
A pezsgő nálunk leginkább az ünnepi alkalmak itala
Fotó: Pixabay.com
Ha egy forró nyári napon valamilyen hideg italt fogyasztanánk, nem biztos, hogy elsőre a pezsgő jut eszünkbe. Annál is inkább, mert többnyire ünnepi alkalmakon, s főként szilveszterkor durrannak mifelénk a pezsgős dugók. De mit is kell tudni alapjáraton erről az elegáns italról?
2018. június 15., 15:522018. június 15., 15:52
Franciaország, Magyarország és Románia legjobb pezsgőit hozta el a sepsiszentgyörgyi Ádám Előd, Master of Wine jelölt egy az Udvarhely Napok keretében szervezett mesterkurzusra, hogy a tradicionális pezsgők sokszínűségével ismerkedhessenek a résztvevők. Mi a legfontosabb, ami befolyásolja egy pezsgő stílusát? – tette fel a kérdést, mire a legtöbben a szőlő fajtáját, minőségét emlegették. És igen, valóban fontos az is, de a szőlőnél, borásznál, elkészítési módszernél még fontosabb a termőhely.
mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke.
Ádám Előd szakértője a buborékos italnak
Fotó: Péter Beáta
A legolcsóbb pezsgők szén-dioxid hozzáadásával készülnek, száraz fehér borhoz cukrot és szén-dioxid adnak, s úgy palackozzák. Aki azonban kicsit jártasabb a pezsgők világában, rögtön felismeri az „ügyeskedést”, hisz láthatóan a szénsav nincs beilleszkedve a borba, kóstoláskor is jól érzékelhető ez.
Egy másik módszer, amellyel a legtöbb pezsgőt készítik, az a tartálymetódus, amikor az első erjedés után a száraz bort beleteszik a tartályba, adnak hozzá cukrot és élesztőt, majd lefödik a tartályt. Így hagyják állni három-hat hónapot, majd szűrik, palackozzák és mehet a piacra.
A legjobb pezsgők a legjobb termőhelyeken készülnek, mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke
Fotó: Péter Beáta
amelyikbe töltik, itt történik a második erjedés, amitől a szénsavat kapja az ital. „Mikor megtörtént a második erjedés, nincs vége még, mert itt történnek az izgalmas dolgok, amelyekért a palackban érlelt pezsgőket szeretem és amitől különlegesek. A második erjedés után az élesztőnek nincs több tápláléka a pezsgőben, ezért elindul egy folyamat – egy enzim megtámadja az élesztősejteket. Ez bizonyos aromákat bocsát ki, ami érződik a pezsgőben.
– magyarázta a szakértő.
A buborékok sokmindenről árulkodnak
Fotó: Pixabay.com
Azt is megtudtuk, hogy teljesen szárazra egy bort kiforrasztani majdhogynem lehetetlen. Mindig van két-három gramm cukor benne, de ez elősegíti a pezsgő komplexitását és hosszú életét is.
Minél tovább van egy pezsgő a második seprőn, annál kisebbek lesznek a buborékok és annál egységesebb az egész.
Egy forró nyári este is alkalmas lehet arra, hogy koccintsunk egy pohár pezsgővel
Fotó: Pixabay.com
A minőség megállapításához természetesen elengedhetetlen a kóstolás. „Elsősorban megkóstoljuk a bort, hogy a szánkban szétesik-e vagy sem, minden egyensúlyban van-e, a savak, a cukor, az alkohol. Ha nem ugrik ki semmi, azt mondjuk, hogy a bor rendben van. A minőség foka pedig az, hogy hány másodperc után érezzük a bort a szánkban. Nem az alkoholt, a bort. Minden, ami húsz másodperc fölött van, az komoly bor. Az öt-tíz másodperc egyszerű bor, tíz másodperc fölött középkategóriás, húsz másodperc fölöttinél beszélhetünk a minőségi borról” – magyarázta Ádám Előd, miközben az általa hozott pezsgők jellegzetességeire is kitért, hogy azokat kóstolva, még inkább érezzék a pezsgők sokszínűségét a résztvevők. Tegyünk mi is így: bontsunk meg egy palackkal és ízlelgessük az aromákat akár egy szép nyári estén is.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!