
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik.”
Fotó: Veres Nándor
Férfiasabb egy férfi, ha fegyvere van? És ha már van, miként kell azt használni, tárolni, egyáltalán milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki fegyvertulajdonos legyen? A fegyvertartásról, a fegyverek tárolásáról, a fegyverhasználat négy alapvető szabályáról András Róbert lövészetoktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa mesél.
2019. március 22., 17:532019. március 22., 17:53
2019. március 26., 10:062019. március 26., 10:06
„Nemrég találkoztam egy olyan érdeklődővel, aki el szerette volna végezni a fegyver- és lőszerismeretek kurzust, mondván, hogy egy férfinak kell legyen fegyvere. Megkérdeztem miért, mi szükség van rá. Hát, hogy legyen, válaszolta. A fegyverek birtoklását, viselését, használatát, hogy ki milyen fegyver vásárlására jogosult – vadász, sportlövő vagy önvédelmi fegyver, ami lehet éles, gáz vagy gumi töltetű –, a törvény szigorúan szabályozza kategóriájuknak megfelelően. Az önvédelmi fegyvert az arra jogosult személy rejtve magánál tarthatja, és önvédelemre használhatja a törvény által megszabott keretek között, de például nem mehet vele tömegbe vagy közintézményekbe, ugyanakkor lőtéren gyakorolhat vele. A vadász vadászatra használhatja fegyverét, vagy lőtéren gyakorolhat vele, a sportlövő pedig a lőtéren használhatja a fegyverét.
A fegyver, ahogy felénk mondják, egy nyűg, de mi, a lövészetet kedvelő személyek ezt a nyűgöt szívesen elviseljük. A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel” – szögezi le indulásból András Róbert. Ma már egyre többen vásárolnak önvédelmi fegyvert, de hogy ki milyen típusúra jogosult, azt újra csak a törvény szabályozza. Vannak olyan személyek, akik jogosultak az éles önvédelmi fegyverre, ilyenek azok, akik a rendszerben dolgoznak, rendőrök, katonák, bírák. „De még így is feltevődik a kérdés, hogy minek az éles fegyver? Önvédelmi célra megfelelőbbnek tartom a gumilövedékes fegyvert. Az önvédelemnek is megvan a jogosultsága, és jó, ha tisztában vagyunk vele: azért, mert valaki az életünk kioltására nem alkalmas eszközzel támad meg, mondjuk egy üres műanyag palackkal fejbe akar ütni, vagy mert sérteget, nem lehet rálőni. Sokszor látjuk a hírekben, hogy összekoccan két autó, és ugranak ki a fegyverrel, de erre nem ez a megoldás” – jegyzi meg.
Amennyiben valaki fegyvertulajdonossá szeretne válni, amellett, hogy beszerzi a szükséges dokumentációt, egy fegyver- és lőszerismereti tanfolyamot is el kell végeznie. Ugyanakkor meg kell okolni, hogy miért szeretne fegyvert vásárolni, és ha kérése megalapozott, megkaphatja a vásárlási engedélyt. Amint megvásárolta a fegyvert, három napon belül be kell jegyeztetnie a rendőrségen, és ettől kezdve használhatja. A fegyverek otthoni tárolására, illetve szállítására is szigorú szabályok vonatkoznak.
András Róbert rendszeresen jár lövészeti versenyekre, képzésekre
Fotó: Veres Nándor
„A fegyvert egy erre a célra gyártott táskában vagy dobozban szállítjuk, javasolt, hogy ez legyen zárható. Ugyanakkor fegyverzárat használunk a biztonságos szállítás érdekében, zárdugattyús fegyvereknél például a zárdugattyút kivesszük. Egyébként, mielőtt a hatóságok megadnák rá az engedélyt, az igénylő lakásán azt is leellenőrzik, hogyan tárolja majd a fegyvert. Ez ugyanis egy rejtett, beépített fémszekrényben kell legyen. Nem úgy van, hogy belépünk a házba, és a fegyver ott van az előszobában, hogy mindenki jól lássa” – fűzi hozzá.
