Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:51

Felértékelődött az a hetedik hely – Miklós Edit a téli olimpiákról

15:09

Kelemen Hunor a helyi adók felülvizsgálatáról: én álltam elő a javaslattal

15:04

Ezt üzenete Nicușor Dan az orosz-ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján

15:00

W, mint Wégidők – rockopera a személyes és a kozmikus vég határán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Áthajtott egy kutyán a sofőr, meg sem állt – vizsgálatot indított a rendőrség

Felmelegedés, klímaváltozás: hideg marad-e a Csíki-medence?

2014 januári látkép Csíkból. Látható változás

Fotó: Kristó Róbert

Nem csak negatív következményekkel jár a globális felmelegedés, a hűvösebb vidékek, így például a sajátos mikroklímájú kelet-erdélyi medencék akár profitálhatnak is belőle. Az összkép azonban – a szkeptikus politikusi nyilatkozatok ellenére – nem túl biztató. De csak akkor, ha a tényeknek hiszünk.

Rédai Attila

2017. május 05., 14:192017. május 05., 14:19

2017. május 05., 14:242017. május 05., 14:24

Itt a globális felmelegedés, ezt tudjuk. Jobban mondva halljuk úton-útfélen, meg azt is, hogy egyesek szerint ez az egész egy nagy humbug. Azt se tudjuk, mit higgyünk az egészről, mert mindenki összevissza beszél, különben is, most áprilisban épp lefagytak a gyümölcsfák. Ja hogy azért is a globális felmelegedés a hibás? Na tudod, ki hiszi el.

Már itt van és befolyásol

Pedig ez a dolog egyáltalán nem vicc, nem is politikai kampány, igenis létezik, s már befolyásolja az életünket. Persze csak akkor, ha hiszünk a számoknak. S ezek azt mondják: az utóbbi kétszáz évben, de főleg az utolsó harmincötben, meredeken emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Persze ezzel igazából nem vitázik senki, a vita inkább arról van, hogy mi lehet ennek az oka.

A melegrekordok megszokottakká váltak

A Föld lakosságának az az elenyésző rétege, amelyik a tudományos közösség tagjának tartja magát, összefüggést lát a hőmérséklet emelkedése és a légkör széndioxid-, metán- és egyéb üvegházhatású gázok koncentrációja között. A tudományos közösség tagjának tartja magát Ráduly Botond, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója is, aki a minap Csíkszeredában tartott igen nagy érdeklődésre számot tartó előadást (konkrétan a 2-es teremből át kellett vonulni a kis aulába). Tőle is tudhatjuk:

2015-ben és 2016-ban egyaránt rekordot döntött a bolygó átlaghőmérséklete.

A légkör széndioxid-koncentrációja az 1800-as évek előtt tipikusan 100–260 ppm (az egész milliomod része) között ingadozott, az elmúlt 35 évben jelentősen megugrott, ma 403 ppm-et mérnek, a metánnál ugyanez 500 ppb-ről (az egész milliárdod része) közel 1800-ra. A tudósok azt mondják, az ábrákon ábrázolt változások riasztó kipúposodásának köze van egymáshoz, főleg, mert nekik van egy csepp elképzelésük arról, hogy mi is az az üvegházhatás.

Nem a mértéke, hanem a gyorsasága riasztó

Hogy nekünk is legyen valamennyi, Ráduly Botond kifejti: a természetes üvegházhatásért a leginkább, azaz mintegy kétharmadáért felelős gáznemű anyag a vízpára. A napsugárzás mintegy 30 százalékát a világos felületeket – felhők, hó, jég – visszaverik. A maradék 70 százalék melegíti a földet és az óceánokat, egy kevés a légkört. Az óceánok és a föld által kibocsátott hő egy részét a légkör visszaveri. Érdekes adat, hogy

a természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete −18 Celsius-fok volna, s nem +15, mint most, azaz minden bizonnyal megfagynánk.

