
A kilencvenes évek eszközei nem igazán érték el a ma megszokott adatátviteli sebességet...
Emlékszünk még? Dial up, azaz hívd fel! A kilencvenes években telefonos modemeken keresztül, furcsa, csiripelő hanggal tört be háztartásainkba az internet.
2017. május 17., 16:232017. május 17., 16:23
2017. május 17., 17:382017. május 17., 17:38
A legelső világhálós hozzáférés telefonvonalas modemen keresztül jött létre, legalábbis számomra. Az 1990-es évek közepén járunk. A meglévő klasszikus vezetékes telefonkészülék mellé kellett beszerelni a modemet, ami tulajdonképpen egyfajta tolmácsként működött. Vagyis a számítógép valamit közölt a modemmel, az lefordította egy olyan nyelvezetre, ami továbbítható volt a vonalon, a másik oldalon egy hasonló szerkezet segítségével a közölt információ a világhálóra került. A válasz hasonlóképpen érkezett. Ha belehallgattunk a modemek „párbeszédébe” akkor furcsa, fémesen csiripelő hangokat hallottunk, más szóval azok a modemek akusztikusan működtek.
Az egykori ZX Spektrum is valami hasonló módon mentette az adatokat kazettás szalagra, vagy az M-18 mikrogép is modemen keresztül kapcsolódott a központi FELIX-C gépre. Csakhogy közben a technikai különbségek kezdtek megszűnni, az állandó miniatürizálódó elektronika révén a modem egy kisebb könyv nagyságú lett, szemben a „sokoldalúan fejlett szocialista” több kilós és kisebb bőrönd nagyságú elődjével.
Egyik vállalkozó ismerősöm újságolta lelkendezve, hogy mennyi mindent sikerült megtudni a világhálóról a modemen keresztül.
Na, de tulajdonképpen mi is az internet, ami napjainkban abszolút hozzáférhető és kézzelfogható? Ahogyan gyakran emlegetjük, egy világhálózat, amire a számítógép, bárhol is legyen, rácsatlakoztatható egy sajátos, úgynevezett protokollon keresztül. A csatlakozó gépek száma jelenleg több milliárd, és lehetővé téve bizonyos megosztásokat, bárki hozzáfér egy bizonyos helyen tárolt információkhoz.
Manapság nem a könyvtárba rohanunk, ha valamit pontosítani, ellenőrizni szeretnénk bármilyen területen, hanem beütjük a Google-be, ami a legelterjedtebb kereső, szaknyelven kereső motor – search engine. Ennek a működéséről most nem magyarázok, tessék kérem utánaolvasni. A világhálón. Csakhogy ne feledjük, amint „kilépünk” a kereső segítségével (a Google mellett még sok más is létezik), az angol nyelv ismerete nagyon is szükséges. Természetesen találunk példának okáért magyar nyelven is információkat, de angolul a sokszorosa hozzáférhető.
Nemcsak a házunkba, hanem a zsebünkbe – okos telefonon keresztül – is betörő internet amennyi áldással jár, ugyanannyira visszataszító lehet. De csak akkor, ha elfeledjük, hogy ez is egy eszköz, mint amilyen a székely bicska, és nem cél. A minket körülvevő csodálatos természet nem pótolható semmilyen termékkel, semmilyen digitális technika révén létrehozott virtuális világgal.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!