
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik.”
Fotó: Veres Nándor
Férfiasabb egy férfi, ha fegyvere van? És ha már van, miként kell azt használni, tárolni, egyáltalán milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki fegyvertulajdonos legyen? A fegyvertartásról, a fegyverek tárolásáról, a fegyverhasználat négy alapvető szabályáról András Róbert lövészetoktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa mesél.
2019. március 22., 17:532019. március 22., 17:53
2019. március 26., 10:062019. március 26., 10:06
„Nemrég találkoztam egy olyan érdeklődővel, aki el szerette volna végezni a fegyver- és lőszerismeretek kurzust, mondván, hogy egy férfinak kell legyen fegyvere. Megkérdeztem miért, mi szükség van rá. Hát, hogy legyen, válaszolta. A fegyverek birtoklását, viselését, használatát, hogy ki milyen fegyver vásárlására jogosult – vadász, sportlövő vagy önvédelmi fegyver, ami lehet éles, gáz vagy gumi töltetű –, a törvény szigorúan szabályozza kategóriájuknak megfelelően. Az önvédelmi fegyvert az arra jogosult személy rejtve magánál tarthatja, és önvédelemre használhatja a törvény által megszabott keretek között, de például nem mehet vele tömegbe vagy közintézményekbe, ugyanakkor lőtéren gyakorolhat vele. A vadász vadászatra használhatja fegyverét, vagy lőtéren gyakorolhat vele, a sportlövő pedig a lőtéren használhatja a fegyverét.
A fegyver, ahogy felénk mondják, egy nyűg, de mi, a lövészetet kedvelő személyek ezt a nyűgöt szívesen elviseljük. A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel” – szögezi le indulásból András Róbert. Ma már egyre többen vásárolnak önvédelmi fegyvert, de hogy ki milyen típusúra jogosult, azt újra csak a törvény szabályozza. Vannak olyan személyek, akik jogosultak az éles önvédelmi fegyverre, ilyenek azok, akik a rendszerben dolgoznak, rendőrök, katonák, bírák. „De még így is feltevődik a kérdés, hogy minek az éles fegyver? Önvédelmi célra megfelelőbbnek tartom a gumilövedékes fegyvert. Az önvédelemnek is megvan a jogosultsága, és jó, ha tisztában vagyunk vele: azért, mert valaki az életünk kioltására nem alkalmas eszközzel támad meg, mondjuk egy üres műanyag palackkal fejbe akar ütni, vagy mert sérteget, nem lehet rálőni. Sokszor látjuk a hírekben, hogy összekoccan két autó, és ugranak ki a fegyverrel, de erre nem ez a megoldás” – jegyzi meg.
Amennyiben valaki fegyvertulajdonossá szeretne válni, amellett, hogy beszerzi a szükséges dokumentációt, egy fegyver- és lőszerismereti tanfolyamot is el kell végeznie. Ugyanakkor meg kell okolni, hogy miért szeretne fegyvert vásárolni, és ha kérése megalapozott, megkaphatja a vásárlási engedélyt. Amint megvásárolta a fegyvert, három napon belül be kell jegyeztetnie a rendőrségen, és ettől kezdve használhatja. A fegyverek otthoni tárolására, illetve szállítására is szigorú szabályok vonatkoznak.
András Róbert rendszeresen jár lövészeti versenyekre, képzésekre
Fotó: Veres Nándor
„A fegyvert egy erre a célra gyártott táskában vagy dobozban szállítjuk, javasolt, hogy ez legyen zárható. Ugyanakkor fegyverzárat használunk a biztonságos szállítás érdekében, zárdugattyús fegyvereknél például a zárdugattyút kivesszük. Egyébként, mielőtt a hatóságok megadnák rá az engedélyt, az igénylő lakásán azt is leellenőrzik, hogyan tárolja majd a fegyvert. Ez ugyanis egy rejtett, beépített fémszekrényben kell legyen. Nem úgy van, hogy belépünk a házba, és a fegyver ott van az előszobában, hogy mindenki jól lássa” – fűzi hozzá.
