
Fotó: Rédai Botond
Nagyon elkeseredve tapasztaltam, hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja – fogalmazott az általa vezetett intézmény tevékenységével kapcsolatban Haschi András. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) néhány hete hivatalába lépett új vezérigazgatójával államtitkárként eltöltött időszakáról, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint az APIA közvélemény általi megítéléséről beszélgettünk.
2011. július 28., 13:472011. július 28., 13:47
2011. július 28., 15:072011. július 28., 15:07
Haschi András: Ügyfélközelibb APIA-t szeretnék
Fél év alatt nem lehet csodákat tenni – jellemezte röviden életének 2010 első felében mezőgazdasági államtitkárként eltöltött időszakát az igazgató, majd hozzátette: mint mindenki, aki először kerül magasabb beosztásba, úgy gondolta, sok mindent meg fog oldani. Amikor a bukaresti bürokráciával szembekerült, rá kellett jönnie, nehezebb feladat előtt áll, mint ahogyan azt elképzelte. „Úgy érzem, hogy volt annyi tapasztalatom abban a pillanatban is, hogy a meglepetéseket megfelelőképpen tudtam kezelni” – magyarázta. Hozzátette, egyik legnagyobb megvalósításának tartja, hogy a vidékfejlesztési programon belül a kedvezőtlen adottságú területekre járó támogatást sikerült emelni, ezzel együtt sokat jelentett, hogy nagyon sok, a Székelyföldről, illetve Erdély más, magyarlakta területeiről leadott vidékfejlesztési pályázatot tudtak finanszírozni.
„Az is tény, gazdálkodóink egyre idősebbek, fiataljaink közül pedig egyre kevesebben vágnak bele ebbe a szakmába” – tette hozzá. Véleménye szerint a középső generáció hozzáállása sem a legjobb, hiszen a legtöbben szabadidős foglalkozásként próbálnak megélhetést teremteni a gazdálkodásból, ami egyre kevésbé életképes.
Miért fekete bárány az APIA?
„Elkeseredve tapasztaltam , hogy az embereknek éppen arról az intézményről van a legrosszabb véleményük, amely nekik a legtöbb pénzt adja. Hiszen általunk például egy hektár legelőre több mint 300 eurót kapnak” – jelentette ki az igazgató. Hozzáfűzte: a gazdáknak biztos, megvan az okuk arra, hogy így vélekednek az intézményről. Talán úgy gondolják, igazságtalanul bírálják el támogatási kérelmeiket, vagy úgy látják, sokszor többet kell sorban állni a kelleténél, vagy éppen sokkal több iratot kérnek tőlük, mint amire ők eredetileg számítanak.
„Mindenkinek meg kell értenie: ahhoz, hogy az ember pénzt kapjon, valamit tennie kell érte. Például meg kell művelje a földjét, de ahhoz, hogy támogatáshoz jusson, a bürokrácia malmait végig kell járni. Ennek módja nem tőlünk függ, hiszen az előírások Bukarestből jönnek” – fogalmazott Haschi. Elmondása szerint az is problémát jelent, hogy sokszor tájékozatlanok a gazdák, hiányos iratcsomókkal érkeznek, és az APIA-t hibáztatják. „Itt hiányolom a különböző gazdaszervezetek tevékenységét, akiknek segíteni kellene a gazdákon, hogy érvényesüljenek a bürokrácia útvesztőiben. A gazdákkal viszont nagyon nehéz megértetni, hogy nem a munkában kell társuljanak, hanem érdekeiket kellene a közösbe betegyék. Ha többen összefognának, és megbíznának egy személyt az adminisztrációs munka elvégzésére, ez megkönnyítené tevékenységüket” – hallhattuk az illetékes részéről.
Sokan tisztességtelen módon járnak el
„Nálunk nincs szigorúbb ellenőrzés, mint más megyékben, ugyanúgy betartjuk a procedúrákat. Az igaz viszont, hogy 2010-ben számszerűleg sokkal több gazdát kellett felkeressünk. Arra nem kell haragudni, ha valakinél ellenőrzést tartunk, hiszen ha az illető tisztességesen gazdálkodik, nincs, amitől félnie” – magyarázta Haschi András. Mint fogalmazott, nagyon sok elhagyott, megműveletlen földterület van Hargita megyében, ezekre viszont sokan igényelik a támogatást. „Mindig próbálják az emberek még beszúrni azt is, ami nem tisztességes. Sokszor a területek bejelentett méretei sem felelnek meg a valóságnak” – adta tudtunkra az intézményvezető. Problémaként nevezte meg, hogy nagyon sok legelő kezdett beerdősödni, a gazdák nem foglalkoznak a területekkel, a támogatást viszont igénylik. A helyszíni ellenőrzések kétharmada során tapasztalnak hasonlót.
Ügyfélbarátibb APIA
„Feltett szándékom, hogy megpróbálok valamilyen szinten változtatni az APIA–gazda kapcsolaton” – jelentette be terveivel kapcsolatban az igazgató. Kiemelte, úgy érzi, nyitottabbak kellene legyenek a gazdák iránt, jobban kellene ismertetni velük, mi történik az APIA falain belül. Ezen kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a farmerekkel zajló találkozásokra, beszélgetésekre, tájékoztatásokra, bármilyen formában zajlanának azok.
Ügyfélfogadás pontos órarenddel
Augusztus elsejétől ügyfélfogadói órarendet vezetünk be – tájékoztatott Haschi András. Az APIA igazgatója elmondta, a gazdák hétfőtől csütörtökig 9–13 óra között kereshetik fel az intézményt, az erre a célra kialakított ügyfélfogadó irodában. Ott minden iratot, kérést és dokumentációt leadhatnak az érintettek, nem kell az épület különböző irodáinál sort állniuk.
Gőzerővel készül az APIA ügyfélfogadó irodája
„Azért vezettük ezt be, mert az ügyfelek csak jönnek és jönnek, munkatársainknak pedig egyszerűen nem marad idejük feldolgozni a rengeteg kérést, adatot” – magyarázta Haschi. Hozzátette, nagyon sokat túlóráznak az alkalmazottak, emiatt néha idegesebbek, ingerültebbek a kelleténél. Egyébként az igazgató is tart ügyfélfogadást, minden csütörtökön 11–13 óra között lehet őt felkeresni, előjegyzés alapján.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
Utánfutóval ellátott kvad sodródott le egy erdei útról hétfőn este Gyergyóalfaluban; a járműben hét 15 és 17 év közötti fiatal utazott, akik közül többen megsérültek – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Lesodródott az úttestről, majd 20 méteres szakadékba zuhant hétfőn este egy sofőr Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál. Az autóból kiszabadított sofőr nem engedte, hogy kórházba szállítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!