Felmelegedés, klímaváltozás: hideg marad-e a Csíki-medence?

A légkör széndioxid-koncentrációja az 1800-as évek előtt tipikusan 100–260 ppm (az egész milliomod része) között ingadozott, az elmúlt 35 évben jelentősen megugrott, ma 403 ppm-et mérnek, a metánnál ugyanez 500 ppb-ről (az egész milliárdod része) közel 1800-ra. A tudósok azt mondják, az ábrákon ábrázolt változások riasztó kipúposodásának köze van egymáshoz, főleg, mert nekik van egy csepp elképzelésük arról, hogy mi is az az üvegházhatás.

Nem a mértéke, hanem a gyorsasága riasztó

Hogy nekünk is legyen valamennyi, Ráduly Botond kifejti: a természetes üvegházhatásért a leginkább, azaz mintegy kétharmadáért felelős gáznemű anyag a vízpára. A napsugárzás mintegy 30 százalékát a világos felületeket – felhők, hó, jég – visszaverik. A maradék 70 százalék melegíti a földet és az óceánokat, egy kevés a légkört. Az óceánok és a föld által kibocsátott hő egy részét a légkör visszaveri. Érdekes adat, hogy

S igen, volt még ennél is melegebb a Föld az évmilliárdok folyamán, mint most. A riasztó nem maga a melegedés mértéke, hanem az a rendkívül rövid idő, ami alatt ez végbemegy. A földtörténet folyamán egy-egy jégkorszakot 4-7 fokos melegedés is követte, de ehhez ötezer év kellett. Most a 19. század végéhez képest 1,1 fokkal vagyunk melegebben, ami 10-szer gyorsabb folyamat, mint eddig bármikor. A prognózisok szerint legjobb esetben 2, legrosszabban 6 fokot melegedik a légkör 2100-ig, a folyamat így akár hatvanszor lehet gyorsabb, mint eddig bármikor.

Rosszabbul állunk, mint gondoltuk

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2000-es, borúlátónak mondott és rengeteget támadott prognózisához képest ma, 2017-ben sokkal rosszabbul állunk, azaz a felmelegedés regisztrált mértéke sokkal magasabb most, mint ahogy 2000-ben ezt a legborúlátóbb forgatókönyvben feltételezték.

Mi lehet mindennek a következménye? A túl gyors melegedéshez az ökoszisztémák nem tudnak eléggé alkalmazkodni.

A Földön lesznek helyek, ahol több lesz a csapadék és intenzívebb, máshol szárazabb lesz a klíma. A viharok, hurrikánok intenzitása nő. Az északi és déli jégtáblák olvadása következtében megnő a tengerszint, így a tengerpartok lakói költözhetnek. De ember legyen a talpán, aki garantálja, hogy mindezek a dolgok – és a többi, gyakran hangoztatott előrejelzés – meg fognak történni és úgy fognak történni, mutat rá Ráduly Botond.Ugyanis egy dolog biztos a klímamodellekkel kapcsolatban, hogy teljesen bizonytalanok.

így érthetően ők nem is aggódnak annyira. A politikum hozzáállását egyébként is láthatóan az befolyásolja, hogy az adott ország hol helyezkedik el az üvegházhatású gázokat kibocsátó rangsorban: ezt magasan vezeti Kína és az Egyesült Államok.

Biztos a bizonytalanság

S mire lehet számítani nálunk? Erre a kérdésre nincsen válasza Ráduly Botondnak, hacsak nem az, ami a világ más részeire is elmondható: a bizonytalanság a biztos.

– fogalmaz az oktató.