
A pezsgő nálunk leginkább az ünnepi alkalmak itala
Fotó: Pixabay.com
Ha egy forró nyári napon valamilyen hideg italt fogyasztanánk, nem biztos, hogy elsőre a pezsgő jut eszünkbe. Annál is inkább, mert többnyire ünnepi alkalmakon, s főként szilveszterkor durrannak mifelénk a pezsgős dugók. De mit is kell tudni alapjáraton erről az elegáns italról?
2018. június 15., 15:522018. június 15., 15:52
Franciaország, Magyarország és Románia legjobb pezsgőit hozta el a sepsiszentgyörgyi Ádám Előd, Master of Wine jelölt egy az Udvarhely Napok keretében szervezett mesterkurzusra, hogy a tradicionális pezsgők sokszínűségével ismerkedhessenek a résztvevők. Mi a legfontosabb, ami befolyásolja egy pezsgő stílusát? – tette fel a kérdést, mire a legtöbben a szőlő fajtáját, minőségét emlegették. És igen, valóban fontos az is, de a szőlőnél, borásznál, elkészítési módszernél még fontosabb a termőhely.
mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke.
Ádám Előd szakértője a buborékos italnak
Fotó: Péter Beáta
A legolcsóbb pezsgők szén-dioxid hozzáadásával készülnek, száraz fehér borhoz cukrot és szén-dioxid adnak, s úgy palackozzák. Aki azonban kicsit jártasabb a pezsgők világában, rögtön felismeri az „ügyeskedést”, hisz láthatóan a szénsav nincs beilleszkedve a borba, kóstoláskor is jól érzékelhető ez.
Egy másik módszer, amellyel a legtöbb pezsgőt készítik, az a tartálymetódus, amikor az első erjedés után a száraz bort beleteszik a tartályba, adnak hozzá cukrot és élesztőt, majd lefödik a tartályt. Így hagyják állni három-hat hónapot, majd szűrik, palackozzák és mehet a piacra.
A legjobb pezsgők a legjobb termőhelyeken készülnek, mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke
Fotó: Péter Beáta
amelyikbe töltik, itt történik a második erjedés, amitől a szénsavat kapja az ital. „Mikor megtörtént a második erjedés, nincs vége még, mert itt történnek az izgalmas dolgok, amelyekért a palackban érlelt pezsgőket szeretem és amitől különlegesek. A második erjedés után az élesztőnek nincs több tápláléka a pezsgőben, ezért elindul egy folyamat – egy enzim megtámadja az élesztősejteket. Ez bizonyos aromákat bocsát ki, ami érződik a pezsgőben.
– magyarázta a szakértő.
A buborékok sokmindenről árulkodnak
Fotó: Pixabay.com
Azt is megtudtuk, hogy teljesen szárazra egy bort kiforrasztani majdhogynem lehetetlen. Mindig van két-három gramm cukor benne, de ez elősegíti a pezsgő komplexitását és hosszú életét is.
Minél tovább van egy pezsgő a második seprőn, annál kisebbek lesznek a buborékok és annál egységesebb az egész.
Egy forró nyári este is alkalmas lehet arra, hogy koccintsunk egy pohár pezsgővel
Fotó: Pixabay.com
A minőség megállapításához természetesen elengedhetetlen a kóstolás. „Elsősorban megkóstoljuk a bort, hogy a szánkban szétesik-e vagy sem, minden egyensúlyban van-e, a savak, a cukor, az alkohol. Ha nem ugrik ki semmi, azt mondjuk, hogy a bor rendben van. A minőség foka pedig az, hogy hány másodperc után érezzük a bort a szánkban. Nem az alkoholt, a bort. Minden, ami húsz másodperc fölött van, az komoly bor. Az öt-tíz másodperc egyszerű bor, tíz másodperc fölött középkategóriás, húsz másodperc fölöttinél beszélhetünk a minőségi borról” – magyarázta Ádám Előd, miközben az általa hozott pezsgők jellegzetességeire is kitért, hogy azokat kóstolva, még inkább érezzék a pezsgők sokszínűségét a résztvevők. Tegyünk mi is így: bontsunk meg egy palackkal és ízlelgessük az aromákat akár egy szép nyári estén is.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!