A birodalom az Alszegen is visszavág

A római határszakasz (limes) Maros megyei vonalán végzett kutatások során felmerül a védelmi vonalhoz tartozó lelőhelyek megőrzésének és bemutatásának a szükségszerűsége. 2012-ben a Maros Megyei Múzeum elindította a Római limes útvonal elnevezésű projektet, melyet a Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) és a Maros Megyei Tanács finanszírozott, és támogat ma is. A projekt célja a Maros megye területére eső limes-szakasz új lelőhelyeinek beazonosítása, illetve a már ismert lelőhelyek alaposabb feltérképezése terepbejárás, légi régészeti és geofizikai kutatások.

Augusztus 12-én kora délelőtt valahol dob pörög, latin vezényszavak fűszerezik fel a hangulatot a lacikonyhák környékén, zümmögnek az élesre töltött kamerák, kezdődik az időutazás. A Csűrszínház udvarán totális nemzetköziség, angol, német, magyar, román nyelven mennek a szövegek, itt vannak a kölni, kolozsvári (Babeş–Bolyai) egyetemek régész hallgatói, gyakorló kutatók, tudományos munkatársak, valamennyien beöltözve antik Róma katonai és polgári pompájába.

Eközben gyűl, sokasodik a birodalom népe, Nicoleta Man, a megyei múzeum régészeti osztályának vezetője elmondja, a régészeti ásatás országos jelentőséggel bír, s ha a helyszín adott, és napfényt látnak a romok, az ő dolguk nem más, mint feleleveníteni a Castrum hajdani életét.

Már majdnem délidő, a bámészkodó nép árnyékba vonul, az arénában előbb páncélokon csillan a fény, majd a gladiátorokat szabadítják egymásra, egy asszony eltakarja szemét, az istenért, itt vér ne folyjon, mert folyt elég. Római légiós katona vív meg egy darabos szarmatával. Sehogy se fér a gyerekek fejébe, hogy egy valamirevaló római katonával hogy eshet meg a kínos legyőzetés. Nem baj, a birodalom visszavág, mondja egy másik. Mit mondjunk, nincs mit.

És akkor visszatér az élő folklór megint. Mondja egy helybéli, a Castrum környékén erősen döng a hely, valami titkot rejt a mélység. Van, aki pompás római borokról beszél, mert az holtbiztosan pincehelyiség lehet; más visszajáró szellemekről tud, miután halotti urnát tartottak egy parasztházban, és sokáig megült benne a tartalom.

Eközben a rendezvényt folyamatos katonai bemutatók, birodalmi hétköznapokat megidéző műhelytevékenységek színesítik, ugyanekkor nyitja meg kapuit a mikházi katonai tábor és település 2004, 2011–2012. évi ásatásaiból származó római leletanyagot bemutató, Rómaiak Mikházán című kiállítás. A nap folyamán sokan részt vesznek a római tartományok lakosainak mindennapjain: mozaikkészítés, kerámiaművesség, kőmegmunkálás, színház, fodrászat, szabóság, konyha, cukrászda, társasjátékok, borászat, rabszolgavásár.

Mi lesz az ékszerrel?

A ferences kolostor templomában a Bibliotheca claustri című kiállításon, a Teleki Téka jóvoltából a ferencesek egykori könyvtárának képanyaga látható román-magyar nyelvű tárlatvezetéssel. A cinteremben középkori kolostorélet zajlik, az Arany Griff Rend és a Riverenza együttesek reneszánsz táncbemutatót tartanak, majd a Flauto Dolce együttes régizene koncertjével zárul a nap a kolostortemplomban.

Ha látná valahonnan Kájoni János, a mikházi kolostor hajdani házfőnöke, elégedett lenne. Hát még ha végignézték volna a táncokat a végérvényesen ide költözött, itt pihenő Bornemisza bárók, a Petkiek, a Wesselényiek. Vártuk, hátha csak előjön valahonnan erdélyi mértéktartást és nemesi ízlést késői koroknak megőrző besztercei nemesasszony, Harinai Farkas Katalin.

Valamennyiünkben újra és újra felmerül a kérdés: mi lesz a sorsa Erdély egyik építészeti és szakrális gyöngyszemével? Cikkíró a gyermekkorában még hallgatott szép téli estéken páterek kolostori cellájából falura szálló szép gregoriánt...