Böjt: testi és lelki egészségünkért

„A böjtnek a lényege, hogy azt az Isten iránti szeretetből teszem, a lelkemet és akaratomat ezzel edzem. A böjtnek lelki hátteret ad az egyház a szentírási alapok szerint. Az ószövetségi nagyok egy-egy isteni elhívás, megbízás alkalmával gyakran böjtöltek, mikor szembesültek a böjtben saját törékenységükkel, és ügyeiket a böjtben a Mindenható, a Győztesek Győztese kezébe helyezték. Jézus maga is földi szolgálatát megelőzően böjtöl, mint elődje, Keresztelő János is. Kimegy a pusztába, ahol böjtölve és imádkozva negyven napon át az Atya akaratára hangolódik rá. Így a keresztény böjtnek is fő szerepe – minden más mellett –, hogy a testi éhség a lelki éhséggel összefonódva a magunk pusztájában találkozzon, és Istenben, a Mindenhatóban nyerjen kielégülést, betöltődést” – magyarázza a csíkcsicsói plébános, aki úgy véli, a betartott böjtökkel nem szokott az ember diétára szorulni. Ugyanis – fűzi hozzá – ha az egyház böjtjeit betartja az ember, akkor az kihat a test egészségére is, és tulajdonképpen lelki tartalommal gazdag diétáról beszélhetünk.

Hamvazószerda után már nem volt zajos ünnepség, fonóba sem jártak, az asszonyok otthon szőttek, a visszafogottság pedig a mindennapi viselet színvilágában is megnyilvánult, ebben az időszakban sötétebb ruhákba öltöztek. Nagypénteken a nők kötelezően fekete kendőt kötöttek fejükre, és úgy mentek a templomba – sorolja. „A csíkszentsimoni gyűjtéseimből a 91 éves Berta néni szavait idézve »nagyböjtben az imádságoskönyv volt a családok asztalán, és a keresztútját otthon imádkozták«. Ez a lelki feltámadásra készülés egyik jelképe a hamvazás, az ószövetségi zsidók is hamuval jelölték meg fejüket a bűnbánat jeleként. A húsvéti ünnepkörben a testi és lelki tisztaság mellett a környezet, a lakások kitakarítására és rendbentartására is gondosan odafigyeltek. Sok helyen ebben a hat hétig tartó időszakban meszeltek” – fűzi hozzá a néprajzkutató.

Mértékletesség és változatosság

Bár a böjt és a különböző kúrák okozhatnak testsúlycsökkenést, semmiképp nem fogyókúrás céllal alkalmazandók, sőt, ha túlzásba visszük, akkor könnyen előidézhetünk magunknak hiányállapotokat – hívja fel a figyelmet Vitos Dorottya dietetikus. A táplálkozásszakértő szerint a böjt azon formái javallottak leginkább, amelyek nem szélsőségesek, és nem okoznak tápanyaghiányokat, egészségi problémákat, és hozzájárulnak egy jobb közérzethez. Ilyen ajánlott böjtölési forma – jegyzi meg – a környékünkön is sokak által tartott negyvennapos böjt, s bár a vallási böjtölésnek sokszor leginkább lelki, szellemi eredete van, mintsem a test „tisztítása”, mindenképp pozitív élettani hatásokkal járhat, ha helyesen alkalmazzuk.

„A katolikus egyház szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő, amikor is a hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, illetve ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén tiltja a húsfogyasztást. Alapjában véve ezeknek a kikötéseknek semmilyen negatív élettani hatása nincsen, sőt, ilyenkor az ember jobban, könnyebbnek érezheti magát, főleg ha előtte az étkezési szokásai rendszertelenek, egészségtelenek voltak, tele nehezen emészthető, zsírosabb húsfélékkel. A napi háromszori étkezés a minimum, amit ajánlani szoktunk, de teljesen egyéni kérdés, hogy kinek hány étkezés kényelmes a nap folyamán. Azért ajánlott naponta több, nem csak egy-két és kisebb mennyiségű étkezés, hogy ne terheljük le egyszerre nagyobb mennyiségű étellel az emésztőrendszerünket, és bevigyük a számunkra szükséges kalória- és tápanyagmennyiséget” – magyarázza.

A húsfélék fogyasztásának mérsékelése mindenképpen előnyös élettani hatásokkal járhat, viszont nem indokolt teljes mértékben kihagyni, mellőzni a táplálkozásunkból. A böjti időszakon kívül is ajánlott, hogy ne vigyük túlzásba a húsfogyasztást, ahogy mondani szokták, ne együnk „húst hússal”. A nagyböjt által előírt, a szervezetet tehermentesítő étkezési szabályok azonban hosszú távon is beilleszthetők egy kiegyensúlyozott életmódba. Heti két-három húsmentes nap egyáltalán nem jelent egészségügyi kockázatot, sőt, előnyös hatásai közé sorolhatjuk az emésztőrendszer tehermentesítését, a rostban gazdagabb, változatosabb étkezést, ami segít fenntartani a bélflóránk diverzitását, egészségét, a hasznos bélbaktériumok szaporodását. Egy egészséges bélflóra támogatja az immunrendszerünk megfelelő működését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és elősegíti a megfelelő emésztést.

Azonban a böjtölés sem ajánlott mindenki számára – figyelmeztet a szakember. Várandósság, szoptatás időszaka alatt, gyermek-, tinédzser- és időskorban, jelentős túlsúly, elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, evészavar, keringési megbetegedés, vesebetegség, májbetegség, daganatos megbetegedés, legyengült immunrendszer, reflux, fekély, epebetegség esetén egyáltalán nem javallott semmilyen formáját alkalmazni, követni a böjtölésnek. „Továbbá, egy helytelenül kivitelezett, restriktív, hosszú táplálékmegvonással járó kúra, böjtölés tápanyaghiányos állapotokhoz vezethet, valamint a hosszú távú kalóriamegvonás fejfájást, rossz közérzetet, energiahiányt, koncentrációs zavarokat, gyengeséget idézhet elő, és akár emésztési problémák is felüthetik a fejüket, például székrekedés. Ha ilyenkor valaki nagy mértékű fogyást tapasztal, az leginkább vizet és izomtömeget és az izmokba, májba eltárolt tartalék szénhidrát elvesztését jelenti. Lelkileg nemhogy építően, hanem rombolóan hat, növeli a stresszt, az ingerlékenységet és a depresszív hangulat kialakulását.”