A döntő két csapata kivonul a pályára
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1920-as években a labdarúgás csúcsának is az olimpiai játékok számítottak, de a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) megalakulása (1904) óta az volt a terv, hogy egyszer egy rendezvényen kell összemérniük tudásukat a világ legjobb csapatainak és labdarúgóinak. Ezt csak 1930-ban sikerült először megvalósítani, de korántsem a világ legjobbjai játszottak az első világbajnokságon – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 30., 10:512022. augusztus 30., 10:51
Az 1896 óta zajló újkori olimpiákon már a második kiírástól, 1900-tól szerepelt a futball, de egy olyan világméretű labdarúgótorna, amelyen a FIFA tagországainak csapatai vennének részt, egyelőre váratott magára. Többek között a futball feltalálóinak számító angolok vonakodtak támogatni az ötletet, de másnak sem volt nagyon ínyére a dolog, hiába látszott az olimpiákon, hogy milyen népszerű a foci.
Jules Rimet átadja a kupát az uruguayi szövetség akkori elnökének, Raúl Judénak
Fotó: Wikimedia Commons
A döntő lökést az is adhatta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta, hogy profik játsszanak az olimpiákon (a húszas években minden fontosabb ország bevezette a labdarúgásban a professzionalizmust), ezért tényleg kellett egy világbajnokság, amelyen az amatőrök és a profik is játszhattak. Ezt főleg a francia Jules Rimet gondolta így, aki abban az időben a FIFA főtitkára volt, és 1954-ig az is maradt, így elsősorban az ő nevéhez fűzhető a világbajnokság megszületése. 1924-ben és 1928-ban az olimpián Uruguay lett futballban az aranyérmes, így kijelenthető, hogy a világ legerősebb csapatának számított abban az időben a kis dél-amerikai ország válogatottja.
Balra az uruguayi, jobbra az argentin labda
Fotó: Wikimedia Commons
Akkoriban a magyar csapatok még sűrűn jártak „dél-amerikai portyára”, egy ilyen meccs alkalmából a Ferencváros 3–2-re legyőzte Uruguayt… A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!