
A politikai viccek is egy népi irodalmi műfajt jelentettek, gyűjtésük pedig vidám dolog volt, de kockázatos. Zsigmond Győző, aki megúszta a a megtorlást
Fotó: Veres Nándor
Bármennyire is magától értetődő, hogy egyházi és világi ünnepeinket ma szabadon megélhetjük, ez nem volt mindig így. Amikor ez másképp volt – azaz a rendszerváltás előtt –, az emberek sokszor viccel oldották fel a tiltás okozta feszültséget.
2025. április 22., 11:022025. április 22., 11:02
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár, etnográfus és etnomikológus kérésünkre felidézte azokat az éveket, amikor még virágoztak a politikai viccek: mint mondja, ennek a műfajnak kedveznek azok az idők, amikor a jó világosan elválik a rossztól, mindenki tudja, melyik oldalon áll. Ehhez képest a mai sokpártrendszerben már nem terjednek annyira (szájról szájra) a politikai viccek.
Visszaemlékezve a 80-as évekre, amikor kolozsvári egyetemi diákként a bentlakásokban hallható Visszhang Rádió munkatársa volt, Zsigmond Győző elmesélte, többnyire úgy tálalta a híreket, hogy azokba a rendszer kiszolgálói bizony igencsak beleköthettek volna. De hát mindent nem hallottak ők sem... Így történt, hogy mikor az egyetemen egyik magyar húsvét előtt megjelent a felirat, miszerint a diákoknak egy bizonyos dátumon (húsvéthétfőn) hiányozni szigorúan tilos, Zsigmond Győző ezt úgy olvasta be, hogy „ezek szerint hiányozni minden más napon szabad, csak hétfőn kell jelen lenni”.
Interjúalanyunk azonban szerencsésen átvészelte ezeket az éveket, holott volt olyan kézdivásárhelyi adatközlője, akit politikai vicc mondásáért ítéltek el húszévi börtönre. Szerencsére nem kellett mindet leülnie, mert jött a rendszerváltás.
Fotó: Pexels
A magyar egyházi ünnepek megélésének megtiltása a kommunizmusban igencsak szokványos jelenség volt, de a – pedagógiai gyakorlat fedőnév alatt – néprajzi gyűjtőútra küldött diákok megtapasztalták az ellenállást is:
Zsigmond Győző elkötelezett gyűjtője volt az akkoriban igencsak burjánzó politikai vicceknek, a politikai fordulat után a Romániai Magyar Szó Veszélyes humor (vagy Húsvéti ajándék) című kiadványában is megjelentette egy részüket. Ebben vannak azok a húsvéttal kapcsolatos viccek is, amelyeket megosztott velünk, és amelyeknek főszereplője a Kárpátok Géniusza, Nicolae Ceaușescu.
Meghal Ceaușescu, de előtte végrendelkezik a Nagy Nemzetgyűlés előtt:
– Legyen Scornicești (Ceaușescu szülőfaluja) a főváros! – a Nagy Nemzetgyűlés ezt jóváhagyta.
– Fiam, Nicu kövessen államfői tisztségemben. – Úgy lesz – bólint rá a Nagy Nemzetgyűlés.
– Jeruzsálemben temessenek el – a politikusok erre már a fejüket csóválták: Ott már feltámadt egy!
Ugyanerre a gondolatra felfűzve egy másik vicc:
El kell temetni Ceaușescut, de nincs erre vállalkozó. Izrael jelentkezik, hogy majd a zsidók eltemetik. Ebbe nem egyezünk bele – mondják a román politikusok –, mert ott már feltámadt egy.
Sepsiszentgyörggyel is kapcsolatos a következő locsolóvers, mivel a város két híres, sokak megélhetését biztosító gyára, (melyeket főleg a regáti románok behozatala végett létesítettek) az egykori IAIA és az IMASA szerepel bennük:
Az IMASA-ban dolgozok,
fizetést alig kapok,
elindulok locsolni,
legyen amit pakolni.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
Lezárult a felterjesztési időszak a Pro Urbe díjakra Kovászna megye két legnagyobb városában. Míg Kézdivásárhelyen két név már publikus, Sepsiszentgyörgyön egyelőre titkos az a tizenkét fős lista, amelyből a városvezetők kiválasztják az idei díjazottakat.
Több mint száz háromszéki települést érint, és az első félévi program július 9-én ér véget. A sepsiszentgyörgyi TEGA köztisztasági vállalat vidéki lomtalanítási akciójáról van szó, amely hétfőn kezdődött Illyefalván.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Kézdivásárhely 1848-ban megmutatta, képes harcolni, ha hív a haza, most pedig újfent bebizonyította, hogy ünnepelni is tud, ha annak van ideje. Március 15-én régen látott sokaság nyugtázta tapssal dr. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök beszédét.
Cigarettacsempészetre szakosodott háromszéki bűnszervezetet leplezett le a rendőrség. Az ügyben végzett harminckét házkutatás során jelentős mennyiségű cigarettát, készpénzt, sőt légfegyvert is találtak.
Tizenkilenc éve emlékeznek meg a szabadságharcról és Gábor Áronról, a hős ágyúöntőről a bodvaji kohónál. A forradalom kitörésének évfordulója előtti napon erdővidékiek és anyaországiak együtt ünnepelték a magyar szabadságot és függetlenséget.
A sepsiszentgyörgyi (szépmezői) kutyamenhely március 14-én ismét várja az állatbarátokat. Februárban a menhely fenntartóinak nagy örömére két tucat kutyát is sikerült örökbe adni, jelenleg sok kölyök várja gazdiját.
Vasárnap dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke lesz Kézdivásárhely díszvendége. Ő az eddigi legmagasabb rangú magyar közjogi méltóság, aki itt ünnepi beszédet tart, pedig előtte megannyi király, császár, fejedelem járt a céhes városban.
Kokárdakészítéssel és énekkel hangolódtak a nemzeti ünnepre csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban, de még pénteken is bárki betérhetett elkészíteni a saját kokárdáját.
szóljon hozzá!