Csíkszentmihályi Mihály: szebb Erdély, mint ahogy elképzeltem
A flow-elmélet kidolgozója korábban még soha nem járt Erdélyben
Fotó: Veres Nándor
Használjuk ki a lehetőségeinket, és fontos, hogy megtaláljuk az életben azt, ami örömet okoz, függetlenül a körülményektől – véli Csíkszentmihályi Mihály. A világhírű Széchenyi-díjas pszichológussal, a flow-elmélet kidolgozójával Csíkszentmihályon beszélgettünk.
Péter Beáta
2018. július 05., 15:452018. július 05., 15:45
2018. július 05., 16:272018. július 05., 16:27
– Első alkalommal látogatott Székelyföldre, apai ágon szentmihályi gyökerekkel rendelkezik. Mit érzett, amikor ősei földjére lépett?
– Nagyon megható volt, de nem volt furcsa, mert sokszor gondoltam arra, hogy milyen lenne Erdélyben, a családi gyökerek között találni magam. Olyan volt, mintha egy forgatókönyv lenne.
Eddig igaz, nem voltak kapcsolatok, de most hirtelen lettek, és ez nagyon jó. Egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy két fiúnk nem lehetett itt. Ők nagyon érdekes, de fontos dolgokkal foglalkoznak, ám őket is érdekli, hogy mi van a családdal. Egyik Afrikában dolgozik, a másik két-három alkalommal Kínába utazik évente. Eddig nem volt alkalmuk eljönni ide, de előbb-utóbb jönni fognak. Komolyan veszik ők is a múltat, azt, hogy részben benne van a csontjukban, hogy innen származnak. Nagyon barátságos és családias érzés itt lenni.
Fotó: Veres Nándor
– Annak ellenére, hogy csupán egy évet tanult magyar iskolában, jól beszél magyarul. Kérem meséljen a magyar nyelvvel való viszonyáról.
– Az egyetlen oka, hogy még egy kicsit tudok magyarul, az az, hogy szeretek olvasni. Nem csak verset, szépirodalmat olvasok, magyar népdalokat is hallgatok, sok magyar népdalos lemezünk van. Emlékszem a gyerekkori olvasmányaimra is, a Pál utcai fiúk-féle könyvekre, aztán pedig következett a költészet, a szépirodalom, és a népdalok is mindig fontosak voltak. Szeretem ezeket hallgatni, szeretek olvasni. Sok kedvenc költőm van, Petőfi, Ady, Weöres Sándor, és a későbbi generációk, akik a háborúról írtak.
Fotó: Veres Nándor
Én olasz iskolába jártam, kivéve az ötödik elemit. A környezetem kilencvenkilenc százaléka olasz volt. 1956-ban mentem ki az Amerikai Egyesült Államokba, és azóta ott élek. Ott is mindig, ahogy lehetett, próbáltam magyar környezetben lenni. Nem annyira, mint némelyek, mert az szerintem nem volt túl egészséges, hogy sok magyar emigráns együtt élt, és nem is beszéltek angolul.
– Annak idején mi volt az indítóok, amiért elkezdte kutatni a boldogságot?
– Mert azt tapasztaltam, hogy nagyon sok család, barátok, ismerősök teljesen leroskadtak, amikor elvesztették a munkájukat vagy a házukat, pénzüket. Volt viszont köztük egy-kettő, akik bár nagyon rossz anyagi körülmények között éltek, szinte mindenüket elvesztették, mégis tudtak mosolyogni, énekelni és másoknak segíteni. Gondolkodtam, hogy miért van ez, miért lehet? Mindent elveszteni anyagilag, és mégis emberileg virágozni.
Fotó: Veres Nándor
Ez volt az, ami engem a pszichológiához vonzott. Nem az, hogy valamilyen betegségen próbáljak segíteni, arra sokan voltak és ami persze, szintén fontos. De az is fontos, hogy a normális életet jobbá tegyük, javítsuk, gazdagítsuk.
Vannak szükségesebb dolgok az életben. És erre akartam szentelni az életemet, hogy próbáljak abban segíteni, hogy jobb módon tanítsák a gyerekeket az iskolában, jobb házasságok, családi életek legyenek. Akkor érzem jól magam, amikor látom, hogy alkalmazzák a flow-élményt az iskolákban, családokban. Amikor ez megvan, akkor úgy érzem, hogy érdemes volt.
„A boldogság lehetséges útja”
Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, a Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa 1934. szeptember 29-én az olaszországi Fiuméban látta meg a napvilágot. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Tőle származik a „flow”, azaz „áramlat” gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel, áll Wikipédia-szócikkében, amely a tudományos pontossággal leírt „flow-élmény” lényegét is taglalja.
– Sok helyen járt már a nagyvilágban, mit keresnek az emberek általában ahhoz, hogy boldogok legyenek?
– Részben mindenhol azt keresik, minden környezetben, minden országban, hogy miképpen lehetnek személyesen boldogok, aztán a családban. Az emberiség közmotivációja ez. Aztán a különböző politikai, történeti környezetben más és más, vannak dolgok, amelyek eléggé különbözőek.
Látogatása alkalmával díszpolgári címet adományozott számára Csíkszentmihály önkormányzata
Fotó: Veres Nándor
Néha kell egy kis kreativitás ahhoz, hogy jó, hogy ilyen helyen vagyunk, ezek a lehetőségek itt, de igyekezzünk abban a környezetben annyira boldognak lenni, ahogy azt emberileg lehet. Egy távoli rokonom írt egy könyvet a koncentrációs táborokban, ahol aztán őt is meggyilkolták. De mielőtt meghalt Auschwitzban, írt egy nagyon emberi, nagyon világos naplót. Szóval
Vagy egy kapcsolat, vagy a kapcsolatnak az emléke, vagy egy más emlék, az, hogy valaki szeret vagy szeretett, egy gyerekkori élmény, amely egyetlen volt a világon. Ezt meg lehet csinálni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!