Akinek a fülbevalói „köszönnek” egymásnak

– Volt egy elképzelése, amit nem talált meg sehol?
– Igen, legfőképpen az indiánok, a törzsi népek inspirálta stílus érdekelt, ami annyira szép, színes, kreatív, meg kézműves. Most nem is csak az indiánok kultúrájára gondolok, hanem a bennszülött népek kultúrájára, a törzsi kultúrára általában. Lehet előző életemben indián voltam (nevet), vagy nem tudom, honnan ez a vonzódás, de ez az irányvonal, amelyet képviselnek az ékszereim, s amelyet nem kaptam meg sehol sem külföldön, sem itthon, miután hazajöttem.

A családomtól is kezdtem eltávolodni: amikor hazajöttem, a testvérem gyerekei elkezdtek sírni, a szüleim egyre idősebbek lettek. Sokat vívódtam ezen, mert a végső döntést akartam meghozni. Két évbe telt, míg megszületett, s akkor jöttem haza. Annyira szeretem most ezt a várost, amit fiatal koromban folyton el akartam hagyni. Most meg látom azokat az értékeket, amelyeket annak idején nem láttam. A szoros baráti kapcsolatok, hogy a család közel van, hogy valaki jön, kopogtat, s megkérdi, hogy jövök-e kávézni.

– Akkor az itthonlét hozta elő a művészvénát, a kézművest?
– Hazajöttem s volt megspórolt pénzem, szerettem volna kitalálni, hogy mit szeretnék csinálni. Bár kommunikációt végeztem, úgy éreztem, az nem az én asztalom, még Londonban elkezdtem weboldalak elemzésével foglalkozni, amit itthon is csináltam, de időközben kiégtem nagyon.

S elkezdtem készíteni az ékszereket, eleinte egyszerűbbeket.

– Kizárólag bőr az alapanyag?
– Bőrből dolgozom és kristályokkal. Az a jó, hogy a bőrből mindent ki lehet hozni. Olyan hatásokat lehet elérni a vágással és a festéssel, mintha gyöngyből lenne vagy fémből vagy ezüstből. Nem mindig jönnek rá, hogy bőrből van. A tollformájúak olyanok, mirha fekete rigó toll lenne.

Bőrkabát, bőrszoknya, bőrnadrág, minden, ami szép bőr, azt megveszem és újrahasznosítom. Eszem ágában nincs újat venni, még turkálókban is drága a bőr. Amelyik nagyon durván el van használva, azt aprópénzekért is meg lehet kapni, azt viszont én sem tudom felhasználni. Így is sok veszteség van, az ujjánál, a zsebénél, a nyakánál el van használódva a bőr általában.

Az egyik egy csaj volt New Yorkból, rám írt, hogy milyen szépek az Instagrammon az ékszereim, és mennyiért adom el. Azt gondoltam, hogy akar rendelni, de többet nem válaszolt, s aztán nézem az ő Insta-képeit, hát másolja az ékszereimet és árulja.