
Babos Attila a díjkiosztón
Fotó: Babos Attila
Első díjas lett a sepsiszentgyörgyi Babos Attila fotója a Fotogeografica 2023 – Román Nemzeti Fotószalon pályázatán a nyílt verseny Wildlife kategóriájában, de más beküldött fényképét is beválogatták a beérkezett munkák javából összeállított tárlatra. Ki és mi van van a kép mögött? – érdeklődtünk a bukaresti Nemzeti Könyvtárban megtartott díjkiosztó és tárlatmegnyitó után.
2023. október 18., 16:542023. október 18., 16:54
A most 43 éves Babos Attila gyermekkora óta közel áll a természethez és hosszabb ideje foglalkozik természetfotózással,
Mivel végzettsége és szakmája mindig is a természethez kötötte, ezen nincs miért meglepődni: miután vadgazdaként végzett a Soproni Egyetemen. pár évig dolgozott erdészként, a természetvédelmi területek gondnokságát ellátó civil egyesületnél (Vinca Minor), majd a Vadon Egyesület munkatársa volt, jelenleg a Védett Területek Országos Ügynökségénél (ANANP) tanácsadó .
Babos Attila
Fotó: Oláh-Badi Csaba
Vadászni soha nem vadászott – vallotta be érdeklődésünkre,
Ez számára azt jelenti, hogy a hazai állatvilágot fényképezi, népszerűsíti, hiszen a közvetlen környezetünkben is sok lehetőség van erre – a pályázatra is több, a megyében készült képet küldtek be – de őt elsősorban a madarak érdeklik. Ehhez saját, forgalmas utcák által közrezárt városi kertjében megépített egy madáretetőt és -itatót, ahol
Csonttollú a kerti itatónál
Fotó: Babos Attila
Másik kedvenc helye a Rétyi Nyír, itt már sokan készítettek díjnyertes fotókat, Babos Attilának is vannak elégtétellel szolgáló képkockái innen, például havas viharfelhőben szálló bíbicekről.
– mondja Babos Attila. Előre elképzeli, mit szeretne a képen látni, majd megkomponálja a környezetet és várja, hogy abba mint egy kirakósdarab, a madár vagy az állat is elfoglalja megfelelő helyét. Ez nem mindig jön össze, vagy nagyon sokat kell várni rá, de ez hozzátartozik a természetfotózáshoz, így eszébe sem jut békétlenkedni emiatt.
A Fotogeografica pályázatra augusztus 6-ig várták a képeket három kategóriában:
kulturális örökség: népi hagyományok, építmények, települések
tájkép: víz, föld, természeti jelenségek
a vadak élete természetes környezetükben (wildlife).
A díjnyertes fotó
Fotó: Babos Attila
Ezt részben Péter Leventének, a Mikes-birtok rangerének is köszönheti, de, mint minden természetfotóhoz, kellett hozzá egy szerencsés pillanat és együttállás, amelyben a fények, az alany és a kompozíció igazodik ahhoz, amit az ember előre elképzel, no és sok korábbi év tapasztalata, megszerzett tudása is.
Babos Attila mind a három meghirdetett kategóriában nevezett, a kategóriájában első díjas medvefotó mellett a mintegy 2000 fotóból készült tárlat anyagába bekerült másik két fotója is a „wildlife” kategóriából.
Bíbice a hóviharban –Moszkvában szeretik ezt a fotót
Fotó: Babos Attila
Idei statisztika még nincs, de tavaly közel tizenegyezer képet küldtek be erre a pályázatra. Ráadásul ide olyan képeket vártak, amelyeken semmilyen utólagos beavatkozást, szerkesztést nem lehetett megejteni. Ha hozzávesszük, hogy Budapesten a XXIII. Nemzetközi-Magyar Fotószalonon is látható egy természetfotója, akkor 2023 októbere bekeretezendő a naptárban, hiszen három európai fővárosban láthatók a képei.
Úgy néz ki, a közeljövőben még marad a vadak életének a meglesésénél, perspektívában lehet hogy majd a tájkép is „játszik” , illetve a hétvégén megrendezett természetfotó-konferencián a makrofotózás is felcsiholta kíváncsiságát – árulta el Babos Attila érdeklődésünkre.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!