
Tetőtől talpig megújult a marosvásárhelyi Vártemplom
Fotó: Haáz Vince
Noha a ferences szerzetesek kezdték építeni a 14. században, később a reformáció fontos mozzanatainak tanúja volt a marosvásárhelyi vártemplom: 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat, majd itt erősítette meg János Zsigmond fejedelem az 1568. évi tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kinyilvánító határozatát – olvashatják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
2022. október 24., 10:262022. október 24., 10:26
A több mint 600 éves épületen mindig van valami javítanivaló – jegyzi meg a vártemplom lelkésze, Henter György, miközben mutatja, milyen külső-belső megújuláson ment keresztül az istenháza az elmúlt években.
Henter György református lelkipásztor a megújult istenházában
Fotó: Haáz Vince
Mint elmeséli, legalább tíz éve már, hogy nyilvánvalóvá vált a templom általános felújításának szükségessége, de a tényleges munkálatok elkezdése sokáig váratott magára. Az engedélyek beszerzése, a telekkönyv tisztázása is rengeteg időt emésztett fel, s a felújítási tervvel először Gyulafehérváron az uniós alaphoz pályáztak 2016- ban, de nem nyertek támogatást, két év múlva, 2018-ban azonban bekerültek a magyar kormány által támogatott projektek közé. „Ez a támogatás nem száz százalékban érkezett Magyarországról, ehhez még hozzá kellett tenni az önrészt.
– magyarázza Henter György, hozzátéve, hogy végül közel 1 millió 300 ezer euróba került a vártemplom javítása.
A kápolnabástya még a templomnál is régebbi
Fotó: Haáz Vince
Ezzel párhuzamosan sikerült felújítani a szintén református egyházi tulajdonban lévő Teleki-házat, valamint a Kántor-Tanítóképző Főiskola épületét is – előbbié 650 ezer euróra, utóbbié 200 ezer euróra rúgott. A templomépületben talán az egyik legnagyobb beavatkozás volt, hogy a járófelületet meg kellett változtatni.
Megnagyobbodtak az ablakok
Fotó: Haáz Vince
Az istentiszteletek, vallásos ünnepélyek helyszínéül szolgáló épületet nemrég teljesen felújították, és ismét egykori pompájában ragyog. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Hit-Vallás mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!