
Babos Attila a díjkiosztón
Fotó: Babos Attila
Első díjas lett a sepsiszentgyörgyi Babos Attila fotója a Fotogeografica 2023 – Román Nemzeti Fotószalon pályázatán a nyílt verseny Wildlife kategóriájában, de más beküldött fényképét is beválogatták a beérkezett munkák javából összeállított tárlatra. Ki és mi van van a kép mögött? – érdeklődtünk a bukaresti Nemzeti Könyvtárban megtartott díjkiosztó és tárlatmegnyitó után.
2023. október 18., 16:542023. október 18., 16:54
A most 43 éves Babos Attila gyermekkora óta közel áll a természethez és hosszabb ideje foglalkozik természetfotózással,
Mivel végzettsége és szakmája mindig is a természethez kötötte, ezen nincs miért meglepődni: miután vadgazdaként végzett a Soproni Egyetemen. pár évig dolgozott erdészként, a természetvédelmi területek gondnokságát ellátó civil egyesületnél (Vinca Minor), majd a Vadon Egyesület munkatársa volt, jelenleg a Védett Területek Országos Ügynökségénél (ANANP) tanácsadó .
Babos Attila
Fotó: Oláh-Badi Csaba
Vadászni soha nem vadászott – vallotta be érdeklődésünkre,
Ez számára azt jelenti, hogy a hazai állatvilágot fényképezi, népszerűsíti, hiszen a közvetlen környezetünkben is sok lehetőség van erre – a pályázatra is több, a megyében készült képet küldtek be – de őt elsősorban a madarak érdeklik. Ehhez saját, forgalmas utcák által közrezárt városi kertjében megépített egy madáretetőt és -itatót, ahol
Csonttollú a kerti itatónál
Fotó: Babos Attila
Másik kedvenc helye a Rétyi Nyír, itt már sokan készítettek díjnyertes fotókat, Babos Attilának is vannak elégtétellel szolgáló képkockái innen, például havas viharfelhőben szálló bíbicekről.
– mondja Babos Attila. Előre elképzeli, mit szeretne a képen látni, majd megkomponálja a környezetet és várja, hogy abba mint egy kirakósdarab, a madár vagy az állat is elfoglalja megfelelő helyét. Ez nem mindig jön össze, vagy nagyon sokat kell várni rá, de ez hozzátartozik a természetfotózáshoz, így eszébe sem jut békétlenkedni emiatt.
A Fotogeografica pályázatra augusztus 6-ig várták a képeket három kategóriában:
kulturális örökség: népi hagyományok, építmények, települések
tájkép: víz, föld, természeti jelenségek
a vadak élete természetes környezetükben (wildlife).
A díjnyertes fotó
Fotó: Babos Attila
Ezt részben Péter Leventének, a Mikes-birtok rangerének is köszönheti, de, mint minden természetfotóhoz, kellett hozzá egy szerencsés pillanat és együttállás, amelyben a fények, az alany és a kompozíció igazodik ahhoz, amit az ember előre elképzel, no és sok korábbi év tapasztalata, megszerzett tudása is.
Babos Attila mind a három meghirdetett kategóriában nevezett, a kategóriájában első díjas medvefotó mellett a mintegy 2000 fotóból készült tárlat anyagába bekerült másik két fotója is a „wildlife” kategóriából.
Bíbice a hóviharban –Moszkvában szeretik ezt a fotót
Fotó: Babos Attila
Idei statisztika még nincs, de tavaly közel tizenegyezer képet küldtek be erre a pályázatra. Ráadásul ide olyan képeket vártak, amelyeken semmilyen utólagos beavatkozást, szerkesztést nem lehetett megejteni. Ha hozzávesszük, hogy Budapesten a XXIII. Nemzetközi-Magyar Fotószalonon is látható egy természetfotója, akkor 2023 októbere bekeretezendő a naptárban, hiszen három európai fővárosban láthatók a képei.
Úgy néz ki, a közeljövőben még marad a vadak életének a meglesésénél, perspektívában lehet hogy majd a tájkép is „játszik” , illetve a hétvégén megrendezett természetfotó-konferencián a makrofotózás is felcsiholta kíváncsiságát – árulta el Babos Attila érdeklődésünkre.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
szóljon hozzá!