Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:57

Tíz elektromos töltőállomást létesítenek Gyergyószentmiklóson

20:43

Vak alkotó vizuális ajándéka a látóknak – új kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Teleki Tékában

20:26

Áramszünet, vízhiány és közlekedési korlátozás is lesz Székelyudvarhelyen

20:05

Gazdasági minisztérium: A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a román állam

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Már Magyarországon menekülőre fogta, átjött a határon, és csak Romániában tudták elkapni egy autópálya-akcióban

Megvolt az ország fagypontja

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Szklerózis multiplex, az életre szóló útitárs – a 25 éves Kelemen Andrea története

Az „elrettentő” Románia – vadászrepülőit reklámozza a védelmi minisztérium

Csak harminc százaléka vehető fel egy összegben a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarításoknak

Új iskolabuszokkal kezdődik az új tanév Hargita megyében

Kamerákkal figyelik az új digitális hulladékgyűjtő szigeteket

Ideiglenes székhelyre költözött Hargita Megye Tanácsa

Amikor megfér a viccben a húsvét és a politika

A politikai viccek is egy népi irodalmi műfajt jelentettek, gyűjtésük pedig vidám dolog volt, de kockázatos. Zsigmond Győző, aki megúszta a a megtorlást

Fotó: Veres Nándor

Bármennyire is magától értetődő, hogy egyházi és világi ünnepeinket ma szabadon megélhetjük, ez nem volt mindig így. Amikor ez másképp volt – azaz a rendszerváltás előtt –, az emberek sokszor viccel oldották fel a tiltás okozta feszültséget.

Bodor Tünde

2025. április 22., 11:022025. április 22., 11:02

Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár, etnográfus és etnomikológus kérésünkre felidézte azokat az éveket, amikor még virágoztak a politikai viccek: mint mondja, ennek a műfajnak kedveznek azok az idők, amikor a jó világosan elválik a rossztól, mindenki tudja, melyik oldalon áll. Ehhez képest a mai sokpártrendszerben már nem terjednek annyira (szájról szájra) a politikai viccek.

Visszaemlékezve a 80-as évekre, amikor kolozsvári egyetemi diákként a bentlakásokban hallható Visszhang Rádió munkatársa volt, Zsigmond Győző elmesélte, többnyire úgy tálalta a híreket, hogy azokba a rendszer kiszolgálói bizony igencsak beleköthettek volna. De hát mindent nem hallottak ők sem... Így történt, hogy mikor az egyetemen egyik magyar húsvét előtt megjelent a felirat, miszerint a diákoknak egy bizonyos dátumon (húsvéthétfőn) hiányozni szigorúan tilos, Zsigmond Győző ezt úgy olvasta be, hogy „ezek szerint hiányozni minden más napon szabad, csak hétfőn kell jelen lenni”.

Az ellenállásra utal az a vicc, amely szerint egyes politikai elítélteknek azért pepita a benti „formaruhájuk”, mert nemcsak mondták a vicceket (akkor csak függőlegesen csíkozott), hanem hallgatták is őket (ezért keresztbe is csíkozott az).

Interjúalanyunk azonban szerencsésen átvészelte ezeket az éveket, holott volt olyan kézdivásárhelyi adatközlője, akit politikai vicc mondásáért ítéltek el húszévi börtönre. Szerencsére nem kellett mindet leülnie, mert jött a rendszerváltás.

Fotó: Pexels

A magyar egyházi ünnepek megélésének megtiltása a kommunizmusban igencsak szokványos jelenség volt, de a – pedagógiai gyakorlat fedőnév alatt – néprajzi gyűjtőútra küldött diákok megtapasztalták az ellenállást is:

a Kolozs megyei Magyarszováton az emberek minden tiltásra fittyet hányva megtartották a húsvéthétfőt és sokan még húsvét harmadnapján (azaz kedden) sem mentek munkába, ezzel vállalva az esetenkénti kirúgást is.

Zsigmond Győző elkötelezett gyűjtője volt az akkoriban igencsak burjánzó politikai vicceknek, a politikai fordulat után a Romániai Magyar Szó Veszélyes humor (vagy Húsvéti ajándék) című kiadványában is megjelentette egy részüket. Ebben vannak azok a húsvéttal kapcsolatos viccek is, amelyeket megosztott velünk, és amelyeknek főszereplője a Kárpátok Géniusza, Nicolae Ceaușescu.

Három utolsó kívánság

Meghal Ceaușescu, de előtte végrendelkezik a Nagy Nemzetgyűlés előtt:

– Legyen Scornicești (Ceaușescu szülőfaluja) a főváros! – a Nagy Nemzetgyűlés ezt jóváhagyta.
– Fiam, Nicu kövessen államfői tisztségemben. – Úgy lesz – bólint rá a Nagy Nemzetgyűlés.
– Jeruzsálemben temessenek el – a politikusok erre már a fejüket csóválták: Ott már feltámadt egy!

Ugyanerre a gondolatra felfűzve egy másik vicc:

El kell temetni Ceaușescut, de nincs erre vállalkozó. Izrael jelentkezik, hogy majd a zsidók eltemetik. Ebbe nem egyezünk bele – mondják a román politikusok –, mert ott már feltámadt egy.

Sepsiszentgyörggyel is kapcsolatos a következő locsolóvers, mivel a város két híres, sokak megélhetését biztosító gyára, (melyeket főleg a regáti románok behozatala végett létesítettek) az egykori IAIA és az IMASA szerepel bennük:

Az IMASA-ban dolgozok,
fizetést alig kapok,
elindulok locsolni,
legyen amit pakolni.

Politika Húsvét