Hirdetés
Hirdetés

Böjt: testi és lelki egészségünkért

Régebben a nagyböjti időszaknak a ma tapasztaltaknál szigorúbb volt a szokásrendje •  Fotó: Veres Nándor

Régebben a nagyböjti időszaknak a ma tapasztaltaknál szigorúbb volt a szokásrendje

Fotó: Veres Nándor

A húsvét előtti szigorú, negyvennapos böjt időszakát éljük, az áldozathozatal, a bűnbánat és a megtisztulás időszakában vagyunk. Milyen hatással van a böjt testünkre és lelkünkre, egyáltalán hogyan viszonyul hozzá a ma embere? Böjtölünk vagy diétázunk? Milyen nagyböjthöz kapcsolódó hagyományaink vannak? A témát egy dietetikus, egy néprajzkutató és egy lelkipásztor segítségével jártuk körbe.

D. Balázs Ildikó

2021. március 12., 20:242021. március 12., 20:24

2021. március 12., 20:252021. március 12., 20:25

Táplálkozástudományi szempontból a böjtölés bizonyos élelmiszerektől, ételektől való önmegtartóztatást jelenti. Van, aki vallási okokból böjtöl – ilyen a nagyböjt –, van, aki fogyókúrázás céljából – például léböjt –, de vannak olyan formái is böjtölésnek, amikor vízen, kávén és teán kívül nem fogyaszt mást az illető személy.

Hirdetés

Böjt vagy diéta?

A böjt csak vallásos alapokon nyugvó lehet, mert ha nem vallási alapon böjtöl valaki, azaz hittel és imádsággal átszőve, akkor csak diétázik – szögezi le László Rezső katolikus pap.

A böjt csak vallásos alapokon nyugvó lehet – mondja László Rezső lelkipásztor •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A böjt csak vallásos alapokon nyugvó lehet – mondja László Rezső lelkipásztor

Fotó: Pinti Attila

„A böjtnek a lényege, hogy azt az Isten iránti szeretetből teszem, a lelkemet és akaratomat ezzel edzem. A böjtnek lelki hátteret ad az egyház a szentírási alapok szerint. Az ószövetségi nagyok egy-egy isteni elhívás, megbízás alkalmával gyakran böjtöltek, mikor szembesültek a böjtben saját törékenységükkel, és ügyeiket a böjtben a Mindenható, a Győztesek Győztese kezébe helyezték. Jézus maga is földi szolgálatát megelőzően böjtöl, mint elődje, Keresztelő János is. Kimegy a pusztába, ahol böjtölve és imádkozva negyven napon át az Atya akaratára hangolódik rá. Így a keresztény böjtnek is fő szerepe – minden más mellett –, hogy a testi éhség a lelki éhséggel összefonódva a magunk pusztájában találkozzon, és Istenben, a Mindenhatóban nyerjen kielégülést, betöltődést” – magyarázza a csíkcsicsói plébános, aki úgy véli, a betartott böjtökkel nem szokott az ember diétára szorulni. Ugyanis – fűzi hozzá – ha az egyház böjtjeit betartja az ember, akkor az kihat a test egészségére is, és tulajdonképpen lelki tartalommal gazdag diétáról beszélhetünk.

Idézet
„Ha elődeinkhez hasonlóan a nagyböjtöt végig böjtölnénk, továbbá péntekeken, kisböjtben (adventben) megtartanánk a böjti szokásainkat, akkor a testünk is meghálálná a lélekkel átitatott »diétát, tisztító kúrát«.

