Zajos a gyümölcsfeldolgozó, egy hónapos a várólista

Tekintse meg fotógalériánkat!

Ottjártunkkor Orbán László tordátfalvi gyümölcsösének idei termését dolgozták fel a manufaktúrában, a gazda elmondása szerint a tavalyi 30 tonnához képest idén körülbelül 5–6 tonna almát hozott Farkaslakára. Tordátfalva a gyümölcsösök óceánja, ahogyan Orbán Balázs is nevezte, olyan fajok élnek még itt, melyek már Európa-szerte kihaltak – mesélte a gazda. Ezúttal a termés nagy részéből házi almalé készül, viszont a sóvári fajtát bornak szánja Orbán László. Egy alkalommal magyarországi borásznak szolgáltam fel a sóvári almabort, aki rákérdezett: ez melyik Tokaji? – mondta el a gazda. Megtudtuk, az almaecet az almabornál is értékesebb, ebből kisebb mennyiségben, de idén is előállít a termelő.

Csütörtök délután három órakor lankadatlanul folyt a munka a gyümölcsfeldolgozóban, az előtéri gyümölcsmosó térségből figyelhettük a préselés folyamatát. Körülbelül 374 öt literes tasaknyi almalé készült ma, de a nappali váltás végére még lesz egy ennyi – tájékoztatott Már István, a Székelygyümölcs Egyesület vezetője.

Megtudtuk, almatermés ugyan kevés volt idén, de több faluból jöttek el gazdák a gyümölcsfeldolgozóhoz. Tavaly 350 gazda volt, és körülbelül 160 tonna almát dolgoztunk fel, de ezt a számot az idei évben már meghaladtuk, pedig az almaszezon most indult el, és egészen decemberig tart – részletezte Már. A farkaslaki feldolgozóban kilencven százalékban almalé készül a gyümölcsből, ez a Székelygyümölcs brand húzóterméke. A lekvárok is népszerűek, de azok sokkal macerásabbak: egy egységnyi idő alatt sokkal több almalevet lehet elkészíteni, mint lekvárt – fejtette ki a szakértő. Az almalé előállítása is egyszerűbb, mint a többi termékünké, és persze nem utolsó szempont, hogy sokkal gyorsabban elfogy, mint egy lekvár – mesélte.

2011-ben a manufaktúrába beszállító gazdák köre is bővült, Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de Segesvár mellől, Fogarasról is vannak már jelentkezők. Természetesen a távolabbról érkezőket nem tudjuk ugyanolyan feltételekkel fogadni, mint a helyieket, hisz a feldolgozó létrehozásának az volt a célja, hogy a helyi gyümölcstermelőket segítse. Számunkra az a fontos, hogy a mikrotérségben, Udvarhelyszéken népszerűsítsük a hagyományos gyümölcstermesztést. Ha van kapacitásunk más térségből érkezőkre is, akkor természetesen megcsináljuk, de a beosztás szempontjából elsőbbséget élveznek a helyi gazdák: a Nyikó menti, máréfalvi, fenyédi termelők – mondta Már István.

Az almatermelő gazdák tavaly a kész termék 35 százalékát adták a feldolgozásért, viszont a feltételek megváltoztak: a kisgazdákra – akik 500 kiló alatt dolgoznak fel – a tavalyi feltételek érvényesek, akik pedig ennél többet hordanak be, új szabálynak kell eleget tenniük: 16 százalék vám, és minden elvitt tasak, illetve doboz után 3–3 lejt kell fizetniük. Az a helyzet, hogy hetente körülbelül 5000 eurónyi csomagolóanyagot használunk fel, tekintettel arra, hogy naponta átlagban 2000 liter almalevet gyártunk, viszont ezt ilyen ütemben nem lehet eladni, tehát nem tudnánk fedezni a csomagolóanyag költségeit – magyarázta a feldolgozó vezetője.

A gyümölcsfeldogozó manufaktúrának közösségépítő szerepe is van, hisz a gazdák maguk is részt vesznek a feldolgozás folyamatában: a gyümölcsöket ők mossák, készítik elő, és nekik kell beleönteniük abba a kis medencébe, ahonnan aztán a darálógép kiemeli majd azokat. A darálás után a préselés, a pasztőrözés majd a csomagolás következik. A kipréselt almalevet 70–71 fokon hőkezelik, hisz ez éppen elegendő ahhoz, hogy a baktériumokat kiölje, a gyümölcslé viszont nem veszít C-vitamin-tartalmából. Tavaly óránként 200 kiló gyümölcsöt tudtunk feldolgozni, de mivel tavasszal nagyobb teljesítményű gépeket vásároltunk, ez a mennyiség most megduplázódott. Ugyanakkor a behozott almamennyiség is megháromszorozódott – fejtett ki Már István. Naponta 200–300 liter almalevet szállítanak el értékesítésre – magyarázta a szakember –, de az lenne ideális, ha a naponta előállított mennyiséget már aznap el is lehetne adni. Azt szeretnénk, hogy az előző évben előállított almalé május–júniusig el is fogyjon, mivel azt tapasztaltuk, hogy a nyár eleji gyümölcsök megjelenése után ez a termék már nem olyan népszerű, mint télen – tudtuk meg.

Nincs két ugyanolyan doboz házi almalé, vallják a Székelygyümölcs Egyesület munkatársai, hisz a természetben sincs két egyforma fa, két egyforma gyümölcs, mindegyik egy kicsit más karakterében, ízében, zamatában. Térségünkben néhány jellegzetes őshonos almafaj van, aztán még vagy száz különféle keverék: leggyakoribb a batur, pónyik, tányér, bőr, jonatán, citromalma stb., a „korcsabb” típusok pedig két-három fajta keverékeiből születtek. A farkaslaki feldolgozóban körtelevet is préselnek, abból viszont nincs akkora termés. A körtelé egy nagyon speciális üdítőital, nagyon finom és rostos – magyarázta Már István.

A népszerűség hátulütője, hogy hosszú a várólista a feldogozónál: ez idáig körülbelül 400 gazda szerepel a nyilvántartásban, a most érkezőknek legalább egy hónapot kell várniuk. A feldolgozás végtermékére, a kipréselt almára is van kereslet: tavaly még nem kellett senkinek, idén már sorba állnak érte az állattartók.