Hirdetés
Hirdetés

A boldogság lángossal jár: Szücs József története

Egy régi álma vált valóra a korábbi katonának •  Fotó: Veres Nándor

Egy régi álma vált valóra a korábbi katonának

Fotó: Veres Nándor

Hosszasan nézegetjük a kínálatot a Szücs–Póra házaspár műhelyében: nem könnyű eldönteni, milyen tölteléket kérjünk. A konyhán nagy szakértelemmel készíti a megrendelt lángosokat Szücs József, látszik rajta, szereti, amit csinál, felesége közben újabb rendeléseket vesz fel. De miért is döntött úgy a budapesti férfi, hogy Székelyföldet, Csíkszeredát választja otthonául? Erről beszélgettünk – egy lángos mellett.

Péter Beáta

2020. július 23., 18:122020. július 23., 18:12

Szücs József és Póra Mónika néhány hónapja nyitották meg a családi vállalkozásukat Csíkszeredában, s noha a koronavírus-járvány valamelyest az ő számításaikat is áthúzta, nem panaszkodnak. A család együtt van, dolgoznak, József hangsúlyozza, úgy érzi, megtalálta, amit mindig is keresett. Amiután elkészültek a lángosok, leülünk, hogy elmesélje az élete történetét, és azt, hogy hogyan kötötték össze az életüket Mónikával. Közben kölcsönösen élcelődnek egymással, ahogyan az olyan emberek, akik bíznak a másikban, és szeretik egymást. 

Szücs József 1972-ben született Budapesten, gyermekkorát itt és Gyálon töltötte.

Hirdetés
Idézet
„Két évet a szüleimmel éltem, majd az öcsémmel bekerültünk egy árvaház jellegű intézetbe, mert édesanyánk nem tartott igényt ránk.

Körülbelül egy évbe telt, mire apukám megtalált, ő aztán magához vett. Neki akkor már volt egy másik házassága, ott gyerek nem volt, és akkor elkezdődött a kalandos gyerekkorunk. Eléggé bonyolult volt az életünk, annak idején nem voltam egy jó gyerek, hányattatott gyerekkorom volt, hol itt voltam, hol ott voltam, de próbáltam mindig helyt állni az életben, másképpen nem is ment volna. Az általános iskolát Gyálon végeztem, utána bekerültem a Gundel Károly vendéglátóipari iskolába 1987-től ’90-ig, ott elvégeztem a felszolgáló szakot. Több helyen is dolgoztam közben a vendéglátásban, utána elfordultam tőle, elmentem inkább katonának, mert ’91-ben elvittek katonának, és az megtetszett nekem.”

Tizenkét évig volt hivatásos katona, elvégezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, majd később a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A katonaságnál mint szakács, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán több mint 3500 főre főzött. „Az egy komoly dolog volt az életemben. Évről évre mentem egyre feljebb a létrán, évente, kétévente volt egy-egy előléptetés, csillag, ahogy ennek rendje volt. Külszolgálatra is volt ideiglenes felkészítésem, mehettem volna Pristinába, de az valamiért kimaradt az életemből. Közben egy hónapig házas voltam, született egy fiam, aki most már felnőtt, unokám is van, elmúlt egyéves” – mondja mosolyogva, büszkén.

Mónika és József. Együtt jóban-rosszban •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Mónika és József. Együtt jóban-rosszban

Fotó: Veres Nándor

Mint meséli, 2005-ben az öccsével indítottak egy cukrászipari termeléssel kapcsolatos céget, több mint húsz alkalmazottjuk volt, köztük erdélyiek is. Mónika, aki gyimesi születésű, szintén jelentkezett, és szerelem volt első látásra. József 2006-ban járt először Székelyföldön, ez a látogatás mindkettejük számára emlékezetes maradt.

„Mónika ott dolgozott nálunk, és akkor még az a pecsételős rendszer volt, hogy háromhónaponként haza kellett jönnie pecsételtetni. Mondtam neki, hogy szeretném, ha összeköltöznénk, mert beleszerettem. Ő mondta, hogy most hazajön pecsételtetni, de vissza fog jönni hozzám. Ez 2006 december elején volt, hazajött, és én

Idézet
telefonáltam, hogy küldtem neki valamit a busszal Mikulásra, és legyen szíves jöjjön be érte Gyimesből. Vettem egy jegygyűrűt, és én szálltam le a buszról, hogy átadjam. Ott megkértem a kezét.

Hazavitt az anyjáékhoz Gyimesbe, nagy meglepetés volt. Mondták, hogy mákos laska van vacsorára. Én pedig csak néztem, hogy itt mákos gombát esznek, de hát nem tudok mit csinálni, megeszem, ne nézzenek engem valami hülye pesti gyereknek. Aztán kihozták a tésztát, épp egy pénteki nap volt, ezért nem ettek húst. Másnap disznót vágtak, kértek, hogy hozzam ki a fiókból a pungát, láttam, hogy tele van zacskóval, szatyorral a fiók, de punga nincs. Ilyen dolgok voltak” – kacagja.

Aztán évente „hazajártak” kétszer, háromszor, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor meglátogatni a családot, ismerősöket. Visszaemlékszik, látta, hogy Mónika családjában mekkora összetartás és szeretet van, azt, hogy milyen más itt. Ő addig sosem volt olyan helyzetben, hogy karácsonykor húszan üljenek egy asztalnál.

Idézet
„Elmentem Gyimesbe, megláttam a hegyeket, abban az évben nagyon nagy hó volt, elvittek szánozni. Nekem végem volt, megfogott ez a hely.”

2009 augusztusában megszületett Vivien lányuk, rá néhány hónapra József édesapja súlyos beteg lett és meghalt. Ezután döntöttek úgy, hogy költöznek, egyik napról a másikra eladták a budapesti lakást, ami ingóságuk volt, bepakolták az autóba és elindultak.