A pénteki böjtök megtartása heti diétának is mondható, ha a test egészségére vonatkoztatjuk. Hetente a böjtölésünkkel egy tisztulási napot tartunk. Ugyanakkor imádkozva, Isten akaratára hangolódva akaratunk erősödik, hogy szellemi-, lelki egészségben éljünk, ahogy az a legmegfelelőbb a teljes embernek.” Nem véletlen egyébként a böjti időszak időzítése sem – véli a plébános. „A disznóvágások után, a kevés téli tevékenységet követően, míg indulnának a tavaszi munkálatok, ugyancsak szépen időzített a nagyböjti intenzív böjtölés. A nagyböjti kegyelmi időben a lelki és fizikai gyakorlatokon keresztül előkészítjük tavaszra a testet és lelket egyaránt, hogy frissen, kitisztultan foghassunk neki a tavaszi tevékenységeknek. Ezáltal a fizikai tavasz és a feltámadás, a húsvét megünneplése is új tavaszt hoz az ember testi, lelki és szellemi életébe” – magyarázza a plébános.

Szigorúbb szokásrend

Sándor Cecília néprajzkutató úgy látja, régebben a közösségi hagyományok jobban szabályozták az emberek életét, ahogyan a nagyböjti időszaknak is megvolt a szigorú szokásrendje. „Kicsit más hangsúly volt a megtartóztatáson, a lemondáson, a lelki és testi megtisztuláson és az imádságos ráhangolódáson. A nagyböjt kiemelkedő szerepét jelzik a hónapok régi megnevezései is, hiszen február és március a böjtelő és böjtmás havunk. A nagyböjti időt a farsang eltemetése és a mulatozás berekesztése vezeti be, mely közösségi esemény keretet ad a húsvéti ünnepkörnek. Ennek egyik szokáseleme volt nálunk a hétfogásos bál, amelyre a közösség minden tagja meghívást kapott. Ez már csütörtökön elkezdődött, amikor a szervezők házról-házra járva szénát, gabonát, pityókát, tojást, szalonnát gyűjtöttek, majd ezzel fizették ki a zenészeket. Hét alkalommal szerveztek bált, innen ered a megnevezése is. A kedd éjféli harangszó megszólalása után azonban semmilyen vidám mulatság nem lehetett egészen húsvétig. Úgy tartották, hogy aki ezt megszegi, az Jézus vérében táncol” – mondja.

Sándor Cecília szerint régen a böjt kezdetén még az edényeket is kilúgozták és kifőzték, melyekbe előtte húsfélét készítettek •  Fotó: Sandor Cecília személyes archívuma Galéria

Sándor Cecília szerint régen a böjt kezdetén még az edényeket is kilúgozták és kifőzték, melyekbe előtte húsfélét készítettek

Fotó: Sandor Cecília személyes archívuma

Hamvazószerda után már nem volt zajos ünnepség, fonóba sem jártak, az asszonyok otthon szőttek, a visszafogottság pedig a mindennapi viselet színvilágában is megnyilvánult, ebben az időszakban sötétebb ruhákba öltöztek. Nagypénteken a nők kötelezően fekete kendőt kötöttek fejükre, és úgy mentek a templomba – sorolja. „A csíkszentsimoni gyűjtéseimből a 91 éves Berta néni szavait idézve »nagyböjtben az imádságoskönyv volt a családok asztalán, és a keresztútját otthon imádkozták«. Ez a lelki feltámadásra készülés egyik jelképe a hamvazás, az ószövetségi zsidók is hamuval jelölték meg fejüket a bűnbánat jeleként. A húsvéti ünnepkörben a testi és lelki tisztaság mellett a környezet, a lakások kitakarítására és rendbentartására is gondosan odafigyeltek. Sok helyen ebben a hat hétig tartó időszakban meszeltek” – fűzi hozzá a néprajzkutató.

Mértékletesség és változatosság

Bár a böjt és a különböző kúrák okozhatnak testsúlycsökkenést, semmiképp nem fogyókúrás céllal alkalmazandók, sőt, ha túlzásba visszük, akkor könnyen előidézhetünk magunknak hiányállapotokat – hívja fel a figyelmet Vitos Dorottya dietetikus. A táplálkozásszakértő szerint a böjt azon formái javallottak leginkább, amelyek nem szélsőségesek, és nem okoznak tápanyaghiányokat, egészségi problémákat, és hozzájárulnak egy jobb közérzethez. Ilyen ajánlott böjtölési forma – jegyzi meg – a környékünkön is sokak által tartott negyvennapos böjt, s bár a vallási böjtölésnek sokszor leginkább lelki, szellemi eredete van, mintsem a test „tisztítása”, mindenképp pozitív élettani hatásokkal járhat, ha helyesen alkalmazzuk.

„A katolikus egyház szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő, amikor is a hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, illetve ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén tiltja a húsfogyasztást. Alapjában véve ezeknek a kikötéseknek semmilyen negatív élettani hatása nincsen, sőt, ilyenkor az ember jobban, könnyebbnek érezheti magát, főleg ha előtte az étkezési szokásai rendszertelenek, egészségtelenek voltak, tele nehezen emészthető, zsírosabb húsfélékkel. A napi háromszori étkezés a minimum, amit ajánlani szoktunk, de teljesen egyéni kérdés, hogy kinek hány étkezés kényelmes a nap folyamán. Azért ajánlott naponta több, nem csak egy-két és kisebb mennyiségű étkezés, hogy ne terheljük le egyszerre nagyobb mennyiségű étellel az emésztőrendszerünket, és bevigyük a számunkra szükséges kalória- és tápanyagmennyiséget” – magyarázza.

Vitos Dorottya dietetikus szerint a böjt azon formái javallottak leginkább, amelyek nem szélsőségesek •  Fotó: Vitos Dorottya személyes archívuma Galéria

Vitos Dorottya dietetikus szerint a böjt azon formái javallottak leginkább, amelyek nem szélsőségesek

Fotó: Vitos Dorottya személyes archívuma

A húsfélék fogyasztásának mérsékelése mindenképpen előnyös élettani hatásokkal járhat, viszont nem indokolt teljes mértékben kihagyni, mellőzni a táplálkozásunkból. A böjti időszakon kívül is ajánlott, hogy ne vigyük túlzásba a húsfogyasztást, ahogy mondani szokták, ne együnk „húst hússal”. A nagyböjt által előírt, a szervezetet tehermentesítő étkezési szabályok azonban hosszú távon is beilleszthetők egy kiegyensúlyozott életmódba. Heti két-három húsmentes nap egyáltalán nem jelent egészségügyi kockázatot, sőt, előnyös hatásai közé sorolhatjuk az emésztőrendszer tehermentesítését, a rostban gazdagabb, változatosabb étkezést, ami segít fenntartani a bélflóránk diverzitását, egészségét, a hasznos bélbaktériumok szaporodását. Egy egészséges bélflóra támogatja az immunrendszerünk megfelelő működését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és elősegíti a megfelelő emésztést.

A csökkentett húsfogyasztás további pozitív élettani hatásai közé soroljuk a vérzsírszintek normalizálódását (pl. koleszterin), továbbá a szív- és érrendszeri megbetegedésekre is kiemelten hasznos lehet az állati zsírok csökkentése az étrendben.

Köszvényes megbetegedés esetében szintén kiemelten fontos csökkenteni a húsfélék fogyasztását. Több kutatás is kiemeli a csökkentett húsfogyasztás rosszindulatú daganatok csökkentésében és kezelésében betöltött jótékony hatását, valamint az egészségben leélt életévek számának egyenes arányú növekedését a halálozási ráta csökkenésével – sorolja az előnyöket a szakember.

Hús helyett hüvelyesek

A dietetikus egyébként néhány jó tanáccsal is szolgál: böjtölés során a húst kiválóan helyettesíthetjük hüvelyesekkel – bab, borsó, lencse, csicseriborsó –, készíthetünk növényi fasírtokat, krémeket, választhatunk szójaalapú terméket, például tofut is. Ellenben felhívja figyelmet, hogy kerüljük az ultra feldolgozott „műhúsokat”, törekedjünk a teljes értékű, tápanyagdús megoldásokat választani helyettük. Ha korábban kevés zöldséget, gyümölcsöt és rostot fogyasztottunk, próbáljuk fokozatosan emelni a mennyiséget, ezzel elkerülve a kezdeti puffadást a megemelkedett rost bevitel következtében.