„Ismerni kell a viseléssel kapcsolatos törvényeket, a szankciókat, de meg kell tanulni a fegyver működését, összetételét is. Van lőszerismeret, ballisztika, elsősegélynyújtás, majd következik a gyakorlat szárazon, később élesben is, azaz lőtéren” – válaszolja András Róbert a fegyver- és lőszerismereti tanfolyam mikéntjét firtató kérdésemre. Tőle tudom meg egyébként, hogy négy nagyon fontos alapszabálya van annak, hogy hogyan használjuk biztonságosan a fegyvert.
A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel – mondja a csíkszeredai lövészetoktató
Fotó: Veres Nándor
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik. Az ujjunkat nem tesszük az elsütőbillentyűre, csak amikor lőni akarunk, és meggyőződtünk róla, hogy lőhetünk. A fegyvert mindig lőirányba tartjuk. A lövés előtt mindig meggyőződünk, hogy a cél lőhető, vagyis, hogy senkit és semmit nem veszélyeztetünk, azaz nem lesz átlövés vagy a visszapattanó, esetleg félrepattanó lövedék nem veszélyeztet senkit. Minden lövedékről, ami kimegy, felel a fegyvert használó személy. Ez olyan, mint a tízparancsolat, vagy még fontosabb” – szögezi le a lövészetoktató.
Csíkszeredában és környékén – jegyzi meg András Róbert – a legnagyobb arányban a vadászok rendelkeznek fegyverrel. „Régen az üzletemberek között presztízskérdés volt egy önvédelmi fegyver birtoklása, még akkor is, ha az illető nem használta. Most jön az új generáció, aki érdeklődik, de ők még mintha nem mérnék fel, hogy a fegyvertartásnak komoly szabályai vannak. Ugyanakkor szép számban vannak olyanok is, akik már lemondanak a fegyvertartásról, mert nem szükséges. Milyen veszélyre kell önvédelmi fegyver?
Van, aki azt mondja, jó, ha van otthon. Sokszor hallok olyat, hogy az erdőt járják, bicikliznek, és a kutyák miatt nem gázspray-t vagy sokkolót használnak, hanem gumilövedékes önvédelmi fegyverrel indulnak útnak” – magyarázza.
András Róbert, lövészet oktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa
Fotó: Veres Nándor
A fegyvert pedig nem elég csak birtokolni, hanem karban is kell tartani – derül ki András Róbert szavaiból. Ha nem használják gyakran, időnként nem árt ellenőrizni. Van olyan fegyver, ami nagyon igényli a pucolást, van, ami kevésbé. „Fegyvert lehet birtokolni mint munkaeszközt, mint önvédelmi eszközt, mint sporteszközt, de mindegyik esetben nagyon fontosnak tartom a biztonsági szabályok betartását, a fegyverrel való gyakorlást, edzést. Lövészeti versenyek, képzések végén a kiértékeléskor szokták mondani, jó gyakorlatot zártunk, ha mindenki sérülésmentesen megy haza. Ha megfelelő alázattal kezeljük a fegyvert, és betartjuk a szabályokat, akkor elkerülhetjük a balesetet, ami a fegyverek esetében legtöbbször sajnos végzetes” – mondja a lövészetoktató.
Rendőrségi adatok a fegyvertartókról
Jelentősen megnőtt tíz esztendő alatt a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők és a bejegyzett fegyverek száma Hargita megyében – derül ki a Székelyhon portál egy 2016-os cikkéből. Amíg 2006-ban 1232 magánszemélynél 1746 fegyvert tartottak számon, tíz évvel később 1940 személy 4911 fegyverrel rendelkezett. Akkor a bejegyzett éles lőszerrel ellátott fegyverek száma 3051, az önvédelmi fegyvereké pedig 1860 volt.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. március 22-én.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
szóljon hozzá!