
Tetőtől talpig megújult a marosvásárhelyi Vártemplom
Fotó: Haáz Vince
Noha a ferences szerzetesek kezdték építeni a 14. században, később a reformáció fontos mozzanatainak tanúja volt a marosvásárhelyi vártemplom: 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat, majd itt erősítette meg János Zsigmond fejedelem az 1568. évi tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kinyilvánító határozatát – olvashatják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
2022. október 24., 10:262022. október 24., 10:26
A több mint 600 éves épületen mindig van valami javítanivaló – jegyzi meg a vártemplom lelkésze, Henter György, miközben mutatja, milyen külső-belső megújuláson ment keresztül az istenháza az elmúlt években.
Henter György református lelkipásztor a megújult istenházában
Fotó: Haáz Vince
Mint elmeséli, legalább tíz éve már, hogy nyilvánvalóvá vált a templom általános felújításának szükségessége, de a tényleges munkálatok elkezdése sokáig váratott magára. Az engedélyek beszerzése, a telekkönyv tisztázása is rengeteg időt emésztett fel, s a felújítási tervvel először Gyulafehérváron az uniós alaphoz pályáztak 2016- ban, de nem nyertek támogatást, két év múlva, 2018-ban azonban bekerültek a magyar kormány által támogatott projektek közé. „Ez a támogatás nem száz százalékban érkezett Magyarországról, ehhez még hozzá kellett tenni az önrészt.
– magyarázza Henter György, hozzátéve, hogy végül közel 1 millió 300 ezer euróba került a vártemplom javítása.
A kápolnabástya még a templomnál is régebbi
Fotó: Haáz Vince
Ezzel párhuzamosan sikerült felújítani a szintén református egyházi tulajdonban lévő Teleki-házat, valamint a Kántor-Tanítóképző Főiskola épületét is – előbbié 650 ezer euróra, utóbbié 200 ezer euróra rúgott. A templomépületben talán az egyik legnagyobb beavatkozás volt, hogy a járófelületet meg kellett változtatni.
Megnagyobbodtak az ablakok
Fotó: Haáz Vince
Az istentiszteletek, vallásos ünnepélyek helyszínéül szolgáló épületet nemrég teljesen felújították, és ismét egykori pompájában ragyog. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!