A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta. A gyertyaöntés kimondottan jót tesz a lelkének is
Fotó: Pinti Attila
A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta és férje két és fél évvel ezelőtt költöztek haza Csíkszeredába Angliából, ahol négy és fél évet éltek. Mint Renáta meséli, tulajdonképpen angliai tartózkodása alatt fordult meg első alkalommal a fejében a szójaviaszból való gyertyaöntés, de az ötlettől a Yūgen gyertyák megvalósításáig még igen sok időnek kellett eltelnie.
„Angliában született meg a kisfiunk, Ákos, de tudtuk, hogy mire óvodába kell mennie, arra mi haza fogunk költözni. Aztán elérkezett a költözés ideje, és a gyertyaöntés gondolata elakadt. Mi nagyon szeretjük a gyertyákat, főként a férjem, aki, amint hazaér, rögtön gyertyát gyújt a lakásban több helyen is. Ennek én is örülök, mert én az itt-ott fellobbanó fényeket szeretem nagyon, megnyugtatóak számomra” – magyarázza Renáta. És amíg a család mindennapos használója volt a gyertyáknak, addig a fiatal nő fejében még mindig ott motoszkált az öntés gondolata.
„A tavaly nyáron egy elég nehéz időszakon mentem keresztül, egy délután hazaérkezett a férjem, majd azt kérte tőlem, írjam le, hogy mivel foglalkoznék a legszívesebben, mert neki van egy ötlete” – meséli nevetve Renáta. Így került a listára többek között a gyertyaöntés is, na meg sok olyan álom, amely valóra váltásához vagy idő, vagy bátorság nem volt még. Így kapott Renáta a férjétől biztatást, azt pedig ötvözve a saját lendületével és kíváncsiságával, hozzálátott a szójagyertya öntéséhez. Lelkesen meséli, a munkafolyamat is kedves számára, feltölti, kikapcsolódást nyújt, de szereti a megfelelő illat keresésének a misztikumát, az illatok társításának a csodáját.
A viaszt ugyanis fel kell melegíteni, majd egy bizonyos fokig visszahűteni, és akkor kerül be az illóolaj. Nehezen találtam információkat, így sok mindent magam kellett kikísérleteznem, hogy minden a megfelelő módon történjen” – mondja.
Először a konyhában melegítette a szójaviaszt külön edényekbe, de mára már kialakított magának egy kis részt a szobában, ahová bekerült egy főzőlap, és ott készülnek az illatos gyertyák.
„Egy edényben vizet melegítek, ebbe kerül bele egy másik edény a viasszal. Felolvad, majd visszahűtőm, és a megfelelő pillanatban kerül bele az illóolaj, majd később a kanóc. Számunkra mindig fontos volt, hogy lehetőségeinkhez mérten a lehető legkörnyezetkímélőbben éljünk, és kevés szemetet termeljünk.
A gyertya újrahasznosítható tégelyekbe kerül, ha elég, a kis üvegedény könnyen tisztítható, és akár fűszertartónak is alkalmasak. De utántöltésre is van lehetőség” – magyarázza Renáta, miközben mutatja az egy nappal korábban a tégelyekbe került illatos gyertyákat, a „kotyvasztó” szobaszegletet.
Azt mondja, most éppen új illat keresésében van, rózsás virágillaton kísérletezik. A szójaviasz égési ideje hosszú – mutat rá. „Egy tízdekás gyertya huszonkét-huszonnégy órát ég. Három-négy óra után azonban ajánlatos kioltani, hogy a kanóc ne forduljon bele a gyertyába, visszavágjuk a kanócot, és újra lehet gyújtani, amint megszilárdul a gyertya” – lát el hasznos tanáccsal.
Persze – jegyzi meg nevetve – alkalomadtán kicsi fia, Ákos is odakérezkedik az ölébe „segíteni”, megnézi, hogyan olvad a viasz, vagy segít a csipesszel megfogni a kanócot.
„A júgen japán szó. Arra a szépségre utal, amit nem látunk, hanem érzünk. Az égő gyertya is egy mély, kellemes érzést ad nekünk, ami jól esik” – utal Renáta a névválasztásra.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. április 17-én.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!