
A Dimitrie Popescu, Dumitru Răducanu, Iulică Ruican, Nicolae Țaga și Viorel Talapan összetételű román evezőscsapat a kormányos négyes versenyszámban lett aranyérmes
Fotó: Wkimedia Commons
Pontosan három évtizeddel ezelőtt zajlott minden idők egyik legsikeresebb olimpiája: Barcelonában a hidegháború befejezése után már mindenki ott volt, aki számított, de a világ korántsem volt békés akkor sem. Ennek ellenére a sport, pontosabban az 1992. július 25. és augusztus 9. között lezajlott olimpia nagyon sok szép dolgot mutatott meg a világnak. Részletek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 09., 11:342022. augusztus 09., 11:34
„Zéccsééééééé!” – üvöltötte Cristian Țopescu, minden idők egyik legnagyobb román sportkommentátora, aki a rendszerváltás után másodvirágzását élte épp a Szabadnak nevezett Román Televízióban, amikor Lavinia Miloșovici talajgyakorlatát maximálisra értékelte a zsűri.
A szöuli olimpia után a barcelonai volt az, amelyen igazából „helyreállt” a rend, hiszen ezen a két ötkarikás játékokon már elmaradtak a korábbi bojkottok, közben véget ért a hidegháború, rendszerváltások zajlottak le Kelet-Európában, felbomlott a Szovjetunió, és kitört a délszláv polgárháború.
Leonard Doroftei ökölvívó kisváltósúlyban bronzérmet nyert
Fotó: Wkimedia Commons
Ez volt az első olimpia a kelet-európai rendszerváltások után, amelyen a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) már külön indultak, a többi volt szovjet tagköztársaság sportolói pedig Független Államok Közössége néven voltak egy küldöttség és csapat.
A román Lavinia Miloșovici és a magyar Ónodi Henrietta azonos pontszámmal mindketten aranyérmesek lettek
Fotó: Wkimedia Commons
A borzasztó háború miatt szétszakadt Jugoszlávia már csak Szerbiából és Montenegróból állt, ezt a csapatot akkor Független résztvevőknek hívták, a megnevezések pikantériájához tartozik, hogy a függetlenségét már diplomáciai és fegyveres úton kivívó, illetve érte harcoló Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina külön indultak. Így összesen 169 nemzet 9356 sportolója versenyzett Barcelonában. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!