Csíkszentmihályi Mihály: szebb Erdély, mint ahogy elképzeltem
A flow-elmélet kidolgozója korábban még soha nem járt Erdélyben
Fotó: Veres Nándor
Használjuk ki a lehetőségeinket, és fontos, hogy megtaláljuk az életben azt, ami örömet okoz, függetlenül a körülményektől – véli Csíkszentmihályi Mihály. A világhírű Széchenyi-díjas pszichológussal, a flow-elmélet kidolgozójával Csíkszentmihályon beszélgettünk.
Péter Beáta
2018. július 05., 15:452018. július 05., 15:45
2018. július 05., 16:272018. július 05., 16:27
– Első alkalommal látogatott Székelyföldre, apai ágon szentmihályi gyökerekkel rendelkezik. Mit érzett, amikor ősei földjére lépett?
– Nagyon megható volt, de nem volt furcsa, mert sokszor gondoltam arra, hogy milyen lenne Erdélyben, a családi gyökerek között találni magam. Olyan volt, mintha egy forgatókönyv lenne.
Eddig igaz, nem voltak kapcsolatok, de most hirtelen lettek, és ez nagyon jó. Egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy két fiúnk nem lehetett itt. Ők nagyon érdekes, de fontos dolgokkal foglalkoznak, ám őket is érdekli, hogy mi van a családdal. Egyik Afrikában dolgozik, a másik két-három alkalommal Kínába utazik évente. Eddig nem volt alkalmuk eljönni ide, de előbb-utóbb jönni fognak. Komolyan veszik ők is a múltat, azt, hogy részben benne van a csontjukban, hogy innen származnak. Nagyon barátságos és családias érzés itt lenni.
Fotó: Veres Nándor
– Annak ellenére, hogy csupán egy évet tanult magyar iskolában, jól beszél magyarul. Kérem meséljen a magyar nyelvvel való viszonyáról.
– Az egyetlen oka, hogy még egy kicsit tudok magyarul, az az, hogy szeretek olvasni. Nem csak verset, szépirodalmat olvasok, magyar népdalokat is hallgatok, sok magyar népdalos lemezünk van. Emlékszem a gyerekkori olvasmányaimra is, a Pál utcai fiúk-féle könyvekre, aztán pedig következett a költészet, a szépirodalom, és a népdalok is mindig fontosak voltak. Szeretem ezeket hallgatni, szeretek olvasni. Sok kedvenc költőm van, Petőfi, Ady, Weöres Sándor, és a későbbi generációk, akik a háborúról írtak.
Fotó: Veres Nándor
Én olasz iskolába jártam, kivéve az ötödik elemit. A környezetem kilencvenkilenc százaléka olasz volt. 1956-ban mentem ki az Amerikai Egyesült Államokba, és azóta ott élek. Ott is mindig, ahogy lehetett, próbáltam magyar környezetben lenni. Nem annyira, mint némelyek, mert az szerintem nem volt túl egészséges, hogy sok magyar emigráns együtt élt, és nem is beszéltek angolul.
– Annak idején mi volt az indítóok, amiért elkezdte kutatni a boldogságot?
– Mert azt tapasztaltam, hogy nagyon sok család, barátok, ismerősök teljesen leroskadtak, amikor elvesztették a munkájukat vagy a házukat, pénzüket. Volt viszont köztük egy-kettő, akik bár nagyon rossz anyagi körülmények között éltek, szinte mindenüket elvesztették, mégis tudtak mosolyogni, énekelni és másoknak segíteni. Gondolkodtam, hogy miért van ez, miért lehet? Mindent elveszteni anyagilag, és mégis emberileg virágozni.
Fotó: Veres Nándor
Ez volt az, ami engem a pszichológiához vonzott. Nem az, hogy valamilyen betegségen próbáljak segíteni, arra sokan voltak és ami persze, szintén fontos. De az is fontos, hogy a normális életet jobbá tegyük, javítsuk, gazdagítsuk.
Vannak szükségesebb dolgok az életben. És erre akartam szentelni az életemet, hogy próbáljak abban segíteni, hogy jobb módon tanítsák a gyerekeket az iskolában, jobb házasságok, családi életek legyenek. Akkor érzem jól magam, amikor látom, hogy alkalmazzák a flow-élményt az iskolákban, családokban. Amikor ez megvan, akkor úgy érzem, hogy érdemes volt.
„A boldogság lehetséges útja”
Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, a Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa 1934. szeptember 29-én az olaszországi Fiuméban látta meg a napvilágot. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Tőle származik a „flow”, azaz „áramlat” gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel, áll Wikipédia-szócikkében, amely a tudományos pontossággal leírt „flow-élmény” lényegét is taglalja.
– Sok helyen járt már a nagyvilágban, mit keresnek az emberek általában ahhoz, hogy boldogok legyenek?
– Részben mindenhol azt keresik, minden környezetben, minden országban, hogy miképpen lehetnek személyesen boldogok, aztán a családban. Az emberiség közmotivációja ez. Aztán a különböző politikai, történeti környezetben más és más, vannak dolgok, amelyek eléggé különbözőek.
Látogatása alkalmával díszpolgári címet adományozott számára Csíkszentmihály önkormányzata
Fotó: Veres Nándor
Néha kell egy kis kreativitás ahhoz, hogy jó, hogy ilyen helyen vagyunk, ezek a lehetőségek itt, de igyekezzünk abban a környezetben annyira boldognak lenni, ahogy azt emberileg lehet. Egy távoli rokonom írt egy könyvet a koncentrációs táborokban, ahol aztán őt is meggyilkolták. De mielőtt meghalt Auschwitzban, írt egy nagyon emberi, nagyon világos naplót. Szóval
Vagy egy kapcsolat, vagy a kapcsolatnak az emléke, vagy egy más emlék, az, hogy valaki szeret vagy szeretett, egy gyerekkori élmény, amely egyetlen volt a világon. Ezt meg lehet csinálni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ferencz Imre: Dal
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
Ferencz Imre: Dal
A méz nem csak édesség: ízek a világ konyháiból
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A méz nem csak édesség: ízek a világ konyháiból
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
Minden, amiből étel lesz – videó
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Minden, amiből étel lesz – videó
Vérrel kódolt ellentétek
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Vérrel kódolt ellentétek
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Egy függöny, amely mesél
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy függöny, amely mesél
Egy nap ízekben és arányokban
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Egy nap ízekben és arányokban
Duplán sütőtökös csiga
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Duplán sütőtökös csiga
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!