
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A Magyarországon élő szakember az afrikai országban szerzett élményeiről, tapasztalatairól tartott vetítettképes előadást péntek este a helyi sportszálló társalgójában.
2024. január 06., 19:352024. január 06., 19:35
Bandi Zsolt 2011-ben végezte el felsőfokú tanulmányait a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, jelenleg egy magyarországi állami vízműszolgáltatónál dolgozik, ahol fő profilja a szennyvíztisztítás.
A szakember bevezetőjében a fontosabb tudnivalókat ismertette Ghánáról. Elhangzott, az ország Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján található, az egyenlítőtől nem messze. A kontinens 13. legnagyobb állama, közel 35 millió lakossal.
Ghána az 1960-as évekig angol gyarmat volt, ennek hatásai pedig máig érezhetők.
– mesélte Bandi Zsolt.
Fotó: Pixabay
Bár a fizetések alacsonyak, az emberek 80 százalékának van internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonja, az előadó elmondása szerint
Hozzátette: az országban előfizetéses telefonszolgáltatás nem létezik, mindenki feltöltőkártyás, és a telefonkártya egyfajta bankkártyaként működik, amelyről átutalásokat is tudnak végezni.
Tamale városában az agglomerációval együtt mintegy egymillióan élnek, sok gyermek születik, a lakosság átlagéletkora nagyon alacsony, Bandi Zsolt elmondása szerint
A települést 80 százalékban muzulmánok lakják, de vannak keresztények is.
A városkép változatos, az aszfaltozott, fákkal szegélyezett utcák és az elhanyagolt, falusias környezet váltogatja egymást. A magyarországi csapat a helyi műszaki egyetem területén lakott, amely az előadó elmondása szerint európai szemmel nehezen nevezhető felsőoktatási intézménynek.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay
Bandi Zsolt saját fotókkal illusztrálta, hogy Ghána mennyire a kettősségek országa. Bemutatta, hogy a város reptere mellett találhatók modern szállodák és félkész, valószínűleg soha el nem készülő építmények egyaránt.
„Egyetlen üzlet volt, ahol körülbelül kéthetente tudtál venni automata mosógépbe való mosóport, máskor csak kézi mosásra alkalmas tisztítószer volt. A fehérek mindig felvásárolták a készletet, a következő szállítmány pedig csak két hét múlva jött.
– hozta fel példaként az előadó.
Fotó: Pixabay
Ghánára a kaotikus közlekedés jellemző, szabályok kvázi nincsenek, amint Bandi Zsolt fogalmazott,
Aszfaltút csak a nagyobb főutakon van, máshol poros, gödrökkel teli földutak a jellemzőek, ennek ellenére feltűnően sok a fekvőrendőr.
A légi szállítás ehhez képest fejlett, Ghánában négy nemzetközi repülőtér van, amelyek katonai célból épültek a gyarmati időszak alatt és általában a városok kellős közepén találhatók.
Az országnak van saját légitársasága is, amely elsősorban belföldi járatokat üzemeltet kisméretű gépekkel, a menetrend betartása azonban kevésbé jellemző. „Volt rá példa, hogy napi három járat kellett volna induljon Tamaléból a fővárosba, és délután 4 órakor érkezett meg az első és egyetlen.
– osztotta meg a környezetmérnök.
Fotó: Pixabay
Aki arra adná a fejét, hogy turistaként Ghánába utazzon, indulás előtt körülbelül tízféle védőoltást kell beadatnia, többek között meningitisz, hepatitisz, diftéria és sárgaláz ellen. Ha ezen túlesett,
A helyi repülőtereken szigorú a biztonsági ellenőrzés, a pénzváltás pedig nagyon körülményes.
Megérkezés után Ghánában szinte állandó 35 Celsius-fokos hőmérséklet fogadja a turistát, a hőérzetet az esős évszakban a 90 százalékos páratartalom tovább fokozza.
Az étkezéssel is ajánlott óvatosnak lenni, a helyi ételektől ugyanis könnyen gyomorrontást kaphatunk – figyelmeztetett Bandi Zsolt.
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Veszélyt jelent továbbá a malária, és a turistáknak vigyázniuk kell arra is, hogy ne kerüljenek kórházba, az ottani kezelés költségei ugyanis rendkívül magasak.
Az ember, ha hazajön onnan, megtanulja értékelni az olyan dolgokat, ami ott nincs, például a szemeteskukát az út szélén, vagy a csapból folyó vizet” – zárta bemutatóját az előadó.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
szóljon hozzá!