Hirdetés
Hirdetés

A Facebook árnyoldalai, avagy jöttem, láttam, posztoltam

Nem reális a kép. Az sem mindig boldog, akinek mindig mosolygós kepei vannak a Facebookon •  Fotó: Pixabay.com

Nem reális a kép. Az sem mindig boldog, akinek mindig mosolygós kepei vannak a Facebookon

Fotó: Pixabay.com

Nagyanyáink tinédzser korukban attól tartottak, nehogy lemaradjanak a legfrissebb pletykákról, ezzel szemben a mai tinik (és nemcsak) attól szoronganak, nehogy lemaradjanak az online közösségi oldalak legfrissebb történéseiről, mert úgy érzik, ha lemaradnak, kimaradnak. A két kor között az a hatalmas különbség, hogy míg nagyszüleink korában ki kellett mozdulni a házból, szóba kellett állniuk másokkal, személyesen kellett elbeszélgetniük az emberekkel, hogy értesülhessenek a jó pletykákról, addig ma erre már nincs szükség, a szorongóbb, introvertáltabb emberek számára is elérhető a világ a saját szobájuk magányából. Szigyártó Adrienn marosvásárhelyi pár- és családterapeutával beszélgettünk a FOMO-jelenségről, amely a „fear of missing out” angol kifejezés rövidítése, és napjaink elterjedt kényszerbetegségét fedi.

Hajnal Csilla

2017. július 20., 15:312017. július 20., 15:31

2017. július 20., 15:462017. július 20., 15:46

Ha mindig azt látja a fiatal, hogy mások milyen jól élnek, milyen jól szórakoznak, milyen sok helyen jártak már, mosolygósak, csinosak, másoknak jóképű pasijuk van, akkor ez az amúgy is alacsony önértékelésére negatív hatással van. Azt érzi, hogy mindenkinek jobb, mint neki. De ez nem reális kép, hiszen az sem mindig boldog, akinek mindig mosolygós kepei vannak a Facebookon – magyarázza Szigyártó Adrienn pár- és családterapeuta. „A fear of missing out” jelenség egyfajta szorongás, a kényszeres zavarok közé sorolható, mikor az egyén úgy érzi, hogy ha nincs folytonos kapcsolata a külvilággal, amelyet napjainkban a szociális hálón való jelenlét jelentene, akkor lemarad valamiről, kimarad az életből.

Idézet
Az embernek alapvető szükséglete az, hogy kapcsolatban legyen, szociális lény lévén, de egy kapcsolatot nem csak megteremteni kell, hanem fenn is kell tartani, ápolni kell. Nem tudunk ötszázat fenntartani, még akkor sem, ha napjainkban egy klikkel teremtjük őket. A szociális életet ma már több síkon éljük, szükségesek a személyes, négyszemközti kapcsolatok, ahhoz, hogy valóban megismerhető legyen a szociális lét”

– mondja a terapeuta.

Mi tehet a szülő?

Eltiltani nem szabad a fiatalokat, csak felhívni a figyelmüket arra, hogy az élet az a négy falon kívül zajlik, a Facebookon való jelenlét csak velejárója, nem helyettesítheti azt – mondja a pár- és családterapeuta. „Az hogy valaki internetfüggő, az azt feltételezi, hogy egy űrt próbál betölteni az életében, függő személyiség, amire a számítógép csak ürügy, ha elveszi a szülő, megtiltja, de helyette nem ad mást, nem próbálja az űrt mással betölteni, akkor máshoz fog nyúlni a gyerek” – hangsúlyozza Szigyártó Adrienn.

Ha mindig azt látjuk, mások milyen jól élnek, milyen jól szórakoznak, milyen sok helyen jártak már, rosszat tehet az önértékelésünknek •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ha mindig azt látjuk, mások milyen jól élnek, milyen jól szórakoznak, milyen sok helyen jártak már, rosszat tehet az önértékelésünknek

Fotó: Pixabay.com

Jogosan merült fel tehát a kérdésünk: mit adhat a szülő ilyenkor helyette?

Az internetfüggők a kapcsolataikban lévő űrt próbálják ellensúlyozni, a szülő minőségi idővel, amelyet a gyerekkel tölt, azaz a jelenlétével tudná ezt kompenzálni.

Persze, nem úgy, hogy közben a telefonját lesi ő is. Sok esetben azoknak a szülőknek a gyerekében alakul ki ez, akik maguk is sokszor „helytelen” módon használják a telefonjukat, a közösségi oldalakat, például egy családi vacsora közben.