A puliszka tipikus böjti eledel, de nagypénteken még ebből sem szabad jóllakni •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A puliszka tipikus böjti eledel, de nagypénteken még ebből sem szabad jóllakni

Fotó: Veres Nándor

Azonban a böjtölés sem ajánlott mindenki számára – figyelmeztet a szakember. Várandósság, szoptatás időszaka alatt, gyermek-, tinédzser- és időskorban, jelentős túlsúly, elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, evészavar, keringési megbetegedés, vesebetegség, májbetegség, daganatos megbetegedés, legyengült immunrendszer, reflux, fekély, epebetegség esetén egyáltalán nem javallott semmilyen formáját alkalmazni, követni a böjtölésnek. „Továbbá, egy helytelenül kivitelezett, restriktív, hosszú táplálékmegvonással járó kúra, böjtölés tápanyaghiányos állapotokhoz vezethet, valamint a hosszú távú kalóriamegvonás fejfájást, rossz közérzetet, energiahiányt, koncentrációs zavarokat, gyengeséget idézhet elő, és akár emésztési problémák is felüthetik a fejüket, például székrekedés. Ha ilyenkor valaki nagy mértékű fogyást tapasztal, az leginkább vizet és izomtömeget és az izmokba, májba eltárolt tartalék szénhidrát elvesztését jelenti. Lelkileg nemhogy építően, hanem rombolóan hat, növeli a stresszt, az ingerlékenységet és a depresszív hangulat kialakulását.”

Ugyanakkor azt is tanácsos figyelembe venni, hogy ha valaki az év többi részében egészségtelenül, rendszertelenül és tápanyagszegényen táplálkozik, akkor ne egyhónapnyi böjtöléssel akarja megtámogatni a szervezete működését,

inkább hosszú távon figyeljünk az egészséges életmód alapelveire. „Fogyasszunk sok friss, szezonális zöldséget, gyümölcsöt, kerüljük az erősen feldolgozott élelmiszereket, táplálkozzunk rostdúsan, mérsékeljük a húsfogyasztást, és részesítsük előnyben a teljes értékű, természetes élelmiszereket” – ajánlja Vitos Dorottya.

Cibereleves, mákos nudli, angyalbegyerő

De néhány példa erejéig térjünk vissza a régi idők böjtjeire. Régen a böjt kezdetén még az edényeket is kilúgozták és kifőzték, amelyekbe előtte húsfélét készítettek. „A nagyböjtben negyven napig húsételt, zsíros ételt nem ettek, aki még szigorúbb böjtöt tartott, az semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztott. Ezt ma is így tartjuk” – mondja Sándor Cecília. Jellemző étel volt a kendermagolajos laska, a cibereleves, a mákos nudli és angyalbegyerő, a mákos lőnye, a tojás nélküli laska, amelyet megfőztek káposztalében, majd pirított hagymát szórtak a a tetejére, illetve a forró káposztalébe morzsolt sült pityóka is gyakori böjti eledel volt. „Nagymamám nagypénteken mindig aszalt vackort vagy asztalt szilvát főzött puliszka mellé. Aznap annyit szabadott főzni, hogy a család egyszerre elfogyassza, ám jól ne lakjon. Elsőként a nagyszombati ebédnél lehetett megkóstolni a báránysült zsírját, amelybe jellemzően savanyú káposztát forgattak” – eleveníti fel.

László Rezső szavaival élve egyházi szokásaink – így a böjt is – mind embercentrikusak.

„Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy amit nem értünk, ne hülyeségnek, maradinak tartsuk, hanem járjunk utána, és megcsodálhatjuk, hogy keresztény szokásaink, gyakorlataink mennyire a javunkat és egészségünket szolgálják.”

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2021. március 12-én.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Hirdetés
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
Hirdetés