
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A Magyarországon élő szakember az afrikai országban szerzett élményeiről, tapasztalatairól tartott vetítettképes előadást péntek este a helyi sportszálló társalgójában.
2024. január 06., 19:352024. január 06., 19:35
Bandi Zsolt 2011-ben végezte el felsőfokú tanulmányait a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, jelenleg egy magyarországi állami vízműszolgáltatónál dolgozik, ahol fő profilja a szennyvíztisztítás.
A szakember bevezetőjében a fontosabb tudnivalókat ismertette Ghánáról. Elhangzott, az ország Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján található, az egyenlítőtől nem messze. A kontinens 13. legnagyobb állama, közel 35 millió lakossal.
Ghána az 1960-as évekig angol gyarmat volt, ennek hatásai pedig máig érezhetők.
– mesélte Bandi Zsolt.
Fotó: Pixabay
Bár a fizetések alacsonyak, az emberek 80 százalékának van internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefonja, az előadó elmondása szerint
Hozzátette: az országban előfizetéses telefonszolgáltatás nem létezik, mindenki feltöltőkártyás, és a telefonkártya egyfajta bankkártyaként működik, amelyről átutalásokat is tudnak végezni.
Tamale városában az agglomerációval együtt mintegy egymillióan élnek, sok gyermek születik, a lakosság átlagéletkora nagyon alacsony, Bandi Zsolt elmondása szerint
A települést 80 százalékban muzulmánok lakják, de vannak keresztények is.
A városkép változatos, az aszfaltozott, fákkal szegélyezett utcák és az elhanyagolt, falusias környezet váltogatja egymást. A magyarországi csapat a helyi műszaki egyetem területén lakott, amely az előadó elmondása szerint európai szemmel nehezen nevezhető felsőoktatási intézménynek.
– fogalmazott.
Fotó: Pixabay
Bandi Zsolt saját fotókkal illusztrálta, hogy Ghána mennyire a kettősségek országa. Bemutatta, hogy a város reptere mellett találhatók modern szállodák és félkész, valószínűleg soha el nem készülő építmények egyaránt.
„Egyetlen üzlet volt, ahol körülbelül kéthetente tudtál venni automata mosógépbe való mosóport, máskor csak kézi mosásra alkalmas tisztítószer volt. A fehérek mindig felvásárolták a készletet, a következő szállítmány pedig csak két hét múlva jött.
– hozta fel példaként az előadó.
Fotó: Pixabay
Ghánára a kaotikus közlekedés jellemző, szabályok kvázi nincsenek, amint Bandi Zsolt fogalmazott,
Aszfaltút csak a nagyobb főutakon van, máshol poros, gödrökkel teli földutak a jellemzőek, ennek ellenére feltűnően sok a fekvőrendőr.
A légi szállítás ehhez képest fejlett, Ghánában négy nemzetközi repülőtér van, amelyek katonai célból épültek a gyarmati időszak alatt és általában a városok kellős közepén találhatók.
Az országnak van saját légitársasága is, amely elsősorban belföldi járatokat üzemeltet kisméretű gépekkel, a menetrend betartása azonban kevésbé jellemző. „Volt rá példa, hogy napi három járat kellett volna induljon Tamaléból a fővárosba, és délután 4 órakor érkezett meg az első és egyetlen.
– osztotta meg a környezetmérnök.
Fotó: Pixabay
Aki arra adná a fejét, hogy turistaként Ghánába utazzon, indulás előtt körülbelül tízféle védőoltást kell beadatnia, többek között meningitisz, hepatitisz, diftéria és sárgaláz ellen. Ha ezen túlesett,
A helyi repülőtereken szigorú a biztonsági ellenőrzés, a pénzváltás pedig nagyon körülményes.
Megérkezés után Ghánában szinte állandó 35 Celsius-fokos hőmérséklet fogadja a turistát, a hőérzetet az esős évszakban a 90 százalékos páratartalom tovább fokozza.
Az étkezéssel is ajánlott óvatosnak lenni, a helyi ételektől ugyanis könnyen gyomorrontást kaphatunk – figyelmeztetett Bandi Zsolt.
Fotó: Zöld Nap Egyesület
Veszélyt jelent továbbá a malária, és a turistáknak vigyázniuk kell arra is, hogy ne kerüljenek kórházba, az ottani kezelés költségei ugyanis rendkívül magasak.
Az ember, ha hazajön onnan, megtanulja értékelni az olyan dolgokat, ami ott nincs, például a szemeteskukát az út szélén, vagy a csapból folyó vizet” – zárta bemutatóját az előadó.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!