
A döntő két csapata kivonul a pályára
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1920-as években a labdarúgás csúcsának is az olimpiai játékok számítottak, de a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) megalakulása (1904) óta az volt a terv, hogy egyszer egy rendezvényen kell összemérniük tudásukat a világ legjobb csapatainak és labdarúgóinak. Ezt csak 1930-ban sikerült először megvalósítani, de korántsem a világ legjobbjai játszottak az első világbajnokságon – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 30., 10:512022. augusztus 30., 10:51
Az 1896 óta zajló újkori olimpiákon már a második kiírástól, 1900-tól szerepelt a futball, de egy olyan világméretű labdarúgótorna, amelyen a FIFA tagországainak csapatai vennének részt, egyelőre váratott magára. Többek között a futball feltalálóinak számító angolok vonakodtak támogatni az ötletet, de másnak sem volt nagyon ínyére a dolog, hiába látszott az olimpiákon, hogy milyen népszerű a foci.
Jules Rimet átadja a kupát az uruguayi szövetség akkori elnökének, Raúl Judénak
Fotó: Wikimedia Commons
A döntő lökést az is adhatta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta, hogy profik játsszanak az olimpiákon (a húszas években minden fontosabb ország bevezette a labdarúgásban a professzionalizmust), ezért tényleg kellett egy világbajnokság, amelyen az amatőrök és a profik is játszhattak. Ezt főleg a francia Jules Rimet gondolta így, aki abban az időben a FIFA főtitkára volt, és 1954-ig az is maradt, így elsősorban az ő nevéhez fűzhető a világbajnokság megszületése. 1924-ben és 1928-ban az olimpián Uruguay lett futballban az aranyérmes, így kijelenthető, hogy a világ legerősebb csapatának számított abban az időben a kis dél-amerikai ország válogatottja.
Balra az uruguayi, jobbra az argentin labda
Fotó: Wikimedia Commons
Akkoriban a magyar csapatok még sűrűn jártak „dél-amerikai portyára”, egy ilyen meccs alkalmából a Ferencváros 3–2-re legyőzte Uruguayt… A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!