
A kilencvenes évek eszközei nem igazán érték el a ma megszokott adatátviteli sebességet...
Emlékszünk még? Dial up, azaz hívd fel! A kilencvenes években telefonos modemeken keresztül, furcsa, csiripelő hanggal tört be háztartásainkba az internet.
2017. május 17., 16:232017. május 17., 16:23
2017. május 17., 17:382017. május 17., 17:38
A legelső világhálós hozzáférés telefonvonalas modemen keresztül jött létre, legalábbis számomra. Az 1990-es évek közepén járunk. A meglévő klasszikus vezetékes telefonkészülék mellé kellett beszerelni a modemet, ami tulajdonképpen egyfajta tolmácsként működött. Vagyis a számítógép valamit közölt a modemmel, az lefordította egy olyan nyelvezetre, ami továbbítható volt a vonalon, a másik oldalon egy hasonló szerkezet segítségével a közölt információ a világhálóra került. A válasz hasonlóképpen érkezett. Ha belehallgattunk a modemek „párbeszédébe” akkor furcsa, fémesen csiripelő hangokat hallottunk, más szóval azok a modemek akusztikusan működtek.
Az egykori ZX Spektrum is valami hasonló módon mentette az adatokat kazettás szalagra, vagy az M-18 mikrogép is modemen keresztül kapcsolódott a központi FELIX-C gépre. Csakhogy közben a technikai különbségek kezdtek megszűnni, az állandó miniatürizálódó elektronika révén a modem egy kisebb könyv nagyságú lett, szemben a „sokoldalúan fejlett szocialista” több kilós és kisebb bőrönd nagyságú elődjével.
Egyik vállalkozó ismerősöm újságolta lelkendezve, hogy mennyi mindent sikerült megtudni a világhálóról a modemen keresztül.
Na, de tulajdonképpen mi is az internet, ami napjainkban abszolút hozzáférhető és kézzelfogható? Ahogyan gyakran emlegetjük, egy világhálózat, amire a számítógép, bárhol is legyen, rácsatlakoztatható egy sajátos, úgynevezett protokollon keresztül. A csatlakozó gépek száma jelenleg több milliárd, és lehetővé téve bizonyos megosztásokat, bárki hozzáfér egy bizonyos helyen tárolt információkhoz.
Manapság nem a könyvtárba rohanunk, ha valamit pontosítani, ellenőrizni szeretnénk bármilyen területen, hanem beütjük a Google-be, ami a legelterjedtebb kereső, szaknyelven kereső motor – search engine. Ennek a működéséről most nem magyarázok, tessék kérem utánaolvasni. A világhálón. Csakhogy ne feledjük, amint „kilépünk” a kereső segítségével (a Google mellett még sok más is létezik), az angol nyelv ismerete nagyon is szükséges. Természetesen találunk példának okáért magyar nyelven is információkat, de angolul a sokszorosa hozzáférhető.
Nemcsak a házunkba, hanem a zsebünkbe – okos telefonon keresztül – is betörő internet amennyi áldással jár, ugyanannyira visszataszító lehet. De csak akkor, ha elfeledjük, hogy ez is egy eszköz, mint amilyen a székely bicska, és nem cél. A minket körülvevő csodálatos természet nem pótolható semmilyen termékkel, semmilyen digitális technika révén létrehozott virtuális világgal.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!