
Az apiterápiás ház belseje. Az itt zajló gyógyulások a méhek jótékony hatásának köszönhetők
Fotó: Pethő Melánia
Családi méhészmúzeumot nyitott gyergyószárhegyi háztartásában Mezei Attila. A felmenőitől örökölt méhészszakmával együtt az ehhez szükséges eszközök is rámaradtak, ezeket gyűjtötte össze és állította ki a családi ház pincelakásában. A régiségeknek számító tárgyak kiállítása csak egyike azoknak a ritkaságoknak, amivel találkozik a látogató Mezeiéknél: nemrégiben apiterápiás kezelések folytatására „rendelőt” alakítottak ki. Ez teljesen egyedi a környéken.
2017. augusztus 18., 15:422017. augusztus 18., 15:42
Azzal a kéréssel kerestük meg Mezei Attilát, mutassa be lapunknak is azt az újonnan létesített méhészmúzeumot, amiről rövid bejegyzésében értesíti ismerőseit a közösségi hálón. Ellátogattunk a szárhegyi birtokra, ahol kiderült, a Mezei méhészetben nem a mini múzeum a legnagyobb kuriózum, előbb azonban ezt vettük szemügyre.
A hátsó udvar legvégéből indította a birtok bemutatását a házgazda. Itt egy méhesház áll. A mestergerendára az 1928-as évszám van felvésve, de a ház még ennél is régebbi. „Ez az első írásos feljegyzés a családi méhészetünkről, bár a méhészkedés nálunk régebbre nyúlik vissza.
– avat be Mezei Attila. Elmondta, a ház valamikori felszereltségén nem változtattak, de a mára már elavult technológiáját nem használják, a helyiséget csak pergetéskor veszik igénybe. Na meg a szakma letűnt korára kíváncsiak előtt nyitják meg ajtaját.
A méhesház már önmagában egy kuriózum a mai ember számára, de Mezeiéknél jóval több ritkaság szemügyre vehető most már abban a minimúzeumban, amit nemrégiben alakítottak ki. „Rengeteg szerszám maradt rám apámtól, nagyapámtól, sajnáltam eldobni, mert gyermekkoromban hozzám nőttek” – mondja Attila.
Elmesélte, a régi tárgyak kiállításának ötlete egy szakmai körút során született meg benne. Egy magyarországi múzeumba látogatva fedezte fel a méhészetnek szentelt kis kiállítást, akkor döbbent rá arra, hogy az ő birtokában is van legalább annyi régi eszköz, mint a meglátogatott helyen. Családja segítségével kiállítóhelyiséggé alakították a pincelakást, a helyiséget berendezték a rendszerezett és felcímkézett eszközökkel.
Családi örökség a méhesház. Több méhészgeneráció használta
Fotó: Pethő Melánia
Bőséggel van látnivaló a családi múzeumban, és szakmai tudnivalókkal is tájékoztatja az arra kíváncsiakat a házigazda. Tovább bővítené a kelléktárat, ezért felhívással fordul mindazok felé, akik birtokolnak régi méhészeti tárgyakat, és nem használják azokat, hogy bocsássák a családi múzeum rendelkezésére. A kölcsön kapott tárgyakat a tulajdonos nevének feliratozásával szándékozza kiállítani Mezei Attila.
Régi eszközök a családi méhészmúzeumban. Bővíteni szeretnék a kelléktárat
Fotó: Pethő Melánia
A szárhegyi családi méhészeti múzeum ingyenesen látogatható, a tulajdonos kérése, hogy az érdeklődők előzetesen egyeztessenek időpontot, mivel a kis létesítménynél nincs állandó nyitvatartás. Ezügyben a 0741–534 995-ös telefonszám hívható.
Mezei Attila nem a családi múzeumra a legbüszkébb: az udvaron egy új faházikót mutat. Első látásra nem tűnik különösnek az épület, de az oldalán, hátsó részén lévő mélyedések igencsak felkeltik az ember kíváncsiságát. Főleg, hogy ezeken ki-beszállnak a méhek. Aki még nem látott ilyent, fel sem tételezi, hogy a házban tulajdonképpen kaptárak vannak kialakítva, mégpedig úgy, hogy ezekből alakul ki a belső tér bútorzata.
Nyugágy, inhaláló maszk: terápiás eszközök
Fotó: Pethő Melánia
Belépve a hangulatos kis szobába két fából készült nyugágy tűnik fel, illetve egy kis „szekrény”. Ez utóbbi mellé helyezett inhaláló maszk látványa veti fel a kérdést: mi az, amit ezen keresztül kell belélegezni? Mezei Attila azonnal megmutatja: a kis szekrény tulajdonképpen egy faburkolatba helyezett kaptár, az inhaláló szerkezet ezzel van összeköttetésben. Mégpedig azért, hogy a kaptárlevegő a lehető legintenzívebb és legtisztább formájában legyen belélegezhető.
Számos betegség kezelésére alkalmazzák, nagyon hatásosan a légzőszervi betegségekre” – világosít fel. A nyugágyakról pedig elmondta, nem pihenésre, inkább gyógyulásra szolgálnak. A két nyugágy alatt egyenként négy méhkaptár van, és tulajdonképpen a bennük lévő méhcsaládok végzik a „gyógyítást”.
Apiterápiás ház a Mezei méhészetben. A környéken az egyetlen
Fotó: Pethő Melánia
Mint Mezei Attila részletezte, a méhek biorezonanciája és a szárnyuk által keltett mikrorezgések bizonyítottan jótékony hatásúak a legyengült vagy a beteg emberi szervezetre; a nyugágyak alóli kaptárakból intenzíven áradnak a jótékony rezgések. „A beteg vagy a legyengült emberi testtel itt tulajdonképpen ugyanaz történik, mint a lemerült akkumulátorral, amikor feltöltik. Sok gyógyulás megy itt végbe” – állítja Mezei Attila. Elmondta, a méhméregterápiát is lehetne alkalmazni az apiterápiás házban, de a méhszúrással járó kezeléstípust a család tagjain kívül mindeddig még senki más nem vállalta be.
Az apiterápiás kezelések igénybevétele szintén ingyenes Mezeiéknél. Hogy miért? „Mi annyi isteni kegyelemben részsültünk életünk során, hogy most rajtunk a sor, hogy hálából visszaadjunk valamit a sok jóból” – hangzik Attila válasza.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!