
Hogyan is készül Szentimrén egy tábla csoki?
Fotó: Veres Nándor
Ugye ismerős Gombóc Artúr, aki a világon mindennél jobban szerette a csokoládét? Minden bizonnyal örömmel elkísért volna a napokban Csíkszentimrére, ahol egy kézműves csokikészítő műhelyben jártam. Készül ott töltött, tejes, fekete, dupla csokis, gyümölcsös, kávés, és persze kerek, szögletes, hosszú, csomagolt, csomagolatlan. Csak éppen tavalyi csoki nincs már. Fazakas Szilárd, a Krausz csoki megálmodója mesélt a csokikészítésről.
2019. szeptember 27., 15:182019. szeptember 27., 15:18
A közgazdász végzettségű Fazakas Szilárd mondhatni gyermekkora óta a cukrásziparban tevékenykedik, hiszen sokszor besegített nagybátyjának, aki kürtőskalács-készítéssel foglalkozik. Egyetemi tanulmányai elvégzése után szíve szerint még maradt volna Kolozsváron, így egy fagylaltgép működtetésével segített be a családi vállalkozásba.
„Ebből kinőtt egy fagylaltlabor, aztán még egy munkapont, fejlődött a vállalkozás, de én már hazafelé kacsingattam. Akkoriban több külföldi kiállításra is eljártam, és láttam, a »nagyok« azt csinálják, hogy amint szeptember közepén lejár a fagylaltszezon, a hidegebb idő beköszöntével csokit gyártanak. Ez nekem nagyon megtetszett,
Így aztán kezdtem vadászni az alapanyagokat, nagyon jó minőségű nyersanyagot kerestem, és végül sikerült egy olyan beszállítót találni, akinek pontosan az az alapanyaga van, ami nekem tetszik. A fagylaltlaborban Kolozsváron már próbálgattam a csokikészítést, volt is egy kevés megrendelésem, de komolyabban egy éve, Szentimrére való hazaköltözésünk után kezdtem foglalkozni vele” – eleveníti fel az indulást Szilárd, immár a szentimrei műhelyben.
Laboratóriumi körülmények a műhelyben
Fotó: Veres Nándor
A beszélgetés alatt jófajta csokit ropogtatunk, miközben mellettünk zajlik a csokitemperálás. Kiderül, hogy a csokigyártás előtt sor került egy komoly piackutatásra is, amelyet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai végeztek, de időt adott magának Szilárd az alapanyagokkal való ismerkedésre, kóstolgatásra, kísérletezésre. Meséli, a piackutatás során, amelynek keretében hatezer kérdőívet töltöttek ki, megtalálták azt a piaci rést, amely a fantáziáját is beindította. „Hála Istennek, a környéken egyre többen vagyunk csokikészítők, így mindenki megtalálhatja a maga helyét. Én kis csokidesszerteket szeretnék készíteni. A kérdőívek alapján a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka szerint ha csoki, akkor legyen dupla csoki. Megtaláltuk a megfelelő ízesítést is, még egy kis huncutságot is viszünk a dologba, de többet nem árulhatok el. Megéri kivárni” – avat be a szentimrei fiatalember.
De hogyan is készül Szentimrén egy tábla csoki? A magas minőségű nyersanyag nagy kiszerelésben érkezik meg, ezt hőkezelni kell, és amint a csokimassza elérte a megfelelő hőmérsékletet, elkeveredtek benne az összetevők, akkor lehet vele dolgozni. „A gyártás folyamán laboratóriumi körülményeket kell biztosítani. Amint a csoki formába kerül, azt egy speciális hűtőbe teszem, amelynek az a lényege, hogy a párát egyből elszívja.
Arra is vigyázni kell, hogy semmit ne érjen víz. A formákat sem mosom el, hanem hőpisztollyal felmelegítem, és letörlöm a csokinyomokat” – mutatja a „maszatos” csokiformákat Szilárd. Ő egyébként egy jó nevű olasz mestertől igyekezett „ellopni” a titkokat, megtanulni a csokikészítést. Nagyobb megrendelése eddig a pápalátogatás alkalmával volt – meséli –, akkor több ezer tábla csoki került ki a szentimrei műhelyből, rajta a Hármashalom-oltár, a pápai címer és a látogatás időpontja.
És ha már megszületett a csoki, kellett név is, a névválasztásban pedig egészen a szentimrei gyökerekig ment vissza Szilárd. „Mindenképpen olyan nevet szerettünk volna, amelyhez kötődünk, ami helyi és könnyen kiejthető. Egy rokontalálkozó adta az ötletet, Krausz mama a dédnagymamám volt, az ő halálával a név is eltűnt. Mi most az ő udvarán lakunk, ez a név mindenféle szempontból minket tükröz” – meséli.
A hőkezelt csokoládé formába kerül, majd speciális hűtőbe
Fotó: Veres Nándor
Szilárd munkáját a háttérből felesége, a környezetmérnök végzettségű Emese segíti, az ő feladata a kapcsolatteremtés, eladás. De feladatot kap a nagymama és a szomszéd néni is. A nyomdából összepréselve érkezett dobozokat hajtogatják össze, címkéznek, ragasztank. A „legfontosabb” és leghálásabb feladata pedig talán a négy és fél éves Tamásnak és a másfél éves Ágnesnek van, ők „minőségellenőrök” – nevetik el a szülők.
Liofilizált erdei gyümölcs és csoki. A legjobb párosítás
Fotó: Veres Nándor
„Mindannyian szeretjük a jó csokit. Én készíteni is nagyon szeretem, elindítok egy hangoskönyvet, hallgatom, és dolgozok. Ennél jobb nem kell. Sok energiánk van benne, de jók a kilátások” – búcsúzik bizakodva a szentimrei csokimester.
Ebből a képből készült a nyomtatott Liget-kiadvány címlapja
Fotó: Veres Nándor
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. szeptember 27-én.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
szóljon hozzá!