
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A Magyarországon élő szakember az afrikai országban szerzett élményeiről, tapasztalatairól tartott vetítettképes előadást péntek este a helyi sportszálló társalgójában.
2024. január 06., 19:352024. január 06., 19:35
Bandi Zsolt 2011-ben végezte el felsőfokú tanulmányait a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, jelenleg egy magyarországi állami vízműszolgáltatónál dolgozik, ahol fő profilja a szennyvíztisztítás.
A szakember bevezetőjében a fontosabb tudnivalókat ismertette Ghánáról. Elhangzott, az ország Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján található, az egyenlítőtől nem messze. A kontinens 13. legnagyobb állama, közel 35 millió lakossal.
Ghána az 1960-as évekig angol gyarmat volt, ennek hatásai pedig máig érezhetők.
– mesélte Bandi Zsolt.
Fotó: Pixabay
Bár a fizetések alacsonyak, az emberek 80 százalékának van internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonja, az előadó elmondása szerint
Hozzátette: az országban előfizetéses telefonszolgáltatás nem létezik, mindenki feltöltőkártyás, és a telefonkártya egyfajta bankkártyaként működik, amelyről átutalásokat is tudnak végezni.
Tamale városában az agglomerációval együtt mintegy egymillióan élnek, sok gyermek születik, a lakosság átlagéletkora nagyon alacsony, Bandi Zsolt elmondása szerint
A települést 80 százalékban muzulmánok lakják, de vannak keresztények is.
A városkép változatos, az aszfaltozott, fákkal szegélyezett utcák és az elhanyagolt, falusias környezet váltogatja egymást. A magyarországi csapat a helyi műszaki egyetem területén lakott, amely az előadó elmondása szerint európai szemmel nehezen nevezhető felsőoktatási intézménynek.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay
Bandi Zsolt saját fotókkal illusztrálta, hogy Ghána mennyire a kettősségek országa. Bemutatta, hogy a város reptere mellett találhatók modern szállodák és félkész, valószínűleg soha el nem készülő építmények egyaránt.
„Egyetlen üzlet volt, ahol körülbelül kéthetente tudtál venni automata mosógépbe való mosóport, máskor csak kézi mosásra alkalmas tisztítószer volt. A fehérek mindig felvásárolták a készletet, a következő szállítmány pedig csak két hét múlva jött.
– hozta fel példaként az előadó.
Fotó: Pixabay
Ghánára a kaotikus közlekedés jellemző, szabályok kvázi nincsenek, amint Bandi Zsolt fogalmazott,
Aszfaltút csak a nagyobb főutakon van, máshol poros, gödrökkel teli földutak a jellemzőek, ennek ellenére feltűnően sok a fekvőrendőr.
A légi szállítás ehhez képest fejlett, Ghánában négy nemzetközi repülőtér van, amelyek katonai célból épültek a gyarmati időszak alatt és általában a városok kellős közepén találhatók.
Az országnak van saját légitársasága is, amely elsősorban belföldi járatokat üzemeltet kisméretű gépekkel, a menetrend betartása azonban kevésbé jellemző. „Volt rá példa, hogy napi három járat kellett volna induljon Tamaléból a fővárosba, és délután 4 órakor érkezett meg az első és egyetlen.
– osztotta meg a környezetmérnök.
Fotó: Pixabay
Aki arra adná a fejét, hogy turistaként Ghánába utazzon, indulás előtt körülbelül tízféle védőoltást kell beadatnia, többek között meningitisz, hepatitisz, diftéria és sárgaláz ellen. Ha ezen túlesett,
A helyi repülőtereken szigorú a biztonsági ellenőrzés, a pénzváltás pedig nagyon körülményes.
Megérkezés után Ghánában szinte állandó 35 Celsius-fokos hőmérséklet fogadja a turistát, a hőérzetet az esős évszakban a 90 százalékos páratartalom tovább fokozza.
Az étkezéssel is ajánlott óvatosnak lenni, a helyi ételektől ugyanis könnyen gyomorrontást kaphatunk – figyelmeztetett Bandi Zsolt.
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Veszélyt jelent továbbá a malária, és a turistáknak vigyázniuk kell arra is, hogy ne kerüljenek kórházba, az ottani kezelés költségei ugyanis rendkívül magasak.
Az ember, ha hazajön onnan, megtanulja értékelni az olyan dolgokat, ami ott nincs, például a szemeteskukát az út szélén, vagy a csapból folyó vizet” – zárta bemutatóját az előadó.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
szóljon hozzá!