
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik.”
Fotó: Veres Nándor
Férfiasabb egy férfi, ha fegyvere van? És ha már van, miként kell azt használni, tárolni, egyáltalán milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki fegyvertulajdonos legyen? A fegyvertartásról, a fegyverek tárolásáról, a fegyverhasználat négy alapvető szabályáról András Róbert lövészetoktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa mesél.
2019. március 22., 17:532019. március 22., 17:53
2019. március 26., 10:062019. március 26., 10:06
„Nemrég találkoztam egy olyan érdeklődővel, aki el szerette volna végezni a fegyver- és lőszerismeretek kurzust, mondván, hogy egy férfinak kell legyen fegyvere. Megkérdeztem miért, mi szükség van rá. Hát, hogy legyen, válaszolta. A fegyverek birtoklását, viselését, használatát, hogy ki milyen fegyver vásárlására jogosult – vadász, sportlövő vagy önvédelmi fegyver, ami lehet éles, gáz vagy gumi töltetű –, a törvény szigorúan szabályozza kategóriájuknak megfelelően. Az önvédelmi fegyvert az arra jogosult személy rejtve magánál tarthatja, és önvédelemre használhatja a törvény által megszabott keretek között, de például nem mehet vele tömegbe vagy közintézményekbe, ugyanakkor lőtéren gyakorolhat vele. A vadász vadászatra használhatja fegyverét, vagy lőtéren gyakorolhat vele, a sportlövő pedig a lőtéren használhatja a fegyverét.
A fegyver, ahogy felénk mondják, egy nyűg, de mi, a lövészetet kedvelő személyek ezt a nyűgöt szívesen elviseljük. A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel” – szögezi le indulásból András Róbert. Ma már egyre többen vásárolnak önvédelmi fegyvert, de hogy ki milyen típusúra jogosult, azt újra csak a törvény szabályozza. Vannak olyan személyek, akik jogosultak az éles önvédelmi fegyverre, ilyenek azok, akik a rendszerben dolgoznak, rendőrök, katonák, bírák. „De még így is feltevődik a kérdés, hogy minek az éles fegyver? Önvédelmi célra megfelelőbbnek tartom a gumilövedékes fegyvert. Az önvédelemnek is megvan a jogosultsága, és jó, ha tisztában vagyunk vele: azért, mert valaki az életünk kioltására nem alkalmas eszközzel támad meg, mondjuk egy üres műanyag palackkal fejbe akar ütni, vagy mert sérteget, nem lehet rálőni. Sokszor látjuk a hírekben, hogy összekoccan két autó, és ugranak ki a fegyverrel, de erre nem ez a megoldás” – jegyzi meg.
Amennyiben valaki fegyvertulajdonossá szeretne válni, amellett, hogy beszerzi a szükséges dokumentációt, egy fegyver- és lőszerismereti tanfolyamot is el kell végeznie. Ugyanakkor meg kell okolni, hogy miért szeretne fegyvert vásárolni, és ha kérése megalapozott, megkaphatja a vásárlási engedélyt. Amint megvásárolta a fegyvert, három napon belül be kell jegyeztetnie a rendőrségen, és ettől kezdve használhatja. A fegyverek otthoni tárolására, illetve szállítására is szigorú szabályok vonatkoznak.
András Róbert rendszeresen jár lövészeti versenyekre, képzésekre
Fotó: Veres Nándor
„A fegyvert egy erre a célra gyártott táskában vagy dobozban szállítjuk, javasolt, hogy ez legyen zárható. Ugyanakkor fegyverzárat használunk a biztonságos szállítás érdekében, zárdugattyús fegyvereknél például a zárdugattyút kivesszük. Egyébként, mielőtt a hatóságok megadnák rá az engedélyt, az igénylő lakásán azt is leellenőrzik, hogyan tárolja majd a fegyvert. Ez ugyanis egy rejtett, beépített fémszekrényben kell legyen. Nem úgy van, hogy belépünk a házba, és a fegyver ott van az előszobában, hogy mindenki jól lássa” – fűzi hozzá.
