
A sokmillió felhasználóból van már számos elhunyt is
Fotó: Pixabay.com
Van Facebook a halál után? Mi történik a legnagyobb közösségi hálón, amikor egy felhasználó meghal? Egyfajta virtuális szellemként él tovább az interneten? Tudjuk töröltetni a közösségi hálóról akkor is, ha nem ismerjük a belépési jelszavát? Vagy tudunk emlékoldalt csinálni neki? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
2017. augusztus 04., 15:372017. augusztus 04., 15:37
Sokakban még fel sem merül, hogy mi lesz a közösségi profilunkkal, ha mi már nem leszünk. Pedig a kérdés adott, ugyanis számtalan esetben megtörtént már, hogy egy elhunyt Facebook profiljával senki nem foglalkozott, éppen ezért az illető egyfajta virtuális szellemként él tovább a közösségi hálón, s egy évben egyszer még emlékezteti is a rendszer az ismerősöket, hogy neki születésnapja van.
Nálunk még gyakori, hogy az elhunytak Facebook profilja továbbra is ott marad a közösségi hálón, és senki nem foglalkozik a családtagok közül ezzel a kérdéssel. De sokakat zavar ez. Nemrégiben pont a Facebookon vetette fel Erika ezt a Facebook problémát.
– magyarázza a dilemmáját Erika.
A kérdésnek mi is utána néztünk, s kiderült, nem kell virtuális szellemként lebegjen az éterben szerettünk profilja, ugyanis a Facebooknak van megoldása a kérdésre. Ráadásul nem is egy. Ezen a linken tudjuk kérvényezni, hogy elhunyt személyek Facebookjával mit szeretnénk. El lehet távolíttatni az elhunyt fiókját, miután hitelt érdemlően bizonyítottuk, hogy a haláleset valóban megtörtént, mi pedig az elhunyt közvetlen családtagjaként vagy végrendeleti végrehajtóként jártunk el, de akár emléklappá is lehet alakítani az elhunyt oldalát. Egy űrlapot kell kitölteni, amelyen a kérvényező nevét kérik, az elhunyt fióktulajdonos nevét, idővonalának webcímét, majd kiválaszthatjuk, hogy eltávolítani szeretnénk a fiókot vagy emlékoldallá alakítani.
Az emlékoldal olyan hely, ahol az ismerősök és a családtagok összejöhetnek, és megoszthatják az elhunythoz fűződő emlékeiket. Az emlékoldallá alakított fiók adatlapján a személy neve mellett megjelenik az emlékére szó, hogy mindenkinek világos legyen a változás.
Az emlékoldal egyfajta kegyhely, ahol emlékezhetnek a családtagok, barátok, ezesetben rajongók is
Az elhunyt által megosztott tartalmak (pl. fényképek, bejegyzések) megmaradnak a Facebookon, és láthatóak maradnak azok számára, akikkel eredetileg meg voltak osztva. A fiók adatvédelmi beállításaitól függően van lehetősége az ismerőseinek, hogy az emlékoldallá alakított idővonalon megosszák az emlékeiket, vagyis ha eddig is lehetett posztolni az oldalra, ezután is lehet.
Fontos tudni, hogy az emlékoldallá alakított fiókokba senki nem tud bejelentkezni. Még ilyen körülmények között sem adja ki a közösségi háló más fiókjának bejelentkezési adatait. A Facebook szabályzatával ugyanis minden esetben ellentétes, ha valaki egy másik személy fiókjába jelentkezik be.
Az emlékoldal lehetősége pár éve létezik már, de egy darabig az oldal szerkesztéséhez senkinek sem volt joga. A közösségi oldalhoz valószínűleg sok visszajelzés érkezhetett azzal kapcsolatban, hogy az emlékezést jobban segítené egy több szabadságot biztosító emlékoldal. Úgyhogy olyan két éve létrehozták az úgynevezett „hagyatéki kapcsolattartó” (legacy contact) fogalmát, aki barátként, családtagként a fiók tulajdonosának halála után kezelheti a fiókot. A fióktulajdonos még életében kiválaszthatja, hogy kit szeretne hagyatéki kapcsolattartóként megjelölni, aki egy szöveges üzenetet formájában kap erről értesítést.
Még éltünkben kiválaszthatjuk, kit szeretnénk hagyatéki kapcsolattartóként megjelölni
Fotó: Gecse Noémi
A Facebook hagyaték cím sem jelent teljes körű jogot az elhunyt fiókjának kezeléséhez, így csak bizonyos körű tevékenység engedélyezett számukra. Ilyen az emlékoldal tetején elhelyezett tájékoztató üzenet a gyászszertartással, vagy egyéb közérdekű dologgal kapcsolatban. A hagyatéki kapcsolattartónak lehetősége van még reagálni az olyan ismerősöktől érkező bejelölésekre, akik addig nem voltak Facebook használók, valamint frissítheti a profilképet és a borítóképet. A beállítások között szerepel egy speciális engedély is, ami lehetővé teszi, hogy a megbízott személy archiválhassa és letölthesse az elhunyt fotóit, profil információit.
Amikor egy Facebook profil tulajdonosa meghal, először emlékoldallá kell nyilvánítani fiókját ahhoz, hogy a hagyatéki kapcsolattartó hozzáférjen ahhoz.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!