„Ismerni kell a viseléssel kapcsolatos törvényeket, a szankciókat, de meg kell tanulni a fegyver működését, összetételét is. Van lőszerismeret, ballisztika, elsősegélynyújtás, majd következik a gyakorlat szárazon, később élesben is, azaz lőtéren” – válaszolja András Róbert a fegyver- és lőszerismereti tanfolyam mikéntjét firtató kérdésemre. Tőle tudom meg egyébként, hogy négy nagyon fontos alapszabálya van annak, hogy hogyan használjuk biztonságosan a fegyvert.
A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel – mondja a csíkszeredai lövészetoktató
Fotó: Veres Nándor
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik. Az ujjunkat nem tesszük az elsütőbillentyűre, csak amikor lőni akarunk, és meggyőződtünk róla, hogy lőhetünk. A fegyvert mindig lőirányba tartjuk. A lövés előtt mindig meggyőződünk, hogy a cél lőhető, vagyis, hogy senkit és semmit nem veszélyeztetünk, azaz nem lesz átlövés vagy a visszapattanó, esetleg félrepattanó lövedék nem veszélyeztet senkit. Minden lövedékről, ami kimegy, felel a fegyvert használó személy. Ez olyan, mint a tízparancsolat, vagy még fontosabb” – szögezi le a lövészetoktató.
Csíkszeredában és környékén – jegyzi meg András Róbert – a legnagyobb arányban a vadászok rendelkeznek fegyverrel. „Régen az üzletemberek között presztízskérdés volt egy önvédelmi fegyver birtoklása, még akkor is, ha az illető nem használta. Most jön az új generáció, aki érdeklődik, de ők még mintha nem mérnék fel, hogy a fegyvertartásnak komoly szabályai vannak. Ugyanakkor szép számban vannak olyanok is, akik már lemondanak a fegyvertartásról, mert nem szükséges. Milyen veszélyre kell önvédelmi fegyver?
Van, aki azt mondja, jó, ha van otthon. Sokszor hallok olyat, hogy az erdőt járják, bicikliznek, és a kutyák miatt nem gázspray-t vagy sokkolót használnak, hanem gumilövedékes önvédelmi fegyverrel indulnak útnak” – magyarázza.
András Róbert, lövészet oktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa
Fotó: Veres Nándor
A fegyvert pedig nem elég csak birtokolni, hanem karban is kell tartani – derül ki András Róbert szavaiból. Ha nem használják gyakran, időnként nem árt ellenőrizni. Van olyan fegyver, ami nagyon igényli a pucolást, van, ami kevésbé. „Fegyvert lehet birtokolni mint munkaeszközt, mint önvédelmi eszközt, mint sporteszközt, de mindegyik esetben nagyon fontosnak tartom a biztonsági szabályok betartását, a fegyverrel való gyakorlást, edzést. Lövészeti versenyek, képzések végén a kiértékeléskor szokták mondani, jó gyakorlatot zártunk, ha mindenki sérülésmentesen megy haza. Ha megfelelő alázattal kezeljük a fegyvert, és betartjuk a szabályokat, akkor elkerülhetjük a balesetet, ami a fegyverek esetében legtöbbször sajnos végzetes” – mondja a lövészetoktató.
Rendőrségi adatok a fegyvertartókról
Jelentősen megnőtt tíz esztendő alatt a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők és a bejegyzett fegyverek száma Hargita megyében – derül ki a Székelyhon portál egy 2016-os cikkéből. Amíg 2006-ban 1232 magánszemélynél 1746 fegyvert tartottak számon, tíz évvel később 1940 személy 4911 fegyverrel rendelkezett. Akkor a bejegyzett éles lőszerrel ellátott fegyverek száma 3051, az önvédelmi fegyvereké pedig 1860 volt.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. március 22-én.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
szóljon hozzá!