
A politikai viccek is egy népi irodalmi műfajt jelentettek, gyűjtésük pedig vidám dolog volt, de kockázatos. Zsigmond Győző, aki megúszta a a megtorlást
Fotó: Veres Nándor
Bármennyire is magától értetődő, hogy egyházi és világi ünnepeinket ma szabadon megélhetjük, ez nem volt mindig így. Amikor ez másképp volt – azaz a rendszerváltás előtt –, az emberek sokszor viccel oldották fel a tiltás okozta feszültséget.
2025. április 22., 11:022025. április 22., 11:02
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár, etnográfus és etnomikológus kérésünkre felidézte azokat az éveket, amikor még virágoztak a politikai viccek: mint mondja, ennek a műfajnak kedveznek azok az idők, amikor a jó világosan elválik a rossztól, mindenki tudja, melyik oldalon áll. Ehhez képest a mai sokpártrendszerben már nem terjednek annyira (szájról szájra) a politikai viccek.
Visszaemlékezve a 80-as évekre, amikor kolozsvári egyetemi diákként a bentlakásokban hallható Visszhang Rádió munkatársa volt, Zsigmond Győző elmesélte, többnyire úgy tálalta a híreket, hogy azokba a rendszer kiszolgálói bizony igencsak beleköthettek volna. De hát mindent nem hallottak ők sem... Így történt, hogy mikor az egyetemen egyik magyar húsvét előtt megjelent a felirat, miszerint a diákoknak egy bizonyos dátumon (húsvéthétfőn) hiányozni szigorúan tilos, Zsigmond Győző ezt úgy olvasta be, hogy „ezek szerint hiányozni minden más napon szabad, csak hétfőn kell jelen lenni”.
Interjúalanyunk azonban szerencsésen átvészelte ezeket az éveket, holott volt olyan kézdivásárhelyi adatközlője, akit politikai vicc mondásáért ítéltek el húszévi börtönre. Szerencsére nem kellett mindet leülnie, mert jött a rendszerváltás.
Fotó: Pexels
A magyar egyházi ünnepek megélésének megtiltása a kommunizmusban igencsak szokványos jelenség volt, de a – pedagógiai gyakorlat fedőnév alatt – néprajzi gyűjtőútra küldött diákok megtapasztalták az ellenállást is:
Zsigmond Győző elkötelezett gyűjtője volt az akkoriban igencsak burjánzó politikai vicceknek, a politikai fordulat után a Romániai Magyar Szó Veszélyes humor (vagy Húsvéti ajándék) című kiadványában is megjelentette egy részüket. Ebben vannak azok a húsvéttal kapcsolatos viccek is, amelyeket megosztott velünk, és amelyeknek főszereplője a Kárpátok Géniusza, Nicolae Ceaușescu.
Meghal Ceaușescu, de előtte végrendelkezik a Nagy Nemzetgyűlés előtt:
– Legyen Scornicești (Ceaușescu szülőfaluja) a főváros! – a Nagy Nemzetgyűlés ezt jóváhagyta.
– Fiam, Nicu kövessen államfői tisztségemben. – Úgy lesz – bólint rá a Nagy Nemzetgyűlés.
– Jeruzsálemben temessenek el – a politikusok erre már a fejüket csóválták: Ott már feltámadt egy!
Ugyanerre a gondolatra felfűzve egy másik vicc:
El kell temetni Ceaușescut, de nincs erre vállalkozó. Izrael jelentkezik, hogy majd a zsidók eltemetik. Ebbe nem egyezünk bele – mondják a román politikusok –, mert ott már feltámadt egy.
Sepsiszentgyörggyel is kapcsolatos a következő locsolóvers, mivel a város két híres, sokak megélhetését biztosító gyára, (melyeket főleg a regáti románok behozatala végett létesítettek) az egykori IAIA és az IMASA szerepel bennük:
Az IMASA-ban dolgozok,
fizetést alig kapok,
elindulok locsolni,
legyen amit pakolni.
Kevés a betöltött állás, ezért Kovászna Megye Tanácsa átszervezi a hegyimentő-közszolgálatot. A hegyimentők tevékenységét ez nem befolyásolja, feladataikat továbbra is maradéktalanul el tudják látni.
Korszerűsítésre, átdolgozásra szorul a rokkantsági besorolást szabályozó hazai törvény, ismerte el Cornelia Cor, a Nép Ügyvédje Hivatal Brassó és Kovászna megyei irodájának munkatársa. Több érintett is megkereste őket ez ügyben.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A gyalogosok biztonságát célzó ellenőrzést indított Sepsiszentgyörgyön a helyi rendőrség az állami rendőrséggel közösen. A felelőtlen gyalogosokat figyelmeztetésben részesítik, súlyosabb szabályszegések esetén pénzbírságot is kiszabnak.
Közel 400 ballagó diák vett részt a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol a hitről, a magyar nyelv megőrzéséről, Erdély iránti felelősségről és a jövőbe vetett bátor bizalomról szóltak a beszédek.
Előzetesen mintegy százan jelentkeztek a 14. alkalommal meghirdetett felső-háromszéki gyalogos zarándoklatra, végül mintegy hetvenen indultak útnak a kantai templomban kapott lelki batyuval. Akkor éppen nem esett az eső, de aztán többször is megeredt.
Május 21-e a helyi rendőrök napja Romániában, 16 éve találkozhatunk velük nap mint nap. Ennek apropóján kérdeztük a kézdivásárhelyi egység ügyvezető igazgatóját, Croitoru Constantint, mitől mások ők az állami egyenruhát viselő kollégáikhoz képest.
Visszarepít az időben, életre kelti az emlékeket Gelence egykori jegyzőjének birtoka, a község leendő skanzenje. Ezen az udvaron található az a ház, amelyben nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. május 20–22-én tiszteletreméltó Márton Áron is vendégeskedett.
Míg a kézdivásárhelyi tömbházlakóknak nem kell fájjon a fejük a bejárat előtti fű hossza miatt, a sepsiszentgyörgyieknek annál inkább. A Tega vagy bármely más cég ugyanis csak ott kaszál, ahol erre szerződést köt vele az illetékes lakótársulás.
Több mint hatszáz végzős diák búcsúzik közösen az iskolás évektől az alsó-háromszéki RMPSZ és a történelmi egyházak által szervezett ökumenikus ballagási ünnepségen.
szóljon hozzá!