
A pezsgő nálunk leginkább az ünnepi alkalmak itala
Fotó: Pixabay.com
Ha egy forró nyári napon valamilyen hideg italt fogyasztanánk, nem biztos, hogy elsőre a pezsgő jut eszünkbe. Annál is inkább, mert többnyire ünnepi alkalmakon, s főként szilveszterkor durrannak mifelénk a pezsgős dugók. De mit is kell tudni alapjáraton erről az elegáns italról?
2018. június 15., 15:522018. június 15., 15:52
Franciaország, Magyarország és Románia legjobb pezsgőit hozta el a sepsiszentgyörgyi Ádám Előd, Master of Wine jelölt egy az Udvarhely Napok keretében szervezett mesterkurzusra, hogy a tradicionális pezsgők sokszínűségével ismerkedhessenek a résztvevők. Mi a legfontosabb, ami befolyásolja egy pezsgő stílusát? – tette fel a kérdést, mire a legtöbben a szőlő fajtáját, minőségét emlegették. És igen, valóban fontos az is, de a szőlőnél, borásznál, elkészítési módszernél még fontosabb a termőhely.
mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke.
Ádám Előd szakértője a buborékos italnak
Fotó: Péter Beáta
A legolcsóbb pezsgők szén-dioxid hozzáadásával készülnek, száraz fehér borhoz cukrot és szén-dioxid adnak, s úgy palackozzák. Aki azonban kicsit jártasabb a pezsgők világában, rögtön felismeri az „ügyeskedést”, hisz láthatóan a szénsav nincs beilleszkedve a borba, kóstoláskor is jól érzékelhető ez.
Egy másik módszer, amellyel a legtöbb pezsgőt készítik, az a tartálymetódus, amikor az első erjedés után a száraz bort beleteszik a tartályba, adnak hozzá cukrot és élesztőt, majd lefödik a tartályt. Így hagyják állni három-hat hónapot, majd szűrik, palackozzák és mehet a piacra.
A legjobb pezsgők a legjobb termőhelyeken készülnek, mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke
Fotó: Péter Beáta
amelyikbe töltik, itt történik a második erjedés, amitől a szénsavat kapja az ital. „Mikor megtörtént a második erjedés, nincs vége még, mert itt történnek az izgalmas dolgok, amelyekért a palackban érlelt pezsgőket szeretem és amitől különlegesek. A második erjedés után az élesztőnek nincs több tápláléka a pezsgőben, ezért elindul egy folyamat – egy enzim megtámadja az élesztősejteket. Ez bizonyos aromákat bocsát ki, ami érződik a pezsgőben.
– magyarázta a szakértő.
A buborékok sokmindenről árulkodnak
Fotó: Pixabay.com
Azt is megtudtuk, hogy teljesen szárazra egy bort kiforrasztani majdhogynem lehetetlen. Mindig van két-három gramm cukor benne, de ez elősegíti a pezsgő komplexitását és hosszú életét is.
Minél tovább van egy pezsgő a második seprőn, annál kisebbek lesznek a buborékok és annál egységesebb az egész.
Egy forró nyári este is alkalmas lehet arra, hogy koccintsunk egy pohár pezsgővel
Fotó: Pixabay.com
A minőség megállapításához természetesen elengedhetetlen a kóstolás. „Elsősorban megkóstoljuk a bort, hogy a szánkban szétesik-e vagy sem, minden egyensúlyban van-e, a savak, a cukor, az alkohol. Ha nem ugrik ki semmi, azt mondjuk, hogy a bor rendben van. A minőség foka pedig az, hogy hány másodperc után érezzük a bort a szánkban. Nem az alkoholt, a bort. Minden, ami húsz másodperc fölött van, az komoly bor. Az öt-tíz másodperc egyszerű bor, tíz másodperc fölött középkategóriás, húsz másodperc fölöttinél beszélhetünk a minőségi borról” – magyarázta Ádám Előd, miközben az általa hozott pezsgők jellegzetességeire is kitért, hogy azokat kóstolva, még inkább érezzék a pezsgők sokszínűségét a résztvevők. Tegyünk mi is így: bontsunk meg egy palackkal és ízlelgessük az aromákat akár egy szép nyári estén is.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!