Szücs József: elégedett vagyok a sorsommal •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Szücs József: elégedett vagyok a sorsommal

Fotó: Veres Nándor

„2010. április 26-án megérkeztünk ide. Három hónapig kőművesként dolgoztam, majd különböző vendéglőkben kaptam munkát. Egyik ismerősöm a katonaságon keresztül megkeresett, hogy elfogadták a honosítással kapcsolatos törvényt, tudták, hogy nekem van katonai főiskolai végzettségem, letettem a szükséges vizsgákat, és 2011 januárjában már a csíkszeredai főkonzulátuson dolgoztam mint konzuli ügyintéző.”

A megbízatása 4+1 évre szólt, de mivel meg voltak elégedve a munkájával, és mint mondja,a világon ő vette át a legtöbb honosítási kérelmet – mintegy 58 ezer személynek vette át az állampolgársági kérelmét – ismét megkapta a megbízatást.

„Tavaly június 30-án megszűnt az ottani pályafutásom. Magyarországon kaptam volna jó állást, mehettünk volna, de leültünk a lányokkal megbeszélni, és úgy döntöttünk, maradunk. Bíborka, a kisebbik lányunk már itt született, nem akartunk menni, nem volt tervünkben. Én megtaláltam itt a helyemet, beilleszkedtünk, járunk minden héten Viviennel templomba a zsögödi plébániára, az esküvőnk itt volt 2009. január 3-án Gyimesfelsőlokon, −29 C fokban. Én valahogy éreztem mindig, hogy nekem ide kell jönni” – bólogat.

Már régóta tervezte, hogy miután véget ér a megbízatása, visszatér a vendéglátóiparba. Felvetette a feleségének, hogy nyissanak egy olyan helyet, ahol lángost fognak árulni, s noha eleinte Mónika kétkedve fogadta az ötletet, belevágtak. „Nagy álmom volt, hogy olyan valamibe vágjunk bele, ahol saját magunk vagyunk az urak, nincs kényszer, azt csinálom, amihez értek és szívből szeretem. Mert a vendéglátóipari végzettségem ezt diktálja – korábban elvégeztem az ötéves vendéglátóipari főiskolát is a Gundel Károlyban –, nekem ez az életem.”

Lángos saját recept szerint: hosszú út vezetett a saját családi vállalkozásig •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Lángos saját recept szerint: hosszú út vezetett a saját családi vállalkozásig

Fotó: Veres Nándor

Szücs József a Székelyföldön szerzett élményeivel kapcsolatban elmondta, itt átértékelte az ételek minőségét és mennyiségét. „Itt jobb ízzel tudok enni. Szívesen eszek egy jó puliszkát, szalonnát. Átálltam erre az életre, ami itt van. Templomba is rendszeresen és ilyen hittel nyolc éve járok. Azelőtt húsvétkor, karácsonykor elmentünk, de ennyi volt a templombajárás vagy a hit, vagy az, hogy az emberekkel összeülünk, nekem ez nem volt.”

A közkedvelt lángosa receptjét négy hónap alatt állította össze. Az édesapja nagy becsben őrzött régi receptes füzetében talált egy szlovák receptet (a Szücsök ugyanis Szlovákiából származnak), azt gondolta, dolgozta át. Azt tudta, hogy mivel itt a húst nagyra becsülik, mindenképp kell húsos tölteléket is kínáljon az édesek mellé. Rengeteg ötlete van még, amelyeket szeretne kivitelezni, s noha mintegy negyven százalékkal esett vissza a forgalom az utóbbi hónapokban, derűlátó, tele van tervekkel.

Idézet
„Nem panaszkodunk, mert nincs amiért panaszkodni, másnak még rosszabb. Nagy terveim vannak még, mindig van valami új ötlet a fejemben.

Nekünk annyiból kevesebb a kiadásunk, hogy nincs alkalmazottunk, nem is szeretnénk. Családi vállalkozás ez, a feleségem az igazgatónő, mint otthon és máshol is egy normális családban – állítólag” – teszi hozzá nevetve.

Noha lett volna lehetőségük visszamenni Budapestre, úgy döntöttek, maradnak •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Noha lett volna lehetőségük visszamenni Budapestre, úgy döntöttek, maradnak

Fotó: Veres Nándor

Szücs József büszke arra, amit elért mostanáig, mert tudja, hogy saját magának köszönheti, és azt is, hogy a jelenlegi helyzetétől van „lejjebb” és „feljebb” is. Nekik is akadnak problémáik, voltak nehéz helyzetekben, amikor egyik napról a másikra éltek, épp ezért meg van elégedve azzal, ami épp van.

„Én nagyon boldog ember vagyok. Szokták mondani, hogy meg vagyok őrülve, hogy Budapestről ide költöztem, de mindig állítom, hogy ez nekem lelki békét jelent.

Mióta itt vagyunk Székelyföldön, sokkal nyugodtabb vagyok, és jobban érzem magam a bőrömben. Látom a lányokon is, hogy boldogok, és ez nagy dolog. Meg vagyok elégedve a sorsommal, azzal, amink van, tudom, hogy honnan indultam el, és hová jutottam. Az embernek van fent is, lent is. Meg tudom becsülni, ha van pénzem, és ha van, annak örülök, ha nincs, akkor tudom, hogy úgy kell csináljam, hogy legyen, de nem keseredek el. Tudom, hogy másoknak az enyémeknél nagyobb gondjaik vannak. Mindig így fogtam fel, ezt vallom, apukám nekem így mondta annak idején. Megtaláltam, amit kerestem, otthon vagyok, és jól érzem magam” – zárta a beszélgetést, majd visszatért a konyhába, mert új rendelés futott be.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés