
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A Magyarországon élő szakember az afrikai országban szerzett élményeiről, tapasztalatairól tartott vetítettképes előadást péntek este a helyi sportszálló társalgójában.
2024. január 06., 19:352024. január 06., 19:35
Bandi Zsolt 2011-ben végezte el felsőfokú tanulmányait a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, jelenleg egy magyarországi állami vízműszolgáltatónál dolgozik, ahol fő profilja a szennyvíztisztítás.
A szakember bevezetőjében a fontosabb tudnivalókat ismertette Ghánáról. Elhangzott, az ország Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján található, az egyenlítőtől nem messze. A kontinens 13. legnagyobb állama, közel 35 millió lakossal.
Ghána az 1960-as évekig angol gyarmat volt, ennek hatásai pedig máig érezhetők.
– mesélte Bandi Zsolt.
Fotó: Pixabay
Bár a fizetések alacsonyak, az emberek 80 százalékának van internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonja, az előadó elmondása szerint
Hozzátette: az országban előfizetéses telefonszolgáltatás nem létezik, mindenki feltöltőkártyás, és a telefonkártya egyfajta bankkártyaként működik, amelyről átutalásokat is tudnak végezni.
Tamale városában az agglomerációval együtt mintegy egymillióan élnek, sok gyermek születik, a lakosság átlagéletkora nagyon alacsony, Bandi Zsolt elmondása szerint
A települést 80 százalékban muzulmánok lakják, de vannak keresztények is.
A városkép változatos, az aszfaltozott, fákkal szegélyezett utcák és az elhanyagolt, falusias környezet váltogatja egymást. A magyarországi csapat a helyi műszaki egyetem területén lakott, amely az előadó elmondása szerint európai szemmel nehezen nevezhető felsőoktatási intézménynek.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay
Bandi Zsolt saját fotókkal illusztrálta, hogy Ghána mennyire a kettősségek országa. Bemutatta, hogy a város reptere mellett találhatók modern szállodák és félkész, valószínűleg soha el nem készülő építmények egyaránt.
„Egyetlen üzlet volt, ahol körülbelül kéthetente tudtál venni automata mosógépbe való mosóport, máskor csak kézi mosásra alkalmas tisztítószer volt. A fehérek mindig felvásárolták a készletet, a következő szállítmány pedig csak két hét múlva jött.
– hozta fel példaként az előadó.
Fotó: Pixabay
Ghánára a kaotikus közlekedés jellemző, szabályok kvázi nincsenek, amint Bandi Zsolt fogalmazott,
Aszfaltút csak a nagyobb főutakon van, máshol poros, gödrökkel teli földutak a jellemzőek, ennek ellenére feltűnően sok a fekvőrendőr.
A légi szállítás ehhez képest fejlett, Ghánában négy nemzetközi repülőtér van, amelyek katonai célból épültek a gyarmati időszak alatt és általában a városok kellős közepén találhatók.
Az országnak van saját légitársasága is, amely elsősorban belföldi járatokat üzemeltet kisméretű gépekkel, a menetrend betartása azonban kevésbé jellemző. „Volt rá példa, hogy napi három járat kellett volna induljon Tamaléból a fővárosba, és délután 4 órakor érkezett meg az első és egyetlen.
– osztotta meg a környezetmérnök.
Fotó: Pixabay
Aki arra adná a fejét, hogy turistaként Ghánába utazzon, indulás előtt körülbelül tízféle védőoltást kell beadatnia, többek között meningitisz, hepatitisz, diftéria és sárgaláz ellen. Ha ezen túlesett,
A helyi repülőtereken szigorú a biztonsági ellenőrzés, a pénzváltás pedig nagyon körülményes.
Megérkezés után Ghánában szinte állandó 35 Celsius-fokos hőmérséklet fogadja a turistát, a hőérzetet az esős évszakban a 90 százalékos páratartalom tovább fokozza.
Az étkezéssel is ajánlott óvatosnak lenni, a helyi ételektől ugyanis könnyen gyomorrontást kaphatunk – figyelmeztetett Bandi Zsolt.
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Veszélyt jelent továbbá a malária, és a turistáknak vigyázniuk kell arra is, hogy ne kerüljenek kórházba, az ottani kezelés költségei ugyanis rendkívül magasak.
Az ember, ha hazajön onnan, megtanulja értékelni az olyan dolgokat, ami ott nincs, például a szemeteskukát az út szélén, vagy a csapból folyó vizet” – zárta bemutatóját az előadó.
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!