
A döntő két csapata kivonul a pályára
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1920-as években a labdarúgás csúcsának is az olimpiai játékok számítottak, de a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) megalakulása (1904) óta az volt a terv, hogy egyszer egy rendezvényen kell összemérniük tudásukat a világ legjobb csapatainak és labdarúgóinak. Ezt csak 1930-ban sikerült először megvalósítani, de korántsem a világ legjobbjai játszottak az első világbajnokságon – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 30., 10:512022. augusztus 30., 10:51
Az 1896 óta zajló újkori olimpiákon már a második kiírástól, 1900-tól szerepelt a futball, de egy olyan világméretű labdarúgótorna, amelyen a FIFA tagországainak csapatai vennének részt, egyelőre váratott magára. Többek között a futball feltalálóinak számító angolok vonakodtak támogatni az ötletet, de másnak sem volt nagyon ínyére a dolog, hiába látszott az olimpiákon, hogy milyen népszerű a foci.
Jules Rimet átadja a kupát az uruguayi szövetség akkori elnökének, Raúl Judénak
Fotó: Wikimedia Commons
A döntő lökést az is adhatta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta, hogy profik játsszanak az olimpiákon (a húszas években minden fontosabb ország bevezette a labdarúgásban a professzionalizmust), ezért tényleg kellett egy világbajnokság, amelyen az amatőrök és a profik is játszhattak. Ezt főleg a francia Jules Rimet gondolta így, aki abban az időben a FIFA főtitkára volt, és 1954-ig az is maradt, így elsősorban az ő nevéhez fűzhető a világbajnokság megszületése. 1924-ben és 1928-ban az olimpián Uruguay lett futballban az aranyérmes, így kijelenthető, hogy a világ legerősebb csapatának számított abban az időben a kis dél-amerikai ország válogatottja.
Balra az uruguayi, jobbra az argentin labda
Fotó: Wikimedia Commons
Akkoriban a magyar csapatok még sűrűn jártak „dél-amerikai portyára”, egy ilyen meccs alkalmából a Ferencváros 3–2-re legyőzte Uruguayt… A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!