
Babos Attila a díjkiosztón
Fotó: Babos Attila
Első díjas lett a sepsiszentgyörgyi Babos Attila fotója a Fotogeografica 2023 – Román Nemzeti Fotószalon pályázatán a nyílt verseny Wildlife kategóriájában, de más beküldött fényképét is beválogatták a beérkezett munkák javából összeállított tárlatra. Ki és mi van van a kép mögött? – érdeklődtünk a bukaresti Nemzeti Könyvtárban megtartott díjkiosztó és tárlatmegnyitó után.
2023. október 18., 16:542023. október 18., 16:54
A most 43 éves Babos Attila gyermekkora óta közel áll a természethez és hosszabb ideje foglalkozik természetfotózással,
Mivel végzettsége és szakmája mindig is a természethez kötötte, ezen nincs miért meglepődni: miután vadgazdaként végzett a Soproni Egyetemen. pár évig dolgozott erdészként, a természetvédelmi területek gondnokságát ellátó civil egyesületnél (Vinca Minor), majd a Vadon Egyesület munkatársa volt, jelenleg a Védett Területek Országos Ügynökségénél (ANANP) tanácsadó .
Babos Attila
Fotó: Oláh-Badi Csaba
Vadászni soha nem vadászott – vallotta be érdeklődésünkre,
Ez számára azt jelenti, hogy a hazai állatvilágot fényképezi, népszerűsíti, hiszen a közvetlen környezetünkben is sok lehetőség van erre – a pályázatra is több, a megyében készült képet küldtek be – de őt elsősorban a madarak érdeklik. Ehhez saját, forgalmas utcák által közrezárt városi kertjében megépített egy madáretetőt és -itatót, ahol
Csonttollú a kerti itatónál
Fotó: Babos Attila
Másik kedvenc helye a Rétyi Nyír, itt már sokan készítettek díjnyertes fotókat, Babos Attilának is vannak elégtétellel szolgáló képkockái innen, például havas viharfelhőben szálló bíbicekről.
– mondja Babos Attila. Előre elképzeli, mit szeretne a képen látni, majd megkomponálja a környezetet és várja, hogy abba mint egy kirakósdarab, a madár vagy az állat is elfoglalja megfelelő helyét. Ez nem mindig jön össze, vagy nagyon sokat kell várni rá, de ez hozzátartozik a természetfotózáshoz, így eszébe sem jut békétlenkedni emiatt.
A Fotogeografica pályázatra augusztus 6-ig várták a képeket három kategóriában:
kulturális örökség: népi hagyományok, építmények, települések
tájkép: víz, föld, természeti jelenségek
a vadak élete természetes környezetükben (wildlife).
A díjnyertes fotó
Fotó: Babos Attila
Ezt részben Péter Leventének, a Mikes-birtok rangerének is köszönheti, de, mint minden természetfotóhoz, kellett hozzá egy szerencsés pillanat és együttállás, amelyben a fények, az alany és a kompozíció igazodik ahhoz, amit az ember előre elképzel, no és sok korábbi év tapasztalata, megszerzett tudása is.
Babos Attila mind a három meghirdetett kategóriában nevezett, a kategóriájában első díjas medvefotó mellett a mintegy 2000 fotóból készült tárlat anyagába bekerült másik két fotója is a „wildlife” kategóriából.
Bíbice a hóviharban –Moszkvában szeretik ezt a fotót
Fotó: Babos Attila
Idei statisztika még nincs, de tavaly közel tizenegyezer képet küldtek be erre a pályázatra. Ráadásul ide olyan képeket vártak, amelyeken semmilyen utólagos beavatkozást, szerkesztést nem lehetett megejteni. Ha hozzávesszük, hogy Budapesten a XXIII. Nemzetközi-Magyar Fotószalonon is látható egy természetfotója, akkor 2023 októbere bekeretezendő a naptárban, hiszen három európai fővárosban láthatók a képei.
Úgy néz ki, a közeljövőben még marad a vadak életének a meglesésénél, perspektívában lehet hogy majd a tájkép is „játszik” , illetve a hétvégén megrendezett természetfotó-konferencián a makrofotózás is felcsiholta kíváncsiságát – árulta el Babos Attila érdeklődésünkre.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!