
A kilencvenes évek eszközei nem igazán érték el a ma megszokott adatátviteli sebességet...
Emlékszünk még? Dial up, azaz hívd fel! A kilencvenes években telefonos modemeken keresztül, furcsa, csiripelő hanggal tört be háztartásainkba az internet.
2017. május 17., 16:232017. május 17., 16:23
2017. május 17., 17:382017. május 17., 17:38
A legelső világhálós hozzáférés telefonvonalas modemen keresztül jött létre, legalábbis számomra. Az 1990-es évek közepén járunk. A meglévő klasszikus vezetékes telefonkészülék mellé kellett beszerelni a modemet, ami tulajdonképpen egyfajta tolmácsként működött. Vagyis a számítógép valamit közölt a modemmel, az lefordította egy olyan nyelvezetre, ami továbbítható volt a vonalon, a másik oldalon egy hasonló szerkezet segítségével a közölt információ a világhálóra került. A válasz hasonlóképpen érkezett. Ha belehallgattunk a modemek „párbeszédébe” akkor furcsa, fémesen csiripelő hangokat hallottunk, más szóval azok a modemek akusztikusan működtek.
Az egykori ZX Spektrum is valami hasonló módon mentette az adatokat kazettás szalagra, vagy az M-18 mikrogép is modemen keresztül kapcsolódott a központi FELIX-C gépre. Csakhogy közben a technikai különbségek kezdtek megszűnni, az állandó miniatürizálódó elektronika révén a modem egy kisebb könyv nagyságú lett, szemben a „sokoldalúan fejlett szocialista” több kilós és kisebb bőrönd nagyságú elődjével.
Egyik vállalkozó ismerősöm újságolta lelkendezve, hogy mennyi mindent sikerült megtudni a világhálóról a modemen keresztül.
Na, de tulajdonképpen mi is az internet, ami napjainkban abszolút hozzáférhető és kézzelfogható? Ahogyan gyakran emlegetjük, egy világhálózat, amire a számítógép, bárhol is legyen, rácsatlakoztatható egy sajátos, úgynevezett protokollon keresztül. A csatlakozó gépek száma jelenleg több milliárd, és lehetővé téve bizonyos megosztásokat, bárki hozzáfér egy bizonyos helyen tárolt információkhoz.
Manapság nem a könyvtárba rohanunk, ha valamit pontosítani, ellenőrizni szeretnénk bármilyen területen, hanem beütjük a Google-be, ami a legelterjedtebb kereső, szaknyelven kereső motor – search engine. Ennek a működéséről most nem magyarázok, tessék kérem utánaolvasni. A világhálón. Csakhogy ne feledjük, amint „kilépünk” a kereső segítségével (a Google mellett még sok más is létezik), az angol nyelv ismerete nagyon is szükséges. Természetesen találunk példának okáért magyar nyelven is információkat, de angolul a sokszorosa hozzáférhető.
Nemcsak a házunkba, hanem a zsebünkbe – okos telefonon keresztül – is betörő internet amennyi áldással jár, ugyanannyira visszataszító lehet. De csak akkor, ha elfeledjük, hogy ez is egy eszköz, mint amilyen a székely bicska, és nem cél. A minket körülvevő csodálatos természet nem pótolható semmilyen termékkel, semmilyen digitális technika révén létrehozott virtuális világgal.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!