Nem elvenni kell, hanem megszabni az idejét

A keretek, szabályok nagyon fontosak ezekben a családokban. Fontos, hogy tudjuk, mit csinál a gyerekünk, kikkel van együtt, meg van neki szabva, hogy mikor mehet el, meddig maradhat, hogy feladatai vannak a ház körül.Ez nem azt jelenti, hogy zsarnok szülők vagyunk, hanem pont azt, hogy biztonságos, élhető légkört teremtünk a gyerekünknek, és persze ez fordítva is érvényes. Elérhetőnek kell lennie a szülőnek, és ami talán a legfontosabb, ne csak fizikailag, hanem érzelmileg is elérhetőnek.

Ha a gyerek azt tapasztalja, az első hét évben, hogy mellette álltunk, megértettük, elfogadtuk, támogattuk, akkor abban a kritikus időszakban, amikor a szülő hatásköre már nem olyan nagy, és a barátok veszik át a helyüket, akkor is fog merni a szülőhöz fordulni fontos kérdésekben.

Nem fog elmesélni mindent, nem is kell. A szülőnek szülő szerepben kell maradnia, nem lehet a gyereke barátja – figyelmeztet a szakember.

Hirdetés

A gyerek csak a tünete a családi „betegségnek”, diszfunkciónak. A pár- és családterapeuta arra is kitért, hogy a családra, mint egészre kell tekinteni, nem elég csak a gyerek kényszerbetegségét „kezelni”.

A lájkgyűjtés a lényeg •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A lájkgyűjtés a lényeg

Fotó: Pixabay.com

„A gyerek érzelmileg rá van hangolódva a szüleire, kisgyerekként az életbemaradáshoz fontos számára az, hogy a szülei mellette legyenek. Például, ha a szülők közt konfliktus van, a gyerek próbálja megoldani, nem kéri őt erre senki (nyíltan semmiképp nem), de teszi ő ezt magától a túlélésért, azokkal a gyerekes eszközeivel, amelyek a rendelkezésére állnak, például megbetegszik.
Míg a szülők az ő betegségével vannak elfoglalva addig sem kell a saját konfliktusaikat megoldják,
elterelődik a figyelem az amúgy is kényes témáról, mert a gyerekért ugye mindent megteszünk, és elindul a körforgás. Ezért hangsúlyoztam,

a gyerek csak a tünet, a betegség a családé,

jelzés értékű mindenképp, de kevés, ha csak a gyerekkel foglalkozunk, és nem tekintünk a családra, mint egészre”.

Kérdésünkre, hogy ki lehet-e egyáltalán ebből a fajta kényszerbetegségből gyógyulni, le „lehet-e jönni” az online világból a való világba, ahol a like-ok helyett mosollyal viszonozzuk egymás kedvességét, és az állandó kényszerlájkolások, pinnelések, megbökések, taggelések és becsekkolások helyett személyes beszélgetések részesei lehetünk, megnyugtató választ kaptunk.
Soha nem késő – mondja Szigyártó Adrienn.

A nyaralás a fontosabb vagy az ott készült szelfi? •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A nyaralás a fontosabb vagy az ott készült szelfi?

Fotó: Pixabay.com

„Első lépésként fel kell ismerni, hogy a gyerekünknek valamilyen gondja van (sok szülő betudja annak, hogy változott a világ, ilyenek a mai fiatalok), utána szembe kell nézni azzal, hogy nekünk szülőnek is vannak gondjaink, amelyek valószínű, rossz hatással vannak a gyerekre, és amennyiben ezt nem tudjuk orvosolni, szakemberhez kell fordulni vele. Ami nem egyszerű dolog, mert munkát igényel, de az egészséges kapcsolatok maguk munkát igényelnek, tehát nem szabadna ez eltántorítson senkit, ha tényleg segíteni akarunk. A gyerek még lehet, nem tudja, hogy az életet élni kell, nem nézni, és akkor marad ki belőle, ha nem megy ki a házból” – magyarázza a szakember.

A kommunikáció több mint szavak együttese, a meta része nem látható, ha nem személyesen történik a beszélgetés, az emotikonok pedig nem tudják ezt pótolni,

és lényeges információ vesztődik el, torzul és biztosan nem úgy ér célba, ahogy szerettük volna.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés