Aki nem lehetett világbajnok, pedig két döntőn is játszott: Ruud Krol (5-ös számmal), Hollandia csapatkapitánya (1978)
Fotó: Vintage Football Facebook-oldala
Nemcsak a védekezésben, hanem nagyon fontos meccseken a gólszerzésben is jeleskedtek a hátvédek a labdarúgó-világbajnokságok történetében: döntőkben vagy elődöntőkben szereztek nagyon fontos gólokat, de se szeri, se száma azoknak a jeleneteknek, amikor egy későbbi világbajnok védő folyamatosan meghatározó volt csapata játékában egy-egy világbajnoki torna során – olvashatják a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében.
2022. október 25., 11:362022. október 25., 11:36
Közhely, hogy a fociban a meccseket a csatárok góljaival nyerik meg, ám már az is, hogy a kapusok és a védők akadályozzák meg azt, hogy gólt kapjon a csapat. A kapusokról múltkor írtunk, azonban a labdarúgó-világbajnokságok történetének annyi kiemelkedő védőjátékosa van, hogy csak nagyon kevesükről készíthettünk most egy összeállítást.
Két korszakos védő csapatkapitányként cserél zászlót a mexikói vébén: az angol Bobby Moore és a brazil Carlos Alberto (1970)
Fotó: Vintage Football Facebook-oldala
A harmincas-negyvenes, sőt az ötvenes évek elején is az akkori taktikai hadrendben általában három védőjátékos szerepelt, egy jobb-, egy bal és egy középhátvéd – közülük a középső volt általában a legfontosabb, a meghatározó, aki a kapussal együtt hátulról irányított. Aztán a hatvanas években terjedt el egy másik védőszerep, főleg a nagyon védekező beállítottságú olasz taktika, az ún. catenaccio hatására: ez lett a magyarul söprögetőnek is hívott, a kapus utáni leghátsó ember, aki előtt még ott volt egy másik, általában kőkemény védő, akit az „emberfogó” címmel illetett a magyar sportnyelv.
Minden idők egyik legnagyobb söprögetője, a német Franz Beckenbauer (fehérben) vb-győzelemre vezette az NSZK-t (1974)
Fotó: Vintage Football Facebook-oldala
A világbajnokságot nyert védők közül a söprögetőre a legjobb példa a német Franz Beckenbauer: a „Császár” egy döntőt veszített (1966-ban), egyet megnyert (1974-ben, amikor csapatkapitány ként ő volt az első futballista, aki felemelhette a mostani világbajnoki trófeát), illetve szövetségi kapitányként is világbajnok lett 1990-ben. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!