
Árnyékba vonul a meleg elől az elefánt
Fotó: Boda L. Gergely
Mi vízzel locsoljuk magunkat, fagylaltot és hűtött dinnyét eszünk, esetleg bekapcsoljuk a légkondit, így próbálva átvészelni az egyre növekedő, s egyre elviselhetetlenebb hőséget. De mit tesz a szibériai tigris és a pávián, hogyan hűsül Tánya az elefánt és a vaddisznó? A marosvásárhelyi állatkert aligazgatója, Kopacz András tudja kérdéseinkre a választ.
2017. augusztus 02., 15:392017. augusztus 02., 15:39
Kis állatkerti történelem
A 60-as években létrehozott marosvásárhelyi állatkert a város és a környék egyik legnagyobb látványossága. Alapításkor az állatkert 600-700 négyzetméteren feküdt, s 1965-ben nőtt a területe 20 hektárra. Kapunyitáskor csupán 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz volt, ez a szám nagyot nőtt közben, ma már több mint 500 állat él itt, 80 helyi és egzotikus fajt képviselve. A látogatók többek között zsiráfot, elefántot, de számos már érdekes állatot is megcsodálhatnak.
Sok árnyékos hely van a marosvásárhelyi állatkertben
Fotó: Boda L. Gergely
A legnagyobb kánikulai héten is érdemes egy kora délelőtti sétát tennünk a marosvásárhelyi állatkertben. Részben azért, mert nagyon sok a kellemesen árnyékos hely, részben, mert a kora délelőtti órákban az állatok is még frissek, épp reggeli után vannak, s jóval hangosabbak és mozgékonyabbak, mint délben vagy kora délután. Ilyenkor még a mosómedvével is farkasszemet nézhetünk, s hallhatjuk, hogy mekkorát tud ordítani az oroszlán. Később már csak nagyítóval láthatjuk a jól elrejtőző mosómedvét és bármit is mondunk és teszünk a lusta oroszlánok már fülük botját sem mozdítják. Az állatkert már reggel 9 órakor nyit, így ha a héten sétálni szeretnénk ott, akár erre a korai időpontra is időzíthetjük a látogatást.
Kopacz András aligazgató minden állatot jól ismer, ugyanis sok forró nyarat és jéghideg telet „átvészelt” már az állatkertben, így tud mesélni arról, hogy milyen, amikor kánikula van az állatkertben is.
– magyarázza Kopacz.
A medvéknek van, miben pancsolni
Fotó: Boda L. Gergely
Az állatok gyakrabban kapnak friss vizet, odafigyelnek, hogy minden medencében legyen víz, így azok az állatok, akik szeretik a fürdést, mártózódást, a dagonyázást, bármikor kedvükre megtehetik. Az elefántházban is kisebb medence áll a lakók rendelkezésére, hogy bármikor lelocsolhassák magukat az ormányosok. A vízi madaraknak is külön kis tó áll a rendelkezésére.
Víz jut mindenkinek
Fotó: Boda L. Gergely
Kopacz András elmondta, hogy az elmúlt napokban jobban odafigyelt ő is az állatokra, látta többször, hogy reggeliben a majmok kiülnek a napra sütkérezni, s az elefántok is elég sokat tartózkodnak a napon.
Az oroszlán a nappali melegben inkább csak lustálkodik
Fotó: Boda L. Gergely
„Mindenik kifutó úgy van kialakítva, hogy számos bokros, fás rész legyen, ahova az állatok behúzódhatnak, ugyanakkor sok helyen van vizes rész is, így lehűthetik magukat. A szibériai tigris és a medvék is gyakran keresik fel az »úszómedencéket«. Nálunk még soha nem voltak különösebb gondok a hőség miatt, mint ahogy télen a nagyon alacsony hőmérsékleti értékek miatt sem. Az állatok is megszokták, mi is különösen odafigyelünk ezekben az időszakokban rájuk” – mondta az aligazgató.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!