
Az apiterápiás ház belseje. Az itt zajló gyógyulások a méhek jótékony hatásának köszönhetők
Fotó: Pethő Melánia
Családi méhészmúzeumot nyitott gyergyószárhegyi háztartásában Mezei Attila. A felmenőitől örökölt méhészszakmával együtt az ehhez szükséges eszközök is rámaradtak, ezeket gyűjtötte össze és állította ki a családi ház pincelakásában. A régiségeknek számító tárgyak kiállítása csak egyike azoknak a ritkaságoknak, amivel találkozik a látogató Mezeiéknél: nemrégiben apiterápiás kezelések folytatására „rendelőt” alakítottak ki. Ez teljesen egyedi a környéken.
2017. augusztus 18., 15:422017. augusztus 18., 15:42
Azzal a kéréssel kerestük meg Mezei Attilát, mutassa be lapunknak is azt az újonnan létesített méhészmúzeumot, amiről rövid bejegyzésében értesíti ismerőseit a közösségi hálón. Ellátogattunk a szárhegyi birtokra, ahol kiderült, a Mezei méhészetben nem a mini múzeum a legnagyobb kuriózum, előbb azonban ezt vettük szemügyre.
A hátsó udvar legvégéből indította a birtok bemutatását a házgazda. Itt egy méhesház áll. A mestergerendára az 1928-as évszám van felvésve, de a ház még ennél is régebbi. „Ez az első írásos feljegyzés a családi méhészetünkről, bár a méhészkedés nálunk régebbre nyúlik vissza.
– avat be Mezei Attila. Elmondta, a ház valamikori felszereltségén nem változtattak, de a mára már elavult technológiáját nem használják, a helyiséget csak pergetéskor veszik igénybe. Na meg a szakma letűnt korára kíváncsiak előtt nyitják meg ajtaját.
A méhesház már önmagában egy kuriózum a mai ember számára, de Mezeiéknél jóval több ritkaság szemügyre vehető most már abban a minimúzeumban, amit nemrégiben alakítottak ki. „Rengeteg szerszám maradt rám apámtól, nagyapámtól, sajnáltam eldobni, mert gyermekkoromban hozzám nőttek” – mondja Attila.
Elmesélte, a régi tárgyak kiállításának ötlete egy szakmai körút során született meg benne. Egy magyarországi múzeumba látogatva fedezte fel a méhészetnek szentelt kis kiállítást, akkor döbbent rá arra, hogy az ő birtokában is van legalább annyi régi eszköz, mint a meglátogatott helyen. Családja segítségével kiállítóhelyiséggé alakították a pincelakást, a helyiséget berendezték a rendszerezett és felcímkézett eszközökkel.
Családi örökség a méhesház. Több méhészgeneráció használta
Fotó: Pethő Melánia
Bőséggel van látnivaló a családi múzeumban, és szakmai tudnivalókkal is tájékoztatja az arra kíváncsiakat a házigazda. Tovább bővítené a kelléktárat, ezért felhívással fordul mindazok felé, akik birtokolnak régi méhészeti tárgyakat, és nem használják azokat, hogy bocsássák a családi múzeum rendelkezésére. A kölcsön kapott tárgyakat a tulajdonos nevének feliratozásával szándékozza kiállítani Mezei Attila.
Régi eszközök a családi méhészmúzeumban. Bővíteni szeretnék a kelléktárat
Fotó: Pethő Melánia
A szárhegyi családi méhészeti múzeum ingyenesen látogatható, a tulajdonos kérése, hogy az érdeklődők előzetesen egyeztessenek időpontot, mivel a kis létesítménynél nincs állandó nyitvatartás. Ezügyben a 0741–534 995-ös telefonszám hívható.
Mezei Attila nem a családi múzeumra a legbüszkébb: az udvaron egy új faházikót mutat. Első látásra nem tűnik különösnek az épület, de az oldalán, hátsó részén lévő mélyedések igencsak felkeltik az ember kíváncsiságát. Főleg, hogy ezeken ki-beszállnak a méhek. Aki még nem látott ilyent, fel sem tételezi, hogy a házban tulajdonképpen kaptárak vannak kialakítva, mégpedig úgy, hogy ezekből alakul ki a belső tér bútorzata.
Nyugágy, inhaláló maszk: terápiás eszközök
Fotó: Pethő Melánia
Belépve a hangulatos kis szobába két fából készült nyugágy tűnik fel, illetve egy kis „szekrény”. Ez utóbbi mellé helyezett inhaláló maszk látványa veti fel a kérdést: mi az, amit ezen keresztül kell belélegezni? Mezei Attila azonnal megmutatja: a kis szekrény tulajdonképpen egy faburkolatba helyezett kaptár, az inhaláló szerkezet ezzel van összeköttetésben. Mégpedig azért, hogy a kaptárlevegő a lehető legintenzívebb és legtisztább formájában legyen belélegezhető.
Számos betegség kezelésére alkalmazzák, nagyon hatásosan a légzőszervi betegségekre” – világosít fel. A nyugágyakról pedig elmondta, nem pihenésre, inkább gyógyulásra szolgálnak. A két nyugágy alatt egyenként négy méhkaptár van, és tulajdonképpen a bennük lévő méhcsaládok végzik a „gyógyítást”.
Apiterápiás ház a Mezei méhészetben. A környéken az egyetlen
Fotó: Pethő Melánia
Mint Mezei Attila részletezte, a méhek biorezonanciája és a szárnyuk által keltett mikrorezgések bizonyítottan jótékony hatásúak a legyengült vagy a beteg emberi szervezetre; a nyugágyak alóli kaptárakból intenzíven áradnak a jótékony rezgések. „A beteg vagy a legyengült emberi testtel itt tulajdonképpen ugyanaz történik, mint a lemerült akkumulátorral, amikor feltöltik. Sok gyógyulás megy itt végbe” – állítja Mezei Attila. Elmondta, a méhméregterápiát is lehetne alkalmazni az apiterápiás házban, de a méhszúrással járó kezeléstípust a család tagjain kívül mindeddig még senki más nem vállalta be.
Az apiterápiás kezelések igénybevétele szintén ingyenes Mezeiéknél. Hogy miért? „Mi annyi isteni kegyelemben részsültünk életünk során, hogy most rajtunk a sor, hogy hálából visszaadjunk valamit a sok jóból” – hangzik Attila válasza.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!