/ Húsvét

Az ünnepi túlevést, túlivást gyakran kíséri rosszullét, a lakomát követő gyomorpanaszok azonban apró változtatásokkal elkerülhetők lennének. Lőrincz Hanna dietetikus táplálkozási tanácsait és húsvéti „maradékmentő” tippjeit összegezzük.

Feltámad, ahogy évről évre feltámad körülöttünk a természet. Ahogy feltámad, ami igaz, ami tiszta, amit nem lehet elhallgattatni, még akkor sem, ha látszólag minden az ellenkezőjét mutatja!

Jézus feltámadása olyan valóság, mint ahogyan a megfeszítése és halála is az. De az ő halála és feltámadása túlmutat önmagán, hiszen értünk történt. Vállalta helyettünk a halált és feltámadott, hogy nekünk is életünk legyen.

Csaknem harminc éve élesztette újjá a tojásírás hagyományát a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány. A műhelyükben eltanulható minták mindegyike üzenetet hordoz: szerelmet, erőt, szerencsét és újjászületést jelképeznek.

Kikerülhetetlen igazság: mindannyian meg fogunk halni. Mikor? Hogyan? – kit nem foglalkoztat ez a kérdés? Sokan a földi életet részesítik előnyben...

Krisztus halála és feltámadása nem csupán egy múltbeli esemény, hanem ma is hat. Minden évben, amikor nagyböjtben önmagunkba nézünk, és húsvétkor újra átéljük a feltámadás örömét, ennek a kijelentésnek az üzenete valósággá válhat bennünk.

Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Közösen készítik elő és közösen fogyasztják el a böjtös töltött káposztát a csíkmadarasi rózsafüzér-társulatok. A csütörtöki úrvacsorának régi időkre visszanyúló hagyománya van a községben.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.

Nemcsak a városi piacokon árulják már a bárányhúst a juhtartó gazdák, egyre többen az online térben is értékesítik a húsvéti ünnepi asztalra valót. A székelyföldi városokban kilónként átlagban 45–50 lejért kínálják a bárányhúst, hasonló áron, mint tavaly.

Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.

Húsvéti hangolódásra hív az Artera Míves Alkotók Háza: április 17-én tojásírással és népi játékokkal idézik meg a hagyományokat Székelyudvarhelyen. A részvételhez regisztráció és néhány tojás szükséges.

Csaknem százan, közöttük sok gyerek elevenítette meg Marosvásárhelyen virágvasárnap Jézus szenvedéstörténetét, a Passiót. A nyárias időjárás is besegített abba, hogy a nyári színház telve legyen. Időutazásra hívták a híveket.