL meccs-sorozatát nézhettük. De hogyan született meg a labdarúgás legnépszerűbb sorozata, pontosabban hogyan alakították Bajnokok Ligájává? – erre a kérdésre keresi a választ a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2022. augusztus 16., 12:262022. augusztus 16., 12:26
Az 1955 óta futó Bajnokcsapatok Európa Kupája igen nagy népszerűségnek örvendett, ám a kilencvenes évek elején az azt működtető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) teljesen megreformálta és átalakította a kiírást.
A kilencvenes évek eleje-közepe nagy fordulópont volt az emberiség történetében, és ez a sportban is megérződött – az 1992-es és 1996-os olimpiák az előzőktől számottevően más dimenziókban zajlottak le, az 1994-es focivébé, valamint az 1992- es és 96-os Európa-bajnokságok is etalonok voltak a maguk nemében.
Basile Boli a felugró Rijkaard és Baresi felett fejeli be a győztes gólt a Milannak, a szintén felugró Völler és Costacurta előtt
Fotó: uefa.com
Az angol labdarúgó-bajnokság megreformálása, a Premier League elindítása, a televíziós közvetítések elterjedése (onnantól gyakorlatilag szinte minden meccset lehetett nézni), a brit stadionok átépítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Nem csoda, hogy az UEFA illetékesei már évek óta azt tervezték, hogy megreformálják, átalakítják a menetrendet, sőt a sorozat új nevet is kap. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!