
Babos Attila a díjkiosztón
Fotó: Babos Attila
Első díjas lett a sepsiszentgyörgyi Babos Attila fotója a Fotogeografica 2023 – Román Nemzeti Fotószalon pályázatán a nyílt verseny Wildlife kategóriájában, de más beküldött fényképét is beválogatták a beérkezett munkák javából összeállított tárlatra. Ki és mi van van a kép mögött? – érdeklődtünk a bukaresti Nemzeti Könyvtárban megtartott díjkiosztó és tárlatmegnyitó után.
2023. október 18., 16:542023. október 18., 16:54
A most 43 éves Babos Attila gyermekkora óta közel áll a természethez és hosszabb ideje foglalkozik természetfotózással,
Mivel végzettsége és szakmája mindig is a természethez kötötte, ezen nincs miért meglepődni: miután vadgazdaként végzett a Soproni Egyetemen. pár évig dolgozott erdészként, a természetvédelmi területek gondnokságát ellátó civil egyesületnél (Vinca Minor), majd a Vadon Egyesület munkatársa volt, jelenleg a Védett Területek Országos Ügynökségénél (ANANP) tanácsadó .
Babos Attila
Fotó: Oláh-Badi Csaba
Vadászni soha nem vadászott – vallotta be érdeklődésünkre,
Ez számára azt jelenti, hogy a hazai állatvilágot fényképezi, népszerűsíti, hiszen a közvetlen környezetünkben is sok lehetőség van erre – a pályázatra is több, a megyében készült képet küldtek be – de őt elsősorban a madarak érdeklik. Ehhez saját, forgalmas utcák által közrezárt városi kertjében megépített egy madáretetőt és -itatót, ahol
Csonttollú a kerti itatónál
Fotó: Babos Attila
Másik kedvenc helye a Rétyi Nyír, itt már sokan készítettek díjnyertes fotókat, Babos Attilának is vannak elégtétellel szolgáló képkockái innen, például havas viharfelhőben szálló bíbicekről.
– mondja Babos Attila. Előre elképzeli, mit szeretne a képen látni, majd megkomponálja a környezetet és várja, hogy abba mint egy kirakósdarab, a madár vagy az állat is elfoglalja megfelelő helyét. Ez nem mindig jön össze, vagy nagyon sokat kell várni rá, de ez hozzátartozik a természetfotózáshoz, így eszébe sem jut békétlenkedni emiatt.
A Fotogeografica pályázatra augusztus 6-ig várták a képeket három kategóriában:
kulturális örökség: népi hagyományok, építmények, települések
tájkép: víz, föld, természeti jelenségek
a vadak élete természetes környezetükben (wildlife).
A díjnyertes fotó
Fotó: Babos Attila
Ezt részben Péter Leventének, a Mikes-birtok rangerének is köszönheti, de, mint minden természetfotóhoz, kellett hozzá egy szerencsés pillanat és együttállás, amelyben a fények, az alany és a kompozíció igazodik ahhoz, amit az ember előre elképzel, no és sok korábbi év tapasztalata, megszerzett tudása is.
Babos Attila mind a három meghirdetett kategóriában nevezett, a kategóriájában első díjas medvefotó mellett a mintegy 2000 fotóból készült tárlat anyagába bekerült másik két fotója is a „wildlife” kategóriából.
Bíbice a hóviharban –Moszkvában szeretik ezt a fotót
Fotó: Babos Attila
Idei statisztika még nincs, de tavaly közel tizenegyezer képet küldtek be erre a pályázatra. Ráadásul ide olyan képeket vártak, amelyeken semmilyen utólagos beavatkozást, szerkesztést nem lehetett megejteni. Ha hozzávesszük, hogy Budapesten a XXIII. Nemzetközi-Magyar Fotószalonon is látható egy természetfotója, akkor 2023 októbere bekeretezendő a naptárban, hiszen három európai fővárosban láthatók a képei.
Úgy néz ki, a közeljövőben még marad a vadak életének a meglesésénél, perspektívában lehet hogy majd a tájkép is „játszik” , illetve a hétvégén megrendezett természetfotó-konferencián a makrofotózás is felcsiholta kíváncsiságát – árulta el Babos Attila érdeklődésünkre.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!