„Ismerni kell a viseléssel kapcsolatos törvényeket, a szankciókat, de meg kell tanulni a fegyver működését, összetételét is. Van lőszerismeret, ballisztika, elsősegélynyújtás, majd következik a gyakorlat szárazon, később élesben is, azaz lőtéren” – válaszolja András Róbert a fegyver- és lőszerismereti tanfolyam mikéntjét firtató kérdésemre. Tőle tudom meg egyébként, hogy négy nagyon fontos alapszabálya van annak, hogy hogyan használjuk biztonságosan a fegyvert.
A fegyvertartás nagy felelősségtudatot igényel – mondja a csíkszeredai lövészetoktató
Fotó: Veres Nándor
„Mindig úgy kell kezelni, mintha töltve lenne, mondják is a nagy öregek, hogy töltetlen fegyver nem létezik. Az ujjunkat nem tesszük az elsütőbillentyűre, csak amikor lőni akarunk, és meggyőződtünk róla, hogy lőhetünk. A fegyvert mindig lőirányba tartjuk. A lövés előtt mindig meggyőződünk, hogy a cél lőhető, vagyis, hogy senkit és semmit nem veszélyeztetünk, azaz nem lesz átlövés vagy a visszapattanó, esetleg félrepattanó lövedék nem veszélyeztet senkit. Minden lövedékről, ami kimegy, felel a fegyvert használó személy. Ez olyan, mint a tízparancsolat, vagy még fontosabb” – szögezi le a lövészetoktató.
Csíkszeredában és környékén – jegyzi meg András Róbert – a legnagyobb arányban a vadászok rendelkeznek fegyverrel. „Régen az üzletemberek között presztízskérdés volt egy önvédelmi fegyver birtoklása, még akkor is, ha az illető nem használta. Most jön az új generáció, aki érdeklődik, de ők még mintha nem mérnék fel, hogy a fegyvertartásnak komoly szabályai vannak. Ugyanakkor szép számban vannak olyanok is, akik már lemondanak a fegyvertartásról, mert nem szükséges. Milyen veszélyre kell önvédelmi fegyver?
Van, aki azt mondja, jó, ha van otthon. Sokszor hallok olyat, hogy az erdőt járják, bicikliznek, és a kutyák miatt nem gázspray-t vagy sokkolót használnak, hanem gumilövedékes önvédelmi fegyverrel indulnak útnak” – magyarázza.
András Róbert, lövészet oktató, egy csíkszeredai őrző-védő vállalkozás tulajdonosa
Fotó: Veres Nándor
A fegyvert pedig nem elég csak birtokolni, hanem karban is kell tartani – derül ki András Róbert szavaiból. Ha nem használják gyakran, időnként nem árt ellenőrizni. Van olyan fegyver, ami nagyon igényli a pucolást, van, ami kevésbé. „Fegyvert lehet birtokolni mint munkaeszközt, mint önvédelmi eszközt, mint sporteszközt, de mindegyik esetben nagyon fontosnak tartom a biztonsági szabályok betartását, a fegyverrel való gyakorlást, edzést. Lövészeti versenyek, képzések végén a kiértékeléskor szokták mondani, jó gyakorlatot zártunk, ha mindenki sérülésmentesen megy haza. Ha megfelelő alázattal kezeljük a fegyvert, és betartjuk a szabályokat, akkor elkerülhetjük a balesetet, ami a fegyverek esetében legtöbbször sajnos végzetes” – mondja a lövészetoktató.
Rendőrségi adatok a fegyvertartókról
Jelentősen megnőtt tíz esztendő alatt a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők és a bejegyzett fegyverek száma Hargita megyében – derül ki a Székelyhon portál egy 2016-os cikkéből. Amíg 2006-ban 1232 magánszemélynél 1746 fegyvert tartottak számon, tíz évvel később 1940 személy 4911 fegyverrel rendelkezett. Akkor a bejegyzett éles lőszerrel ellátott fegyverek száma 3051, az önvédelmi fegyvereké pedig 1860 volt.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. március 22-én.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!