Színfoltok a Nyárádmente színfoltjában. Mihály Eszter és Zsolt inkább itthon kereste a boldogulást
Fotó: Boda L. Gergely
Budapestről tért haza egy természetközelibb, nyugodtabb élet reményében Nyárádszentsimonra a Mihály házaspár. Két éve itthon gyarapítják a gazdaságot, és a Magyarországon szerzett tudást itthon kamatoztatják. Példaértékű történet.
2017. július 07., 16:202017. július 07., 16:20
2017. július 10., 15:572017. július 10., 15:57
Igazi színfoltja a Nyárádmentének Nyárádszentsimon, ahol egyre több érdekes emberrel és foglalkozással találkozhat az arra „tévedő”. Ott készül a Csipán pálinka, a helységben működik a Milvus madárvédő egyesületnek a vadállat-rehabilitációs központja, és nemrég megnyílt Mihály Eszter nemezműhelye is, ahol nemcsak szemet gyönyörködtető használati tárgyakat lehet megcsodálni, hanem be is lehet kapcsolódni az alkotási folyamatba.
Mihály Eszter és Zsolt több mint egy tucat évet éltek és tanultak Budapesten, csak nyaranként jöttek haza vakációzni Erdélybe, s pihentek, alkottak Nyárádszentsimonban egy régi parasztházban, amely Zsolt édesapjáé volt. Budapesten megismerkedtek Farkas Ádám képzőművésszel, s tábort szerveztek a Magyar képzőművészeti egyetem diákjai, Farkas Ádám osztálya számára a szentsimoni háznál.
Nyaranta három hétig együtt voltak, alkottak, beszélgettek a képzőművészeti egyetem hallgatóival, sőt lehetőséget teremtettek a környékbeli gyermekeknek is, hogy megtekinthessék hogyan készülnek fából és kőből az alkotások, mi mindenre van szükség, hogy életre keljen, formát kapjon egy-egy kő vagy fadarab. A nyárádszentsimoni nyaralások, táborozások azonban véget értek, Eszter és Zsolt végleg hazaköltözött.
Családi otthonná alakították a szülőktől örökölt házat
Fotó: Boda L. Gergely
Zsolt arról mesél, természetes volt számára, hogy amikor gyerekük születik, hazajönnek, hiszen olyan természetközeli környezetben szeretnék nevelni, amelyikben ő is felnőtt. Két éve költöztek haza a szentsimoni házba, és lassan, de biztosan gyarapítják a gazdaságot, ma már szürkemarháik is vannak, kis veteményesük és saját házi tojásukat fogyasztják. „Saját magunknak dolgozunk, megtermeljük az ennivalót, a természetközeli életre törekedünk.
– mondja Zsolt, aki vadászatokat is szervez.
Az ő ötlete volt, hogy épüljön az udvaron egy nyitott műhely, amelynek padlásterében aludni lehet, benne pedig étkezni, alkotni, közösséget építeni. A MOME – Moholy Nagy Művészeti Egyetemről érkezett diákokkal és tanáraikkal együtt építették, s a pavilont, amely egy közösségi tér, most, hogy jó meleg lett, átalakították nemezműhellyé.
„Jó lesz, hogy már nem a kocsmával egybenőtt helyi kultúrotthon színpadán kell aludniuk, hanem itt az udvaron lesz számukra hely” – mondja Zsolt, s mutatja az eddigi táborlakók alkotásait. Van közöttük egy nonfiguratív alkotásokat készítő művész munkája is, de faragott portrék is, amelyeken igen jól mutatnak a nemezsapkák.
Mihály Eszter lelkesen mesél a nemezelésről, alkotásairól, Nyárádszentsimonról
Fotó: Boda L. Gergely
Közben bekapcsolódik a beszélgetésbe Eszter is, aki eddig a vizes fűben mezítláb sétálgató kisfiukkal volt elfoglalva. Szeretettel mutatja a nyitott műhelyben szépen elhelyezett nemeztárgyakat, amelyeket mind ő készített. Vannak takarók, sálak, szoknyák, fülbevalók, kismadarak és apró angyalok, bábok is. Budapesten tanult meg nemezelni, azóta is újabb és újabb technikákat sajátít el, keresi a helyét.
Készített rendelésre mellényt, de a csillagos égboltot is gyapjúba simogatta már. Lassan megtalálta itthon is azokat a helyeket, személyeket, ahonnan/akiktől beszerezheti a minőségi gyapjút, bár, mint mondja, a finom nemezalkotásokhoz merinói gyapjú kell, s azt külföldről kell rendelje, mert Erdélyben nem szereti ez a juhfajta. Egyre több vásáron vesz részt, értékesíti az alkotásait. Inkább használati tárgyakat, sálakat, karkötőket, mellényeket vásárolnak az emberek, a falvédőket, takarókat megcsodálják, de azokra nem áldoznak. Egy-egy falvédőn hosszú ideig dolgozik, sok energiát és tudást fektet bele. Igazi művészi alkotások születnek keze nyomán, így akár 400 euróra is értékeli azokat.
„Szeretem a nemez varázslatos világát, azt, hogy mennyi színt és formát lehet kihozni a gyapjúból. A természet sokszor megihlet és ötleteket ad. Budapesthez képest most nyugodt, csendes életünk van, alkotni is jól lehet itt, Nyárádszentsimonban.
A vásárokban sokan tesznek fel kérdéseket, azt tapasztalom, hogy egyre többen érdeklődnek a nemezelés iránt. Szeretnék ősztől egy alaptanfolyamot szervezni, hogy azok, akiket érdekel ez a technika, megtanulhassák, saját maguknak és talán másoknak is alkothassanak, örömöt szerezhessenek” – mondja Eszter, akinek blogja is van (http://eszternemez.blogspot.ro), ahol követni lehet, hogy milyen újabb alkotások készültek el, és hírt lehet szerezni a képzésekről, tanfolyamokról is.
Ottjártunkkor még csendes és otthonos volt a nyitott műhely és udvar, a héten már családi jóga és nemeztábor helyszíne, ahol budapesti és erdélyi családok együtt alkotnak és meditálnak, ismerkednek, barátkoznak. Természet és emberközelben.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!