
Árnyékba vonul a meleg elől az elefánt
Fotó: Boda L. Gergely
Mi vízzel locsoljuk magunkat, fagylaltot és hűtött dinnyét eszünk, esetleg bekapcsoljuk a légkondit, így próbálva átvészelni az egyre növekedő, s egyre elviselhetetlenebb hőséget. De mit tesz a szibériai tigris és a pávián, hogyan hűsül Tánya az elefánt és a vaddisznó? A marosvásárhelyi állatkert aligazgatója, Kopacz András tudja kérdéseinkre a választ.
2017. augusztus 02., 15:392017. augusztus 02., 15:39
Kis állatkerti történelem
A 60-as években létrehozott marosvásárhelyi állatkert a város és a környék egyik legnagyobb látványossága. Alapításkor az állatkert 600-700 négyzetméteren feküdt, s 1965-ben nőtt a területe 20 hektárra. Kapunyitáskor csupán 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz volt, ez a szám nagyot nőtt közben, ma már több mint 500 állat él itt, 80 helyi és egzotikus fajt képviselve. A látogatók többek között zsiráfot, elefántot, de számos már érdekes állatot is megcsodálhatnak.
Sok árnyékos hely van a marosvásárhelyi állatkertben
Fotó: Boda L. Gergely
A legnagyobb kánikulai héten is érdemes egy kora délelőtti sétát tennünk a marosvásárhelyi állatkertben. Részben azért, mert nagyon sok a kellemesen árnyékos hely, részben, mert a kora délelőtti órákban az állatok is még frissek, épp reggeli után vannak, s jóval hangosabbak és mozgékonyabbak, mint délben vagy kora délután. Ilyenkor még a mosómedvével is farkasszemet nézhetünk, s hallhatjuk, hogy mekkorát tud ordítani az oroszlán. Később már csak nagyítóval láthatjuk a jól elrejtőző mosómedvét és bármit is mondunk és teszünk a lusta oroszlánok már fülük botját sem mozdítják. Az állatkert már reggel 9 órakor nyit, így ha a héten sétálni szeretnénk ott, akár erre a korai időpontra is időzíthetjük a látogatást.
Kopacz András aligazgató minden állatot jól ismer, ugyanis sok forró nyarat és jéghideg telet „átvészelt” már az állatkertben, így tud mesélni arról, hogy milyen, amikor kánikula van az állatkertben is.
– magyarázza Kopacz.
A medvéknek van, miben pancsolni
Fotó: Boda L. Gergely
Az állatok gyakrabban kapnak friss vizet, odafigyelnek, hogy minden medencében legyen víz, így azok az állatok, akik szeretik a fürdést, mártózódást, a dagonyázást, bármikor kedvükre megtehetik. Az elefántházban is kisebb medence áll a lakók rendelkezésére, hogy bármikor lelocsolhassák magukat az ormányosok. A vízi madaraknak is külön kis tó áll a rendelkezésére.
Víz jut mindenkinek
Fotó: Boda L. Gergely
Kopacz András elmondta, hogy az elmúlt napokban jobban odafigyelt ő is az állatokra, látta többször, hogy reggeliben a majmok kiülnek a napra sütkérezni, s az elefántok is elég sokat tartózkodnak a napon.
Az oroszlán a nappali melegben inkább csak lustálkodik
Fotó: Boda L. Gergely
„Mindenik kifutó úgy van kialakítva, hogy számos bokros, fás rész legyen, ahova az állatok behúzódhatnak, ugyanakkor sok helyen van vizes rész is, így lehűthetik magukat. A szibériai tigris és a medvék is gyakran keresik fel az »úszómedencéket«. Nálunk még soha nem voltak különösebb gondok a hőség miatt, mint ahogy télen a nagyon alacsony hőmérsékleti értékek miatt sem. Az állatok is megszokták, mi is különösen odafigyelünk ezekben az időszakokban rájuk” – mondta az aligazgató.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!