
A kaptafa adja meg a cipő formáját – mondja Ruzsa Lehel
Fotó: Veres Nándor
Azt mondják magukról, az asszony a szem és a férfi a kéz. Hogy jó szeme van az asszonynak és jó keze a férfinak, azt munkájuk gyümölcse is alátámasztja. A székelyföldi kis műhelyből kézzel készített, egyedi női és férficipők kerülnek ki, viselőjük legnagyobb boldogságára és nem utolsósorban büszkeségére. A cipőkészítés rejtelmeibe Ruzsa Lehel vezetett be.
2019. május 03., 16:002019. május 03., 16:00
Katonás rendben sorakoznak a polcokon a különböző méretű és formájú kaptafák, közelükben vannak a színes, mintás minőségi bőrök, külön a női és külön a férficipőnek alkalmasak. Most megcsodálni, megsimogatni lehet őket, egy kis szerencsével a későbbiekben pedig viselni is.
Ruzsa Leheltől nem áll távol a cipőkészítés, hiszen évekkel ezelőtt ortopédiai technikusként dolgozott, ortopéd cipőket készített. Aztán – elismeri – felesége biztatására álmodott egy nagyot, és önállóan vágott bele a cipőkészítésbe. Persze előtte tanult, és még mindig tanul, nem is akárkiktől. A magyarországi mesterek eleinte csóválták a fejüket, mondván, sok munka és sok tanulás következik, de a székely fiatalember nem adta fel, esélyt kért. „
Helyet adott nekem, ahol dolgozhatok, amikor kimegyek hozzájuk, ide jön le Budapestről az egyik mesterem, és ő tanít. Önzetlenül segítenek, beengednek a gyárba, átadják a tudást. Hatalmas dolog” – meséli lelkesen Lehel. A csíkszeredai fiatalember immár három éve így „lopja el” a szakma csínját-bínját, legalább havonta egyszer néhány napra Magyarországra utazik, és hazatér az újonnan szerzett tudással. „Ott készülnek az új modellek, folyamatosan tanulok, és még rengeteg tanulnivalóm van” – jegyzi meg.
A cipőkészítés precíz munkát és sok türelmet igényel, Lehel pedig úgy érzi, megtalálta a helyét.
Adott a bőrdarab, és ezekből vágjuk ki a cipő elemeit: fejrész, külső és hátsó oldalak. Aztán van a bélés, és vannak a merevítők. Amikor minden elő van készítve, van vagy 10-12 darab. Helyenként szépen le kell vékonyítani a bőrt, hogy az átfedések ne legyenek csúnyák, minden munkálat kézzel történik. Aztán össze kell varrni, és hozzáláthatok a kaptafázáshoz. A kaptafa adja meg a cipő formáját. Mindegyik különböző, van hegyesebb vagy szögletesebb. A következő lépésben a bőrt a kaptafára kell cvikkolni, azaz a kaptafára foglalni. Egy kovácsolt fogóval a bőrt is húzzuk, és ugyanazzal a fogóval beleütjük a szeget is. Persze sokszor megy az ütés az ujjamra is, milliméteres távolságra vannak ezek a kis szögek egymástól, egy felsőrész felfogatásához pedig legalább száz szeget kell beleütni. Munkás. Az ölemben tartom, egy kis széken ülök, rágörnyed, ugye, az ember, nem a legegészségesebb pozíció. Felhúzok egy fél párat a kaptafára, aztán kicsit megmozdulok, csinálok valami mást. Három napot tartom a kaptafán, amíg kiszárad a ragasztó. Régebben azért használtak fa kaptafát, mert az kiszívta a nedvességet. Ahhoz, hogy fel tudjam talpalni, körbe kell csiszolni. Felrajzolom a bőrtalpat, még itt-ott reszelgetni, csiszolgatni kell, és felragasztom. Egy nap száradás következik, aztán beleragasztom a belső bélést, belekerül a fűző, és lehet is viselni” – meséli a közel másfél hetes munka menetét.
Cvikkolás. A csíkszeredai fiatalember szeretettel készít minden egyes darabot
Fotó: Veres Nándor
Közben mutatja a szerszámokat is, mestereitől kapta, látszik, évtizedek óta használják, ki tudja, hány cipőt készítettek velük.
Van itt például rádli, gyalu, szeghúzó, különböző kések. „Nagyon nagy odafigyelést igényel például a rádlizás. A szerszámot fel kell forrósítani, és a bőrtalp szélét meg kell vasalni, azaz a bőrt össze kell tömöríteni, hogy ne szívja fel a vizet. A bőr levékonyításakor és kiszabásakor is nagyon kell figyelni, mert ha véletlenül megfut a kés, belevágsz, lehet eldobni a bőrt, nincs hogyan kijavítani” – magyarázza.
A bőr pedig a lehető legjobb minőségű. A férficipőnek alkalmas bőrt Kézdivásárhelyről szerzi be, ez borjúbőr, a női lábbelinek alkalmas, jóval finomabb bőrhöz – ez kecskebőr – pedig Olaszországból jut hozzá. Persze megvan az ára is. Nem olcsó mulatság egyedi, kézműves bőrcipőben róni az utcákat, amikor egy négyzetméter jó minőségű bőr ötven euróba is belekerül.
Nem olcsó mulatság egyedi, kézműves bőrcipőben róni az utcákat
Fotó: Veres Nándor
Egyelőre pozitívak a hazai visszajelzések, érdeklődő és megrendelő is akad szép számmal. Természetesen a hölgyek szeme csillan fel hamarabb az egyedi kézműves topánkák láttán, de a férfiaknak is akadnak különlegességek, sőt a későbbiekben Lehel kézzel szeretné festeni a bőrt, és akkor még szélesebb lesz számukra a választható színskála.
Ehhez az is hozzájárul, hogy naponta legalább két óra edzés is van, akkor teljesen kikapcsolódom és feltöltődöm, akkor csak a kerékpár létezik. Ezt így nagyon szeretem, és ha a jó Isten segít, továbbra is akarom csinálni. S ha még tanítanak is, kár lenne kihagyni. Ha az ember nyugodtan dolgozik, és szereti, amit csinál, baj nem lehet” – mondja nevetve Ruzsa Lehel.
... és kész az egyedi, kézműves női cipelő. Büszkeség
Fotó: Veres Nándor
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. május 3-án.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!