
A kilencvenes évek eszközei nem igazán érték el a ma megszokott adatátviteli sebességet...
Emlékszünk még? Dial up, azaz hívd fel! A kilencvenes években telefonos modemeken keresztül, furcsa, csiripelő hanggal tört be háztartásainkba az internet.
2017. május 17., 16:232017. május 17., 16:23
2017. május 17., 17:382017. május 17., 17:38
A legelső világhálós hozzáférés telefonvonalas modemen keresztül jött létre, legalábbis számomra. Az 1990-es évek közepén járunk. A meglévő klasszikus vezetékes telefonkészülék mellé kellett beszerelni a modemet, ami tulajdonképpen egyfajta tolmácsként működött. Vagyis a számítógép valamit közölt a modemmel, az lefordította egy olyan nyelvezetre, ami továbbítható volt a vonalon, a másik oldalon egy hasonló szerkezet segítségével a közölt információ a világhálóra került. A válasz hasonlóképpen érkezett. Ha belehallgattunk a modemek „párbeszédébe” akkor furcsa, fémesen csiripelő hangokat hallottunk, más szóval azok a modemek akusztikusan működtek.
Az egykori ZX Spektrum is valami hasonló módon mentette az adatokat kazettás szalagra, vagy az M-18 mikrogép is modemen keresztül kapcsolódott a központi FELIX-C gépre. Csakhogy közben a technikai különbségek kezdtek megszűnni, az állandó miniatürizálódó elektronika révén a modem egy kisebb könyv nagyságú lett, szemben a „sokoldalúan fejlett szocialista” több kilós és kisebb bőrönd nagyságú elődjével.
Egyik vállalkozó ismerősöm újságolta lelkendezve, hogy mennyi mindent sikerült megtudni a világhálóról a modemen keresztül.
Na, de tulajdonképpen mi is az internet, ami napjainkban abszolút hozzáférhető és kézzelfogható? Ahogyan gyakran emlegetjük, egy világhálózat, amire a számítógép, bárhol is legyen, rácsatlakoztatható egy sajátos, úgynevezett protokollon keresztül. A csatlakozó gépek száma jelenleg több milliárd, és lehetővé téve bizonyos megosztásokat, bárki hozzáfér egy bizonyos helyen tárolt információkhoz.
Manapság nem a könyvtárba rohanunk, ha valamit pontosítani, ellenőrizni szeretnénk bármilyen területen, hanem beütjük a Google-be, ami a legelterjedtebb kereső, szaknyelven kereső motor – search engine. Ennek a működéséről most nem magyarázok, tessék kérem utánaolvasni. A világhálón. Csakhogy ne feledjük, amint „kilépünk” a kereső segítségével (a Google mellett még sok más is létezik), az angol nyelv ismerete nagyon is szükséges. Természetesen találunk példának okáért magyar nyelven is információkat, de angolul a sokszorosa hozzáférhető.
Nemcsak a házunkba, hanem a zsebünkbe – okos telefonon keresztül – is betörő internet amennyi áldással jár, ugyanannyira visszataszító lehet. De csak akkor, ha elfeledjük, hogy ez is egy eszköz, mint amilyen a székely bicska, és nem cél. A minket körülvevő csodálatos természet nem pótolható semmilyen termékkel, semmilyen digitális technika révén létrehozott virtuális világgal.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!