S igen, volt még ennél is melegebb a Föld az évmilliárdok folyamán, mint most. A riasztó nem maga a melegedés mértéke, hanem az a rendkívül rövid idő, ami alatt ez végbemegy. A földtörténet folyamán egy-egy jégkorszakot 4-7 fokos melegedés is követte, de ehhez ötezer év kellett. Most a 19. század végéhez képest 1,1 fokkal vagyunk melegebben, ami 10-szer gyorsabb folyamat, mint eddig bármikor. A prognózisok szerint legjobb esetben 2, legrosszabban 6 fokot melegedik a légkör 2100-ig, a folyamat így akár hatvanszor lehet gyorsabb, mint eddig bármikor.

Rosszabbul állunk, mint gondoltuk

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2000-es, borúlátónak mondott és rengeteget támadott prognózisához képest ma, 2017-ben sokkal rosszabbul állunk, azaz a felmelegedés regisztrált mértéke sokkal magasabb most, mint ahogy 2000-ben ezt a legborúlátóbb forgatókönyvben feltételezték.

Mi lehet mindennek a következménye? A túl gyors melegedéshez az ökoszisztémák nem tudnak eléggé alkalmazkodni.

A meleget kevésbé bíró őshonos fajok északabbra vándorolnak vagy kihalnak.

A Földön lesznek helyek, ahol több lesz a csapadék és intenzívebb, máshol szárazabb lesz a klíma. A viharok, hurrikánok intenzitása nő. Az északi és déli jégtáblák olvadása következtében megnő a tengerszint, így a tengerpartok lakói költözhetnek. De ember legyen a talpán, aki garantálja, hogy mindezek a dolgok – és a többi, gyakran hangoztatott előrejelzés – meg fognak történni és úgy fognak történni, mutat rá Ráduly Botond.Ugyanis egy dolog biztos a klímamodellekkel kapcsolatban, hogy teljesen bizonytalanok.

Van ahol, több lesz az eső, más régiókat szárazság sújt majd

Nem lehet tudni például, hogy miképpen reagálnak a felhők a megemelkedett hőmérsékletekre: több lesz-e az alacsony vagy a magas légrétegű felhő, ez ugyanis tovább emelheti de csökkentheti is a hőmérsékletet. Befolyásolhatja a hőmérséklet alakulását az adott ökoszisztémák szénciklusa, azaz hogy nettó szénelnyelő vagy szénkibocsátó-e egy-egy földi régió – ez egyébként Ráduly Botond kutatási területe.

Több lehet a kaja, de nem mindenhol

Lehetnek egyébként pozitív fejleményei is a globális felmelegedésnek: egyes kutatók szerint például az északi féltekén várhatóan több élelmiszert lehet majd termelni, a délin viszont, ahol amúgy sem állnak túl jól, kevesebbet, így összességében ez nem szívderítő. A termési időszak növekedik, már két héttel hosszabb ideig lehet az északi féltekén mezőgazdasággal foglalkozni, mint korábban, máshol azonban vízhiány sújtja a mezőgazdaságot.

Egyes orosz tudósok kiszámították, hogy Oroszország GDP-je akár 10 százalékkal is nőhet a felmelegedés hatására,

így érthetően ők nem is aggódnak annyira. A politikum hozzáállását egyébként is láthatóan az befolyásolja, hogy az adott ország hol helyezkedik el az üvegházhatású gázokat kibocsátó rangsorban: ezt magasan vezeti Kína és az Egyesült Államok.

Biztos a bizonytalanság

S mire lehet számítani nálunk? Erre a kérdésre nincsen válasza Ráduly Botondnak, hacsak nem az, ami a világ más részeire is elmondható: a bizonytalanság a biztos.

Nem lehet megmondani, hogy például megmarad-e a Csíki-medence szélcsendesebb, hűvösebb, ködösebb mikroklímája sem. Összességében azonban az egész jelenséggel kapcsolatban elmondható, hogy túl sok jóra ne számítsunk”

– fogalmaz az oktató.