
A győztes csapat játékosai a kupával – két év múlva a középen lévő Marcel Desailly a Milan színeiben is megszerezte a trófeát
Fotó: uefa.com
Idén sem a román, sem a magyar bajnok nem lesz a csoportkörben, ám a sorozat újult erővel dübörög tovább: a labdarúgó Bajnokok Ligája jubileumi, azaz harmincadik kiadásához érkezett, ugyanis az 1992–93-as idény volt az első, amelyben már nem a BEK, hanem a BL meccs-sorozatát nézhettük. De hogyan született meg a labdarúgás legnépszerűbb sorozata, pontosabban hogyan alakították Bajnokok Ligájává? – erre a kérdésre keresi a választ a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.
2022. augusztus 16., 12:262022. augusztus 16., 12:26
Az 1955 óta futó Bajnokcsapatok Európa Kupája igen nagy népszerűségnek örvendett, ám a kilencvenes évek elején az azt működtető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) teljesen megreformálta és átalakította a kiírást.
A kilencvenes évek eleje-közepe nagy fordulópont volt az emberiség történetében, és ez a sportban is megérződött – az 1992-es és 1996-os olimpiák az előzőktől számottevően más dimenziókban zajlottak le, az 1994-es focivébé, valamint az 1992- es és 96-os Európa-bajnokságok is etalonok voltak a maguk nemében.
Basile Boli a felugró Rijkaard és Baresi felett fejeli be a győztes gólt a Milannak, a szintén felugró Völler és Costacurta előtt
Fotó: uefa.com
Az angol labdarúgó-bajnokság megreformálása, a Premier League elindítása, a televíziós közvetítések elterjedése (onnantól gyakorlatilag szinte minden meccset lehetett nézni), a brit stadionok átépítése is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. Nem csoda, hogy az UEFA illetékesei már évek óta azt tervezték, hogy megreformálják, átalakítják a menetrendet, sőt a sorozat új nevet is kap. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!