Tetőtől talpig megújult a marosvásárhelyi Vártemplom
Fotó: Haáz Vince
Noha a ferences szerzetesek kezdték építeni a 14. században, később a reformáció fontos mozzanatainak tanúja volt a marosvásárhelyi vártemplom: 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat, majd itt erősítette meg János Zsigmond fejedelem az 1568. évi tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kinyilvánító határozatát – olvashatják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
2022. október 24., 10:262022. október 24., 10:26
A több mint 600 éves épületen mindig van valami javítanivaló – jegyzi meg a vártemplom lelkésze, Henter György, miközben mutatja, milyen külső-belső megújuláson ment keresztül az istenháza az elmúlt években.
Henter György református lelkipásztor a megújult istenházában
Fotó: Haáz Vince
Mint elmeséli, legalább tíz éve már, hogy nyilvánvalóvá vált a templom általános felújításának szükségessége, de a tényleges munkálatok elkezdése sokáig váratott magára. Az engedélyek beszerzése, a telekkönyv tisztázása is rengeteg időt emésztett fel, s a felújítási tervvel először Gyulafehérváron az uniós alaphoz pályáztak 2016- ban, de nem nyertek támogatást, két év múlva, 2018-ban azonban bekerültek a magyar kormány által támogatott projektek közé. „Ez a támogatás nem száz százalékban érkezett Magyarországról, ehhez még hozzá kellett tenni az önrészt.
– magyarázza Henter György, hozzátéve, hogy végül közel 1 millió 300 ezer euróba került a vártemplom javítása.
A kápolnabástya még a templomnál is régebbi
Fotó: Haáz Vince
Ezzel párhuzamosan sikerült felújítani a szintén református egyházi tulajdonban lévő Teleki-házat, valamint a Kántor-Tanítóképző Főiskola épületét is – előbbié 650 ezer euróra, utóbbié 200 ezer euróra rúgott. A templomépületben talán az egyik legnagyobb beavatkozás volt, hogy a járófelületet meg kellett változtatni.
Megnagyobbodtak az ablakok
Fotó: Haáz Vince
Az istentiszteletek, vallásos ünnepélyek helyszínéül szolgáló épületet nemrég teljesen felújították, és ismét egykori pompájában ragyog. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!